ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932
1932-06-10 / 62. szám
— Ha az 1931. évi zárszámadást vizsgáljuk, látjuk, hogy a gazdaság a kiadásokban az előirányzatok alatt mozgott, tehát kalkulációi helyesek voltak, bár a nagymérvű áringadozások erős próbára tették a gazdálkodás menetét. — A szántóföldeknél a kiadás 32.433 P, bevétel 32.309 P, A kiadásokban szerepel a gépbeszerzés utolsó részlete, mely az időleges kamatokkal együtt 6294 pengőt tett ki. Ezen összeg egészben véve a leltár gyarapítására fordíttatott, tehát mint üzemtőkenövekedés, jövedelmet jelent. Ezt levonva a kiadásokból, 6.171 pengőt mutat az egyenleg. — Szerencsénk volt, hogy a dinynye, káposzta, nemkülönben a nemesített burgonya termésünk oly szép eredményt mutatott, hogy kiegyensúlyozta a gabonatermelés nehéz helyzetét és pénzügyi mérlegét. — A szőlőgazdaság és faiskola 3.973 P bevételt és 2.830 P kiadást mutat. A csemeteállományunkat az utolsó években 2000-ről 10.000-re emeltük fel, ami óriási leltári gyarapodást jelent. A legelő részére 6000 drb. akácfát, 2000 drb. vadgesztenyét, 1000 drb. szederfát és 100 drb. nyárfát nevelünk. Az évi 15—20 hektoliter bortermést 45—55 hektoliterre emeltük. Egy katasztrális hold vadalanyiskolát létesítettünk oltványszőlő terjesztésére. — A bolgárkertészet rendes üzemi évet folytatott, s a bevétel 8.862 P, kiadás 7.416 P, kat. holdanként 65 P tiszta jövedelmet mutatott. A gazdaságnak jelenleg 22 drb. tehene van. 1931. évben kifejtünk 65.720 liter tejet, így fejési átlagunk 8*2 liter, A turisztika edzi a testet és vidámítja a lelket. A mindennapi élet malmát taposó embernek talán soha nem volt na gyobb szüksége testet és lelket ápoló, erősítő pótszerre, mint a mai végtelen nehéz időben. A robotba befogott és gondoktól gyötört embertestének és leikének kell adni valamit, ami kizökkenti a mindennapi gondszürkeviiágból. Nagyobb testet és lelket edző gyógyp.henésre na gyon kevés embernek van ma pénze. Azt kell tehát megragadni, ami minden olcsósága mellett is egyaránt szolgálja a test edzését és a lélek felüditését. Erre a két célra teljesen ingyenesen állanak rendelkezésre hegyeink és erdőségeink. Még a kisebb magaslatok megmászása is bizonyos lizikai munkát igényel. Ez a fizikai munka a teljesen pormentes erdei levegőben nemcsak hasznos kiválasztást és anyagcserét idéz elő a test szervezetében, hanem hat az ember kedéiyvilágára s, amire pedig ma oly nagy szükiége van az ezer bajjal küzködő .mbernek. A turisztikának természetesen mely már szép eredménnyek mondható. Megemlítjük, hogy a borjú ára a mult évi P20 P-ről 60-65 fillérre esett, így ezen üzemág egyensúlyba nem hozható egy év alatt. Sertés tenyésztés. — A gazdaság 15 drb. angol anyakocát tart, melynek szaporulatából értékesítettünk a mult évben 7.007 P értékű anyagot. Ezen üzemágunkra ráfizettük. A ráfizetés oka az, hogy állandó 100 körüli állományunk értéke 1930. év végén 1'30—150 P kilogrammonkénti ár helyett 1931. december végén csak 65—75 fillér kilónkénti árban volt értékesíthető, így ugyanazon állomány értéke egy év alatt csaknem 50°/o-ot esett. — A juhászat szép jövedelemmel járt. Kiadása 3.546 P. Bevétele 4.035 P, mely öszszeghez még hozzájön circa 100 drb. növendék anya 1000 P körüli ér téke.| — Nem mulaszthatom el megemlíteni, — mondja az ismertetés — hogy az állattenyésztésünk trágya hozamából 20 kh. legelő területet trágyáztunk be kh.