ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-06-17 / 65. szám

lom, amely a tőkeképződés megakasztását félti a kamatláb csökkentésétől. Azt is hallani, hogy a kamatláb lényeges csökkentése esetén a betevők kivennék betétjüket a bankokból és a betéti kamatot meghaladó kamatláb mellett helyeznék ki magánosoknál. Köztudomás szerint a pénznek legfontosabb hivatása az, hogy a gazdasági életet megtermékenyítse és semmi esetre sem az, hogy a bankok treszortjaiban feküdjék, azoknak érzékeny kamatveszteségeket okozva. Ma nincs hitel még a legjobb bonitású igénylők számára sem, hiába ajánlanak fel sokszoros fedezetet. Ma a bankok elzárkóznak minden hiteligénylés elől, ha rendelkeznek megfelelő tőkével; egyrészt mert a múltban kihelyezett hiteleik nagyrészben rosszakká váltak, másrészt pedig félnek az immobilizálódástól. Ennek megszüntetése végett igenis"szükséges volna e bizalmi krízisnek az adósok bonitása megjavításával való eltüntetése, ami újból csak a kamatláb lényeges csökkentésével érhető el, ha nem akarjuk Románia elitélendő példáját követni, ahol a preventív intézkedédések elmaradása, vagy késlekedése miatt az adósságok egy részének intézményes leírásához akarnak folyamodni. Ha pedig a betétek terén a nyugalmi helyzet tovább is késnék és fokozódnának a bankok létérdekeit veszélyeztető magánkihitelezések, akkor ennek megakadályozására igenis további energikus kormányintézkedések válnak szükségesekké. A belföldi kamat jelentősebb csökkentésének egyik akadályát külföldi hitelezőinkkel szemben fennálló kötelezettségeink képezik. A lehető legvégső határig igyekeznünk kell a külföldi hitelezőinkkel szemben kötelezettségeinket teljesíteni, hogy ezzel is dokumentáljuk, hogy jóhiszemű és becsületes adósok vagyunk. Úgylátszik azonban, hogy elérkezett az az idő, amikor férfias nyiítsággal és minden káros presztizspolitikát félretéve, újra a külföld elé kell állnunk, mint tettük ezt januárban a transzfermoratórium kapcsán, amikor bejelentettük, hogy külföldi fizetési eszközökkel tovább nem fizethetünk és be kell jelentenünk, hogy most már pengőben sem ludunk eleget tenni kötelezettségeinknek. Ha pedig hitelezőinkkel a megegyezés belátható időn belül nem sikerülne, akkor nagyon megfontolandó volna a fizetések ideiglenes megszüntetésének egyoldalú kinyilatkoztatása. Egy erősen leszállított kamatláb megerősíti gazdasági létünket, fokozza a teljesítőképességet, helyreállítja velünk szemben külföldi hitelezőink bizalmát, megváltoztatja a tőkeexport-országok elzárkózottságát, biztosítja a pengő stabilitását és biztosítja a költségvetés realitását is. Leszállítják as orvosok hivatalosan megállapított látogatási díjait. Az általános pénztelenség és keresetképtelenség az egész vonalon redukálta az igényeket. Ezt a sorsot nem kerülhették el az orvosok és nem kerülhetik el a gyógyszerészek sem. Ámbár általánosan ismert dolog, hogy ma, éppen a nyomasztó helyzet miatt mind az orvosok, mind a gyógyszerészek keresete önmagától is redukálódott, mégis szükségesnek látszott eme redukciónak bizonyos törvényes formát adni, nehogy az a jogos szemrehányás illesse a hatóságokat, hogy drága, illetve jelenlegi viszonyoknak meg nem felelő orvosi és gyógyszertári díjszabás miatt engedik pusztulni az amúgy is nagyon megfogyott magyar népet. Péntek Pál országgyűlési képviselőt, az egyesített vármegyék törvényhatósági bizottsági tagját bizonyára a fentiek vezették, amikor a legutóbbi, mult kedden tartott közigazgatási bizottsági ülésen azt az indítványt tette, hogy a közigazgatási bizottság a kisgyűlésnek tegyen javaslatot, hogy a 2 és 3 pengős orvosi látogatási díjak átmenetileg 50°Io-kal redukáltassanak és írjon fel a közigazgatási bizottság a belügyminiszterhez, hogy a gyógyszerek árát is szállítsa le. Ugyanezen intézkedés kiterjesztését kéri az állatorvosokra is. A közigazgatási bizottság az indítványt elfogadta és ily értelmű javaslattal, illetve felirattal fog élni. A májusi esőzések folytán javultak a vármegyében a terméskilátások. A vármegyei gazdasági felügyelő havi jelentésébői megnyugvással ve'te tudomásul Komárom—EszterI gom megye gazdasági albizottsága azt, hogy az őszi kalászosok terj méskilátása a májusi esőzések folyjtán javult,buzából és rozsból közepes, az árpából és zabból jó közepes termés várható, a repce jól virágzott, katasztrális holdankint 5 és % q átlagtermésre van kilátás, a szálas takarmány terméskiátásai is javullak, csak a korai kaszálásnak ? szárítása okozott gondot a gazdáknak. A rétek jó hozamot Ígérnek, a legelő jószág kondíciója jó, cjak az alomban nagy