ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-06-10 / 62. szám

on I ÍJ GOM Ára köznap 10 fill. Keresztény politikai és társadalmi lap. Ára vasárnap 16 fill. M gjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utoa 30. szám alá küldendők." — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. XXXVII. évfolyam, 62. szám. A szerkesztésért felelős: GÁBRIEL ISTVÁN. Péntek, 1932. június 10 • • Ötezer frontharcos vonult Washingtonban a Fehér Háztól a Kapitoliumig abban a rongyos ruhában, amely nekik hősi önfeláldozásuk után kijárt és abban a példás rendben és önfegyelmezettséggel, amelyet a legvéresebb harcok idején is tanusitottak. Csendes tüntetéssel vonult fel ez a fegyelmezett rongyos sereg, (különben férfiak a javából,) — hogy így figyelmeztesse a Fehér Házat és az Egyesült Államokat — elemi kötelességeire. Ez az elemi kötelesség pedig az, hogy munkát és kenyeret adjon fiainak, akik annak idején életüket és egészségüket áldozták a hazáért, Amerika érdekeiért és az otthonlevők javáért. Figyelmeztetés volt ez a rongyosságában is méltóságos sereg arra, hogy a hétpróbás hazafiakat, a becsületes munkásokat és a nagylelkű szegényeket ne hagyják ki az életből és hogy nélkülük ne akarjanak gazdasági politikát csinálni, mert az úgy sem sikerül, — mert önző, bűnös politikaezamai, a Nagytőke, aPénz, a Profit hatalmainak embertelen erőfeszítése, hogy hízzon, növekedjen az Ember nélkül is, akiért áldozatot hozni még akkor sem képes, ha az szive vérét áldozza érte. Az amerikai ö'ezer frontharcosnak figyelmeztető felvonulása a világ minden államának szól, amely résztvett a világháborúban és most vergődik a gazdasági bajok tengerében. Mindenütt az a baj, hogy a vérző, szenvedő ember nélkül akarják megoldani az életkérdéseit, nehogy a nagytőke és a gazdasági hatalmasságok „törvényes" és „kijáró" haszna csorbát szenvedjen. Nem csodáljuk a Szentatya figyelmeztető szavait és nem csodálhatja senki, hogy a szenvedő magyar nemzet is végre vétót kiált, hogy ha a győzőknek, a gazdasági hatalmasságoknak nincs lelkük és belátásuk a megegyezésre, akkor egyoldalúan cselekszünk és megkezdjük a küzdelmet magunk, úgy, ahogy tudjuk — az életért. Mert élnünk kell... A város gazdaságának mai helyzete A legközelebbi városi közgyűlést megelőzően javában folynak a viták arról, hogy fenntartsa-e továbbra is Esztergom városa a házi gazdálkodást, avagy inkább javára válik a város közönségének az, ha a város gazdaságát bérbeadja. Szenvedélyes kilengések és személyeskedések helyett maradjunk az objektivitás határain belül, s alaposan megismerve a kérdést, döntsön ki-ki a saját lelkiismerete szerint a város javának leginkább megfelelően. Az első dolog, amivel tisztába kell jönnünk, az, hogy milyen is ma a városgazdaság helyzete, és hogy milyen eredménnyel rendelkezhetik a házi kezelésű városgazdálkodás az utolsó tíz év alatt. Erre a kérdésre felel Schalkház Ferenc gazdasági intéző, a városgazdálkodás kezelője, most kiadott és Esztergom képviselőtestületéhez intézett füzetében. Első léiiyeges megállapítása az, hogy a házi gazdaság nem választható teljesen külön a város általános gazdálkodásától, mert annak érdekeit van hivatva szolgálni, s üzemét annak szükségletei szerint kénytelen berendezni. Amellett közvetlen vezetője közös, úgy hogy a nélkülözhetetlen gazdálkodásnál, állattartásnál, legelőnél, bérföldek kezelésénél stb., valamint a bérgazdaságnál, — már ennélfogva is harmóniában működik. — A városnak akár van házi gazdasága, akár nincs, szüksége van és köteles tartani 8—10 drb. tenyészbikát, 2—3 sertés-kant, 7—8 pár igáslovat, (tűzőrség, házi szemétfuvarozás, utcai szeméthordás és egyéb fuvarokra) és 250 drb. birkát legelőjavítási kölcsönnel kapcsolatos miniszteri rendelet értelmében rossz legelőtalaj értékessé tétele, legelőtrágyázás és a kölcsön törlesztése céljából. — Ezeknek takarmányszükségletét elő kell teremteni, melyet ha nem termel meg a város, készpénzért kell vásárolnia. Kimutatás alapján bizonyítja ezután, hogy erre a városnak egyszerre 2700 pengőt kellene kiadni évente, míg most nem kell egyszerre fizetni és a gazdaság révén átlag 5200 pengővel olcsóbban jut hozzá