ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-06-17 / 65. szám

ZTERGOM Ára köznap 10 fill. Keresztény politikai és társadalmi lap. Ára vasárnap 16 fill. M .gjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 80. szám alá küldendők.- — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. XXXVII. évfolyam, 65. szám. A szerkesztésért felelős: GÁBRIEL ISTVÁN. Péntek, 1932. június 17 Esztergom városban és megyé­ben javulf az adóbefizetés. Komárom—Esztergom-megye kisgyűlése és a társtörvényhatóságok átiratai. Komárom—Esztergom-megye f. hó 14-én, kedden délelőtt dr. Lingauer Sándor főispán elnöklete alatt kis­gyűlési tartott, melynek előadói dr. Reviczky Gábor, dr. Závody Albin és dr. Zsiga János voltak. A kisgyűlés napirendre térve ja­vasolja a vármegyei közgyűlésnek Zala-vármegye törvényhatósági bi­zottsága által a gazdasági helyzet javítá­sára iiányuló határozatokat, mert a javasolt intézkedések nagy része amúgy is benne van a m. kir. kormány programm­jában, az illetékes tényezők már is foglalkoznak vele és állandó tár­gyalások anyagát képezik, sőt rész­ben már megvalósítást nyertek. De különben sem áll a kisgyűlés ren­delkezésére azon statisztikai adat­gyűjtemény, mely az ily kérdések elbírálásánál és eldöntésénél nél­külözhetetlen. Hasonló elbírálásban részesül Ugyanazon indokolás alapján Békés­vármegye törvényhatósági bizottsá­gának azon átirata, mely az ezidő­szerint túlzottan magas bel- és kül­földi kamatok mérvének lé­nyeges csökkentését, a kényszeregyezségnek a mezőgaz­daságra is leendő kiterjesztését és a mezőgazdaságot is érdeklő ipar­cikkek árának kormányrendelet­tel a mezőgazdasági terményárak­kal leendő sürgős összhangba ho­zását kivánja, Napirendre tér a kisgyűlés Sza­bolcs-vármegye azon átirata felett is, mely az összeférhetetlenségi tör­vény oly irányú módosítását ki­vánja, hogy az országgyűlés tagjai­nak összeférhetetlensége ügyében ne a parlament tagjaiból alakult bi­zottság, hanem a m. kir. közigaz­gatási bíróság ítélkezzék. A vm. kisgyűlés a jelenleg tárgyalás alatt álló javaslat­tal az összeférhetetlenség kérdésének korszerű meg­oldását biztosítottnak látja. Egyébként a vármegyei kisgyűlés rövid idő alatt letárgyalta és elfo­gadta a 47 pontból álló tárgysoro­zat előadói javaslatait. A közigazgatási bizottsági ülésen dr. Lingauer Sándor főispán meleg szavakkal emlékezett meg dr. Sághy Imre kir. tanfelügyelő távozásáról és a bizottság tagjainak egyhangú helyeslése mellett hálás köszönetet mondott neki a közoktatásügy fej­lesztése és nívójának emelése körül kifejtett munkásságáért és a köz­igazgatási bizottság jegyzőkönyvileg örökítette meg e téren szerzett érdemeit. Tudomásul vette a földművelés­ügyi minisztei" azon leiratát, mely szerint a tatai m. kir. erdőhivatal megszüntetésére vonatkozó elhatá­rozása megmásíthatatlan. A budapestvidéki m. kir. pénz­ügyigazgató jelentéséből örömmel hallotta a közigazgatási bizottság, hogy Esztergom szab. kir. megyei város és az esztergomi járás területén f. év május havá­ban 56.000 pengővel több adó folyt be, mint mult év májusában. Viszont azonban Komárom szab. kir. városban, a gesztesi és tatai járásban az évi eredmény kedve­zőtlenebb. A gyűlés egyéb tárgyairól lapunk más helyén foglalkozunk. Az EHE a budapesti evezősversenyen. A Magyar Evezős Szövetség f. évi június hó 11-én Budapesten orszá­gos evezős-versenyt rendezett, ame­lyen az EHE négyes kormányos újonccsapata is résztvett. Az elő­döntőben 9 hajó indult és az EHE már itt is megmutatta erejét. A ki­váló újpesti evezős egylet után a második helyen futott be, megelőzve a Pannónia és Rae négyesét s igy bejutott a döntőbe, ahol 6 hajót bo­csátott útnak az inditó. Izgalmas pillanatok következtek, a hangszóró közvetítette a hajók haladását min­den 500 méterről, örömmel hallot­tuk, hogy a mi fiatal evezőseink elől vannak és 2000 méternél láttuk azt, hogy három hajó, köztük a mi­enk, piros-fehér trikóban, küzd az elsőségért. Az utolsó 100 méteren, hol egyik, hol másik hajó ugrott méterekkel előbbre ; a célt azonban először a Nemzeti Hajósegylet három éve összeszokott csapata érte el, utána fél hajóhosszal az Újpesti Evezős-Egylet, majd fél hajóhosszal az EHE csapata következett s így megelőzte a Spárta, a Duna és