hiány. A mezőgazdasági munkások kellő munkaalkalmat találnak a vármegyénben. Az aratási és cséplési munkák általánosságban a régi feltételek mellett biztosítva vannak. Elemi kár csak május hó 8-án fordult elő, Komárommegye északkeleti részében, ahol cca. 3.000 kat. hold rozstermését tette tönkre. A pótlólag bevetett termés eredménye biztosítva van. Az ősszel a törvényhozás elé terjeszti a kereskedelemügyi miniszter az általános építőipari törvényt. Mintegy két évtizede foglalkoztak az új építőipari törvény megalkotásával a különböző kereskedelemügyi miniszterek, minthogy azonban mindegyik javaslatánál sikertelen maradt az építőipari szakmák között a munkaelhatárolás kérdésében a megegyezés, így annak ellenére, hogy a törvényre feltétlenül szükség van, mindezideig nem sikerült azt tető alá juttatni. Hir szerint Dr. Kenéz Béla kereskedelemügyi miIniszter megtalálta az egyes építő! iparágak között a plattform lehetőségét, s a Magyar Mérnök és Építész. Egylet közvetítésével megegye jzést hozott létre. A megegyezés falapján a két törvény előkészítése párhuzamosan folyik és a kereskedelemügyi miniszter tervei szerint . ősszel midkét javaslat az országgyűlés elé kerül. M. H. egye közgazdasági helyzete. HIREK. Éjjeli szolgálatot június 11—17-ig Takács István „Fekete Sas"-hoz címzett gyógyszertára (Ferenc Józseff-út) teljesít. özv. Lalszky Jánosné Újból egészen friss laska kapható Marmorstein Mórnál. j . A május hóról szóló alispáni jelentés mondja: I „A közgazdasági helyzetben sajjnos változás ezidőszerint sem állott be s dacára annak, hogy a kiadások egész vonalon restringáltattak, úgy ä városok, mint a községek a legnagyobb fizetési nehézségekkel küzdenek, ami az általános pénztelenség s a behajtási nehézségek szomomorú, de természetes folyománya. Javulás csak őszre, a termés betakarítása után várható, amikor a közterhek beszolgáltatása remélhetőleg nagyobb mértékben meg fog indulni." Nemcsak egy régi, köztiszteletben álló esztergomi családot, hanem a vidéki magyar nyomdászipart is gyász érte özv. Laiszky Jánosné sz. Bauer Borbála halálával, aki f. hó 14-én délben 71 éves korában költözött el az élők sorából. Özv. Laiszky Jánosné már férje életében is eleven segítője és erős támasza volt a Laíszky-nyomdának. Férje halála után, a világháború második felében, amikor özvegyen maradt és felnőtt fiai a harctéren voltak, páratlan kitartással és szakképzettséggel vezette az üzemet s minden nehézség dacára is nívón tartotta. A megboldogultat Laiszky Kázmér, az „Esztergom és Vidéke" felelős szerkesztőjén és tulajdonosán kívül még hét gyermeke gyászolja. Temetése a belvárosi temető kápolnájából f. hó 16-án délután 5 órakor volt impozáns, őszinte részvét mellett. Betegágyon. Bleszl Ferenc m. kir. kincstári főtanácsos, ny. takarékpénztári elnökigazgató a keddi közigazgatási bizottsági ülésen roszszul lett. Kisebb fajta vértolulás okozta a bajt. Azonnal hazaszállították és orvosi kezelés alá vették. Mint értesültünk, az érdemes férfiú jobban van s orvosai bíznak rövid időn belüli felépülésében. Az alispán jelentése megemlékezett a város parkjainak és a virágok pusztításáról. Az alispáni jelentés a parkok és virágok pusztításáról a többek között azt mondja: „Elismerésre méltó munkát fejtett ki Esztergom városa a város szépítése érdekében is az utcaiparkok szaporításával, sajnos, hogy egyelőre még ismeretlen gonoszlelkű egyének bizonyos tervszerűséggel állandó pusztítást visznek végbe az utcai parkokban. Remélhető azonban, hogy a rendőrség erélyes beavatkozása azt a jövőben meg fogja gátolni". Hetvenéves az esztergomi iparostanonciskola. Az esztergomi községi iparostanonciskolában f. hó 14-én délután folytak le a vizsgálatok. Vizsga után a tanulók az intézet udvarára vonultak, ahol Mátéffy Viktor prépost-plébános, fel ügyelőbizottsági elnök és az ipartestület előljárósági tagjainak jelenlétében záróünnepély volt. Az ünínepi beszédet Bárdos József igazigató mondotta, aki beszédében megemlékezett arról, hogy ebben az évben van az esztergomi iparos[tanonciskola fennállásának 70 éves j jubileuma. Az intézet régi zászlát, I amelyet ezelőtt 70 esztendővel szenteltek meg, az újabb zászló mellé állítva tisztelte az ünneplő intézeti ifjúság. Mátéffy Viktor buzdító beszédet intézett az iparostanulókhoz és kiosztotta a jutalmakat. Credo-mise és gyűlés lesz f. hó 19-én, vasárnap, a szokott helyen és időben, és azokra az egyesületi tagok tisztelettel meghivatnak. A gyűlésen dr. Sántha József világi elnök beszámol a szombathelyi Credókongresszuson szerzett hitéleli tapasztalatairól. Az elnökség.