-ként 150—180 q istálótrágyával, mellyért a legelőből megtérítést nem kapunk. Ha állattartásunk csupán annyi hasznot ad, hogy a talajerőt szántóföldjeinken nívóban tartani, sőt emelni tudjuk, máris megtaláljuk számításunkat, ha a szántóföldi termények ára a normális viszonyok közé kerül. Mert szántóföldjeink, melyek hosszú ideig bérleti kezelésben voltak, csak évek multán kerülhetnek fokozatos trágyázással talajerő egyensúlyba és csak a talajerő növelése után folytathatunk intenzív gazdálkodást. — Végül rámutatok arra, ami a házigazdálkodás kezdete óta célunk, hogy t. i. ha a gazdaságunk egyensúlyba kerül, a tangazdaság célját igazolja, mert benne az esztergomi gazdaifjak megismerkedhetnek a modern és folytonosan fejlődő agrikultúra minden egyes ágazatával: majd kísérleti tereket állítanának fel és csak kipróbált módszerek és üzemek helyi viszonyaihoz való alkalmazása után propagálnánk és vezetnénk be kisgazdáinkat az agrikultúra fejlődésébe. Mert azt hiszem, mindenki tudja, hogy a jejenlegi gazdasági viszonyok és értékesítési lehetőségek egészen mások és egész más követelményeket állítanak elénk különösen akkor, ha export piacokat is felkeresni van szándékunkban, mint a régi, ismert, kipróbált, de jelenleg csődben álló gazdálkodási rendszer. Gazdálkodásunk a mezőgazdaság minden üzemét felöleli. Igy minden üzemágat szemléltetni tud és ha pénzügyi viszonyai megengedik, hogy a fejlődéssel lépést tartson, már kevés annyagi áldozatok árán tangazdasággá és iskolává fejlődhetik ki. H I DC If Éjjeli szolgálatot június 4 10-ig Roehlítz-örökösök „Szent lstván"-hoz címzett gyógyszertára (Kossuth Lajosutca és Széchenyi-tér sarok) teljesít. Jegyzőválasztás. Nagysáp község képviselőtestülete, szerdán, f. hó 8-án egyhangúlag Parlaghy Pál únyi körjegyzőt vállasztotta meg jegyzővé. Vármegyei gyűlések. Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék törvényhatósági bizottsága f. hó 14-én, kedden, d. e. kisgyűiést, majd utána törvényhatósági bizottsági ülést tart. Érettség vizsgálatok. Szerdán délben a bencés gimnáziumban befejeződtek az érettségi vizsgálatok. Az érettségi elnök dr. Finály Gábor tanker, kir. főigazgató volt. A reáliskolában a jövő héten lesznek az érettségi vizsgálatok. Elnökül dr. Orbán János kecskeméti piarista igazgatót jelöLe a kultuszminiszter. Házasság. Till István, helybéli temetkezési vállalkozó és Bidsóvszky Ilonka f. hó 7-én tartották esküvőjüket Budapesten, a X. ker. Kis Teréz-templomban. A kormányzó vármegyei képének festője. Dr. Lingauer Sándor főispán elismeréssel szólt a közgyűlésben leleplezett Horthy kép műI vészéről, Héya Zoltán festőművészről, aki ezen alkotásával a törvényhatósági bizottság osztatlan tetszését nyerte meg. A Credo-mise és havigyűlés a Szombathelyen tartandó országos Credo-kongresszus miatt, amelyen az esztergomiak képviseletében Dr. j Sántha József világi elnök, Csenke Alajos és Horváth Mihály alelnökök és Bálintffy László Credo-egyesületi tag vesznek részt, nem június 12-én, hanem 19-én, vasárnap, a szokott időben és helyen lesznek megtartva, amikor is dr. Sántha József alelnök a Szombathelyen szerzett hitéleti tapasztalatait fogja a gyűlésen elmondani. Az Elnökség. A leventék tábortüze. A helybeli leventegyesület tábortüzét június hó 11-én, szombaton, esti fél 9 órai kezdettel rendezi a MOVE sportpályán a reáliskola cserkészcsapatának közreműködésével, melyre az intézmény barátait szeretettel várja. Az Esztergomi Oltáregyesület kiállítása június hó 12-én, vasárnap d. e. 11 órakor nyílik meg a szokásos havi szentségimádással kapcsolatban. Az Esztergomi Oltáregyesület egyházi ruhakiállitást is rendez a vízivárosi zárdában. A kiállítást megnyitja és a templomi ruhákat megszenteli főmagasságú dr. Serédi Jusztinián biboros-hercegprimás úr Őeminenciája a zárda tornatermében. (Bejárat a Kisdunapart felől.) Utána r'3vid közgyűlésen számol be az Oltáregyesület az utolsó két év előtti kiállítás óta végzett munkálatairól. A két napig tartó kiállítás