a takar-1 mányszükséglethez. Ez összeg a házigazdálkodás javára esik. — Rá kell térnünk arra is, hogy milyen módozatpk mellett kell azt gazdálkodás útján előállítani. — Ha kiindulunk az erőtakarmányszükségletből, illetve annak súlyából, az előbbiek szerint látjuk, — folytatja az ismertetés — hogy a feltétlenül szükséges állatok tartásához 411 q. erőtakarmány szükséges. Ennek termeléséhez az Esztergom városi futóhomokból, amilyeneken a gazdálkodás folyik, 411/7 katasztrális hold szükséges, mert egy katasztrális hold átlagtermésének nem vehetünk 7 q-nál többet, annál is inkább, mivel az ötéves átlagtermés ennek még alatta van. Igy tehát előállítására szükséges 60 katasztrális hold szántóföld, de hozzá keli kalkulálnunk a vetőmagvat, arató- és cséplőrész magtermelését is, melyek termeléséhez további 20 katasztrális hold kell, összesen szükséges tehát 80 katasztrális hold. Azonban minden évben ugyanazon a helyen szemes magvat nem termelhetünk, így a forgórendszert figyelembe véve, (kalászos, kapás, takarmány, tengeri termelésére a földek nem jók), azonkívül hozzászámítva a cselédkonvenciós földeket, szükséges 200 katasztrális hold szántóföld. — Ha nem az erőtakarmányból, hanem a szalmaszükségletből indulunk ki, akkor a fentebb kimutatott 13 wagon alomszalmaszükséglet előállításához szükséges 1300/14 katasztrális hold szántó (a szemtermésnek dupla szalmatermést számítva) igényeltetik, tehát 93—95 katasztrális hold szántóföld, ehhez természetesen a forgórendszer és konvenciós földek többletét itt is hozzá kell számítani, úgy, hogy ezen számítás szerint is kell kerek 200 katasztrális hold szántó. — De ha gazdálkodunk, a földet erőállapotban kell tartani, különösen ott, ahol elődünk évszázados bérleti rendszer volt, mely a szántókat teljesen kiuzsorázva adta kezeinkhez. — A szükséges négyévenkinti trágyázás mellett is a 200 szántóföldből egy év alatt 50 kh. kell, hogy trágyázás alá kerüljön, különösképpen a homokos talajokban. Egy katasztrális hold trágyázáshoz 80—200 q. szalmás trágyát számítva, az évi szükséglet 8—10.000 q trágya. A fogattartás lovai, bikák, sertéskanok és a juhászaiból évente cca 4—5.000 q. trágyát nyerünk, ebből is egy részt a legelő trágyázására kell fordítanunk. Igy a még szükséges 5.000 q. trágyát 'haszonállattartással kell pótolnunk. — Ezzel kell indokolnunk azt, hogy a gazdálkodás rendszeres üzeme folytán beállítottunk tehenészetet (22 drb), növendékmarhát (6—10 drb), sertést (80—120 drb). Jelenleg a város 250 kh. szántóföldön gazdálkodik, mert ha már gazdálkodunk, gondoskodnunk kellett olyan üzemmódokról, melyek a jelenlegi viszonyok mellett is jövedelmet produkálnak és egyensúlyban tartják a házigazdálkodás számláját. Igy jött létre a dinnyészet, a bolgárkert, faiskola, fűztelep, káposztatermelés, melyek megoszlott rizikója tartja egyensúlyban még ma is a gazdálkodás mérlegét, bárha ma Magyarországon csaknem minden gazdaság nagy deficittel zárja súlyos üzemévét. — Ezen üzemekhez természetesen üzemi tőke is kell, nemkülönben az intenzív gabonatermeléshez is. Igy szerzett be a gazdaság traktort, cséplőgépet, vető, egyéb talajmegmunkáló eszközöket, tejgazdasági berendezkedéseket, melegágyi ablakokat, vízvezetéket, házi darálót, létesített vízfogó gátat és alakította át a Sándormajort a gazdálkodás üzemének megfelelőleg. — Ezen beszerzésekés átalakítások az utolsó 5 év alatt kerek 30.000 P kiadást jelentettek a gazdaságnak, melyet azonban a gazdaság évi részletekben saját jövedelméből és saját számlájára fizetett ki, tehát ezen beszerzések a jövedelmét csökkentő kiadásokként jelentkeztek, ezzel szemben azonban az üzemtőke terhére a város vagyonát növelték. — Tehát, amikor a házigazdaság rentabilitását vizsgáljuk, nem szabad ezen körülményt sem figyelmen kívül hagyni. Ma az országban kevés gazdaság van, mely haszonnal zárja évi számadását. A város gazdasága is csak úgy tudja egyensúlyban tartani mérlegét, ha a legnagyobb intenzivitást fejti ki és a gazdálkodás minden ágát felölelő üzemi gazdálkodást folytat. (A gaz<daság tekintélyes értékű szolgálatokat teljesít a városnak (fogat, fuvar), amelyek a költségvetésben nincsenek feltüntetve).