Pannónia budapesti egyletek csapa­tát. Az elért idő jobb volt az aznapi más versenyszámokban elérteknél, ami a jelenlévő evezős szakértők szerint annak tulajdonitható, hogy a mi csapatunk által diktált tempó a többieket a legnagyobb erő kifej­tésére késztette. Evezőseink a nyolcasban és a négyesekben még ez évben a július 2—3-án tartandó nemzetközi és az Esztergomban július 9—10-én lezajló országos versenyeken fogják be­mutatni majd egy évi kitartó és ön­feláldozó munkásságuk eredményét. A versenycsapat tagjai voltak: Ajtay Ernő dr., Király László, Bár­dos Aladár, Maros (Maritsek) János v. e. Guszmann György kormányos. A pélif óldszentkereszti kálvária. Csonka Esztergom vármegyének egyedüli és a csonka országnak minden tájékáról látogatott kegy­helyen szinte kinálkozóan és teljes kiegészítésként kálvária épül. A valamikori páloskolostorban szaléziánusok telepedtek meg. Ez a rend a szorosan vett hitéleten kivül rendkívül fontos pedagógiai tevé­kenységet is fejt ki vármegyénk te­rületén. Nyergesújfalun, Esztergom­Táborban és Péliföldszentkereszten iskolákat tart fenn, ahol a tanuló­sereg nemcsak tanul, hanem külö­nösen értékes keresztény nevelés­ben is részesül. Aki huszonöt év előtt járt Péliföld­szentkereszt elhanyagolt zárdaépü­letefalai között és látta a kegytemplom elvadult környékét, az ma nem is­merne rá sem a zárda, sem a temp­lom környékére. A szaléziak néhány rövid év alatt széppé, kegyhelyhez méltóvá varázsolták Péliföldszent­keresztet. Most kálváriát építenek. Anyagi erőkkel a rend nem rend­delkezik, de erkölcsi tőkéjük minden­kor jövedelmez, mert az ezer apró tételekben van elhelyezve a magyar kereszténység lelki pénztárában. Igy kapott most a rend az épülő kál­váriájára az egyesitett vármegyé­ből, a keresztény lelkek pénztárá­ból, 1000 pengős segélyt Reméljük megmozdul a többi lelki pénztár is. V. I. Külön népszövetségi alap a dunai álla­mok megsegítésére. A népszövetség rendkívüli bizott­sága, mely a dunai államok gazda­sági helyzetét vizsgálja meg, közös alap létesítésének tervével foglal­kozik, melyből Ausztriának, azután a többi dunai államnak nyújtaná­nak pénzügyi segítséget. M. H. Kamatláb és tőkeképződés. Irta : báró URBÁN GÁSPÁR országgyűlési képviselő. A belső piac vásárlóerejének talán legfontosabb növelési módja a hitelélet méltányos rendezése és ezzel kapcsolatban a helyes deviza­és kamatpolitika. A kamatláb to­vábbi sürgős csökkentése valóban elkerülhetetlen. Az improduktív és 40—50 %-ában eladósodott mező­gazdaság képtelen arra, hogy tar­tozásai után 9 és Va'/o-os kamatot fizessen és ugyanakkor közszolgál­tatásait is pontosan teljesítse. Azt szokták mondani, hogy a kamatláb lényeges csökkentése meg­akadályozná a tőkeképződést olyan országban, ahol a lakosság 70 %-a mezőgazdasággal foglalkozik, és amely ország lakosságának további 60—70 °/o-ának nem betétje, hanem adóssága van. A mi gazdasági vi­szonyaink önhibánkon kívül oda romlottak, hogy még azok a gazdák sem képesek a legtakarékosabb élet­móddal sem tőkegyűjtésre, akiknek nincs adósságuk. Kérdezem tehát, hogyan várhatjuk, hogy az a több­ség, amely 9 és 1 / 2 °/o-os kamattal kell hogy megküzdjön, valaha is belátható időn belül tőkegyűjtésre gondoljon ? A magas kamatláb ezidőszerint egyenesen megakadályozza az egész­séges tőkeképződést, mert vélemé­ményem szerint helyes tőkeképző­dés csakis produktív munka és takarékosság eredménye lehet. A már meglévő tőkéknek a magas kamatláb révén történő szaporítása az egészséges tőkeképződésnek csu­pán legutolsó folyamata lehet, amely folyamat a szükséges előfeltételek nélkül nem nemzeti érdek, hanem sok esetben káros hatású. De különben is erős bizalmi vál­ság van, a vállalkozási kedv telje­sen hiányzik és ha a kamatláb csökkentése a vállalkozási szellem megerősítésére vezetne, akkor eb­ből sokkal nagyobb gazdasági előny származnék, mint amennyi kár a tőkeképződés esetleges csökkenésé­ből. Figyelemmel azonban arra, hogy a vállalkozók mai gazdasági viszonyok közepette még egy mér­sékelt kamatnak megfelelő összeget is alig képesek megkeresni, emel­lett számolniok kell bizonyos rizi­kóval, tőkéjük egy részének eset­leges elvesztésével, nézetem szerint legalább is túlzott az az aggoda-

Next

/
Oldalképek
Tartalom