megtekintése ingyenes. Mindenkit szívesen lát az Oltáregylet vezetősége. Cserkészhirek. Vasárnap Esztergomba jött Zsembery Gyula dr., a vizicserkészek országos ügyvezető elnöke, Bátori József dr., a magyar vizicserkészek ügyeinek intézője és Gundrom Kázmér titkár, hogy az idei szeptemberi vizitáborozásra helyet keressenek. A vizicserkészveze csak az veszi tényleges hasznát, aki azt élvezni is tudja, aki lát, hall és érez a természet fenséges templomában. Az a turista, aki élvezettel hallgatja az erdő dalosainak ingyen hangversenyét, aki megáll és gyönyörködik a kőről-kőre szökdelő patak vizének csobogásában, akinek lelke megörül egy-egy vadvirág egyszerű és mégis remek szépségének, aki gyönyörködni tud a százados tölgy nagyságában és meglátja a szépet a kicsi, virágzó, vagy bogyót hozó kökény bokorban, aki éivezní tudja a mély völgy hűvösséget, akinek szeme és lelke tágul a hegycsúcs körképétől, aki gyönyörködni tud a sziklaalakzatokban és aki fent és lent megérzi törpe semmiségét a nagy isteni alkotásokkal szemben annak lelke fog csak üdülni. Aki igy járja az erdőt, hegyet, az soha nincs ott magányosan, elhagya va. Vele van a íermészetkinálta minden szépség. Egy egész, szép, hangulatos mesevilág a kísérője. Mindezek dacára azonban sokan vannak, akik nem szeretnek egyedül bolyongani az erdőkben. Különösen alig tehetik ezt meg a nők, pedig nekik is csak úgy van szükségük az olcsó üdülésre, mint a férfiaknak. A mai nő csak. olyan robotosa a mindennapi életnek, mint a férfi. Menjünk tehát társasággal, de okosan, látva, élvezve erdei csendet nem háborgatva, nem szemetelve járjuk az erdőt. A társas kirándulók, ha mindazt meglátják, átérzik és élvezik, amiről fentebb irtam, csak még élvezetesebbé teszik a kirándulást. Talán azt is mondhatnám, hogy még üdítőbben hat a lélekre, mert hisz nincs az a fásult kedélyű ember, aki látva a természet szépségeinek nyitott, pompás képeskönyvét, mogorva birna maradni, nem mosolyogna egy-egy üde tréfán és végeredményben szintén nem venne részt vig, üditő társalgásban. Sokszor volt alkalmam résztvenni e gy-egy forrásnál letelepülő turistatársaság, ha nem is lukullusi, de mindenesetre tréfákkal, apró, ártatlan csipkelődésekkel kitűnően fűszerezett ebédek és ozsonnákon. Mondhatom, ha üditően hatott a turistakirándulás az általános közérzetemre, ezt csak növelte egy-egy ilyen kedélyes társaság. Az egyszerű paprikásszalonna is finom csemegeként Ízlett és a forrás üde, friss vize is legalább francia pezsgőként hatott. Hiába, az atikai só adja meg igazi izét úgy a fényes, mint a füstöltkolbászos ebédnek. Hogy a mai agyongyötört generációnak mennyire szüksége van test- és lélekedzésre, semmi sem mutatja jobbau, mint az, hogy az egész kultúrvilágon már az iskolákban is óriási súlyt helyeznek a testnevelésre, mely egyszersmint fegyelmezi, neveli és üditi a leiket is. A turisztikának test- és lélekre való hasznos hatását legjobban bizonyítja a nagyvárosok lakosságainak ösztönszerű megsejtése. Nagy tömegek vonulnak már kora hajnalban a pályaudvarokra, hogy minél hamarabb és gyorsabban künn legyenek a szabad természetben. Azt mondhatná valaki, hogy ez meg volt azelőtt is. Ezt csak a felületes szemlélő mondhatja. Igenis, azelőtt pl. Budapest közönségének az elitje otthon maradt vasár- és ünnepnapon, mert akkor csak a mizereplebsz rándult ki, de az is csak a környékbeli korcsmákba. Ma már hála Istennek nem igy van. Nem társadalmi osztályok, hanem az összlakosság rándul ki és korcsma helyett felkeresik az erdőt. A menedékházak összehozzák a társadalom különböző rétegeit. A turisztika tehát nemcsak edzi a testet és üditi a lelket, hanem megértő, becsülő társadalmi munkát is végez. V. I.