ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-06-10 / 62. szám

on I ÍJ GOM Ára köznap 10 fill. Keresztény politikai és társadalmi lap. Ára vasárnap 16 fill. M gjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utoa 30. szám alá küldendők." — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. XXXVII. évfolyam, 62. szám. A szerkesztésért felelős: GÁBRIEL ISTVÁN. Péntek, 1932. június 10 • • Ötezer frontharcos vonult Washingtonban a Fehér Háztól a Kapitoliumig abban a rongyos ruhában, amely ne­kik hősi önfeláldozásuk után kijárt és abban a példás rend­ben és önfegyelmezettséggel, amelyet a legvéresebb harcok idején is tanusitottak. Csendes tüntetéssel vonult fel ez a fe­gyelmezett rongyos sereg, (kü­lönben férfiak a javából,) — hogy így figyelmeztesse a Fe­hér Házat és az Egyesült Ál­lamokat — elemi kötelessé­geire. Ez az elemi kötelesség pedig az, hogy munkát és ke­nyeret adjon fiainak, akik an­nak idején életüket és egész­ségüket áldozták a hazáért, Amerika érdekeiért és az otthonlevők javáért. Figyelmeztetés volt ez a rongyosságában is méltóságos sereg arra, hogy a hétpróbás hazafiakat, a becsületes mun­kásokat és a nagylelkű sze­gényeket ne hagyják ki az életből és hogy nélkülük ne akarjanak gazdasági politikát csinálni, mert az úgy sem si­kerül, — mert önző, bűnös poli­tikaezamai, a Nagytőke, aPénz, a Profit hatalmainak ember­telen erőfeszítése, hogy hízzon, növekedjen az Ember nélkül is, akiért áldozatot hozni még ak­kor sem képes, ha az szive vérét áldozza érte. Az amerikai ö'ezer front­harcosnak figyelmeztető fel­vonulása a világ minden álla­mának szól, amely résztvett a világháborúban és most ver­gődik a gazdasági bajok ten­gerében. Mindenütt az a baj, hogy a vérző, szenvedő em­ber nélkül akarják megoldani az életkérdéseit, nehogy a nagy­tőke és a gazdasági hatalmassá­gok „törvényes" és „kijáró" haszna csorbát szenvedjen. Nem csodáljuk a Szent­atya figyelmeztető szavait és nem csodálhatja senki, hogy a szenvedő magyar nemzet is végre vétót kiált, hogy ha a győzőknek, a gazdasági hatal­masságoknak nincs lelkük és belátásuk a megegyezésre, akkor egyoldalúan cselek­szünk és megkezdjük a küz­delmet magunk, úgy, ahogy tudjuk — az életért. Mert él­nünk kell... A város gazdaságának mai helyzete A legközelebbi városi közgyűlést megelőzően javában folynak a viták arról, hogy fenntartsa-e továbbra is Esztergom városa a házi gazdálko­dást, avagy inkább javára válik a város közönségének az, ha a város gazdaságát bérbeadja. Szenvedélyes kilengések és sze­mélyeskedések helyett maradjunk az objektivitás határain belül, s alaposan megismerve a kérdést, döntsön ki-ki a saját lelkiismerete szerint a város javának leginkább megfelelően. Az első dolog, amivel tisztába kell jönnünk, az, hogy milyen is ma a városgazdaság helyzete, és hogy milyen eredménnyel rendel­kezhetik a házi kezelésű város­gazdálkodás az utolsó tíz év alatt. Erre a kérdésre felel Schalkház Ferenc gazdasági intéző, a város­gazdálkodás kezelője, most kiadott és Esztergom képviselőtestületéhez intézett füzetében. Első léiiyeges megállapítása az, hogy a házi gazdaság nem vá­lasztható teljesen külön a város általános gazdálkodá­sától, mert annak érdekeit van hivatva szolgálni, s üzemét annak szükség­letei szerint kénytelen berendezni. Amellett közvetlen vezetője közös, úgy hogy a nélkülözhetetlen gaz­dálkodásnál, állattartásnál, legelő­nél, bérföldek kezelésénél stb., va­lamint a bérgazdaságnál, — már ennélfogva is harmóniában működik. — A városnak akár van házi gazdasága, akár nincs, szüksége van és köteles tartani 8—10 drb. tenyész­bikát, 2—3 sertés-kant, 7—8 pár igáslovat, (tűzőrség, házi szemét­fuvarozás, utcai szeméthordás és egyéb fuvarokra) és 250 drb. birkát legelőjavítási kölcsönnel kapcsola­tos miniszteri rendelet értelmében rossz legelőtalaj értékessé tétele, legelőtrágyázás és a kölcsön tör­lesztése céljából. — Ezeknek takarmányszükség­letét elő kell teremteni, melyet ha nem termel meg a város, kész­pénzért kell vásárolnia. Kimutatás alapján bizonyítja ezután, hogy erre a városnak egyszerre 2700 pengőt kellene kiadni évente, míg most nem kell egyszerre fizetni és a gazdaság révén átlag 5200 pengő­vel olcsóbban jut hozzá a takar-1 mányszükséglethez. Ez összeg a házigazdálkodás javára esik. — Rá kell térnünk arra is, hogy milyen módozatpk mellett kell azt gazdálkodás útján előállítani. — Ha kiindulunk az erőtakar­mányszükségletből, illetve annak súlyából, az előbbiek szerint látjuk, — folytatja az ismertetés — hogy a feltétlenül szükséges állatok tar­tásához 411 q. erőtakarmány szük­séges. Ennek termeléséhez az Esz­tergom városi futóhomokból, ami­lyeneken a gazdálkodás folyik, 411/7 katasztrális hold szükséges, mert egy katasztrális hold átlagtermésé­nek nem vehetünk 7 q-nál többet, annál is inkább, mivel az ötéves átlagtermés ennek még alatta van. Igy tehát előállítására szükséges 60 katasztrális hold szántóföld, de hozzá keli kalkulálnunk a vetőmagvat, arató- és cséplőrész magtermelését is, melyek termeléséhez további 20 katasztrális hold kell, összesen szük­séges tehát 80 katasztrális hold. Azonban minden évben ugyanazon a helyen szemes magvat nem ter­melhetünk, így a forgórendszert figyelembe véve, (kalászos, kapás, takarmány, tengeri termelésére a földek nem jók), azonkívül hozzá­számítva a cselédkonvenciós földe­ket, szükséges 200 katasztrális hold szántóföld. — Ha nem az erőtakarmányból, hanem a szalmaszükségletből indu­lunk ki, akkor a fentebb kimutatott 13 wagon alomszalmaszükséglet elő­állításához szükséges 1300/14 ka­tasztrális hold szántó (a szemter­mésnek dupla szalmatermést szá­mítva) igényeltetik, tehát 93—95 katasztrális hold szántóföld, ehhez természetesen a forgórendszer és konvenciós földek többletét itt is hozzá kell számítani, úgy, hogy ezen számítás szerint is kell kerek 200 katasztrális hold szántó. — De ha gazdálkodunk, a földet erőállapotban kell tartani, különösen ott, ahol elődünk évszázados bérleti rendszer volt, mely a szántó­kat teljesen kiuzsorázva adta kezeinkhez. — A szükséges négyévenkinti trágyázás mellett is a 200 szántó­földből egy év alatt 50 kh. kell, hogy trágyázás alá kerüljön, külö­nösképpen a homokos talajokban. Egy katasztrális hold trágyázáshoz 80—200 q. szalmás trágyát szá­mítva, az évi szükséglet 8—10.000 q trágya. A fogattartás lovai, bikák, sertéskanok és a juhászaiból évente cca 4—5.000 q. trágyát nyerünk, ebből is egy részt a legelő trágyá­zására kell fordítanunk. Igy a még szükséges 5.000 q. trágyát 'haszon­állattartással kell pótolnunk. — Ezzel kell indokolnunk azt, hogy a gazdálkodás rendszeres üzeme folytán beállítottunk tehené­szetet (22 drb), növendékmarhát (6—10 drb), sertést (80—120 drb). Jelenleg a város 250 kh. szántó­földön gazdálkodik, mert ha már gazdálkodunk, gondoskodnunk kel­lett olyan üzemmódokról, melyek a jelenlegi viszonyok mellett is jövedelmet produkálnak és egyen­súlyban tartják a házigazdálkodás számláját. Igy jött létre a dinnyé­szet, a bolgárkert, faiskola, fűztelep, káposztatermelés, melyek megosz­lott rizikója tartja egyensúlyban még ma is a gazdálkodás mérlegét, bárha ma Magyarországon csaknem minden gazdaság nagy deficittel zárja súlyos üzemévét. — Ezen üzemekhez termé­szetesen üzemi tőke is kell, nemkülönben az intenzív gabona­termeléshez is. Igy szerzett be a gazdaság traktort, cséplőgépet, vető, egyéb talajmegmunkáló eszközöket, tejgazdasági berendezkedéseket, melegágyi ablakokat, vízvezetéket, házi darálót, létesített vízfogó gátat és alakította át a Sándormajort a gazdálkodás üzemének megfelelőleg. — Ezen beszerzésekés átalakítások az utolsó 5 év alatt kerek 30.000 P kiadást jelentettek a gazdaságnak, melyet azon­ban a gazdaság évi részle­tekben saját jövedelméből és saját számlájára fizetett ki, tehát ezen beszerzések a jövedel­mét csökkentő kiadásokként jelent­keztek, ezzel szemben azonban az üzemtőke terhére a város vagyonát növelték. — Tehát, amikor a házigazdaság rentabilitását vizsgáljuk, nem szabad ezen körülményt sem figyelmen kívül hagyni. Ma az országban ke­vés gazdaság van, mely haszonnal zárja évi számadását. A város gaz­dasága is csak úgy tudja egyen­súlyban tartani mérlegét, ha a leg­nagyobb intenzivitást fejti ki és a gazdálkodás minden ágát felölelő üzemi gazdálkodást folytat. (A gaz<­daság tekintélyes értékű szolgála­tokat teljesít a városnak (fogat, fuvar), amelyek a költségvetésben nincsenek feltüntetve).

Next

/
Oldalképek
Tartalom