ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932
1932-03-11 / 28. szám
Ára köznap 10 fill. Keresztény politikai és társadaSmi lap. Ára vasárnap 16 fill. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.' — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős: GÁBRIEL ISTVÁN. Péntek, 1932. március 11 XXXVII. évfolyam, 28. szám. Komárom * Esztergom vár megye felír a pénzügyminiszterhez a nehéz helyzetben levő kisiparosok végrehajtása ellen. Miniszteri leirat a házadóróL Komárom-Esztergom megye f. hó 8-án Palkovics László alispán elnöklete mellett kisgyűlést tartott, amelynek fontosabb tárgyairól alább számolunk be: Komárom-Esztergom megye kisgyűlése foglalkozott Sopron átiratával. Sopron vármegye törvényhatósági bizottsága ugyanis felirt a m. kir. kormányhoz, mely feliratában a közalkalmazottak és nyugdijasok ujabb illetmény csökkentését nem tartja szociálisnak és azt kéri a kormánytól, hogy a költségvetési egyensúly helyreállításához szükséges megtakarításokat ne a tisztviselők fizetésével, hanem a nagy és kettős fizetések csökkentésével igyekezzék előteremteni. A tisztviselők súlyos terhein a kartelltörvényben biztosított jogaival élve az árak letörésével könnyitsen. Az ifjúság könnyebb elhelyezkedése érdekében szüntesse meg az álláshalmozásokat és tekintsen el a szolgálati időnek tervezett felemelésétől. A vármegyei kisgyűlés hasonló felirat küldését javasolta a törvényhatósági bizottságnak. Veszprém vármegye törvényhatósági bizottsága ugyanis felirt a m. kir. kormányhoz a debreceni vagy bármely más gazdasági akadémiának megszüntetése, továbbá a budapesti közgazdasági tudományi kar mezőgazdasági szakosztályának Budapestről való áttelepítése ellen, és végül kérte a mezőgazdasági szakoktatásnak a m. kir. földmivelésügyi kormány fennhatósága alatt leendő egységes szervezetben tartását. Komárom-Esztergom megye kisgyűlése az akciónak pártolását javasolta a törvényhatósági bizottságnak. Tekintettel arra, hogy a szőlőbirtokosok a törkölyből és gyümölcsökből nem képesek jelenleg pálinkát főzni, mert a kifőzéssel járó adók és egyéb költségek oly összeget tesznek ki, amely a pálinka eladási árát teljesen felemészti, a vármegyei kisgyűlés a törvényhatósági bizottság útján feliratot intézett a m. kir. ! pénzügyminiszterhez, hogy [ a pálinkafőzés után fizetendő állami szeszadó és a kincstári szeszeladási árrészesedés összegét 50%-kal szállítsa le. A vármegyei kisgyűlés tudomásulvette a m. kir. földmivelésügyi miniszter azon döntését, hogy az 1931. j évi augusztus hó 13 -án alkotott lótenyésztési vármegyei szabályrendeletet jóváhagyta. A szabályrendelet teljes szövegét a Vármegyei Hivatalos Lap fogja hozni, j Zemplén vármegye törvényhatósági bizottságának kezdeményezésére a vármegyei kisgyűlés a töri vényhatósági bizottság útján felír a m. kir. pénzügyminiszterhez az egyfázisú forj galmi adó bevezetése iránt ! és egyalkalommal arra kéri a m. [ kir. kormányt, hogy ! a nehéz helyzetben levő kls! iparosokkal szemben a közI tartozásokból eredő végrehajtásokat a nehéz idők alatt J a lehetőségig szüneteltesse, ! illetve szüntesse be. A vármegyei törvényhatósági bizottság mult év május havában tartott közgyűléséből kifolyólag feliratilag kérte a pénzügyminisztertől a házadóról szóló 1927. évi 200 P. M. számú [hivatalos összeírás rendelkezésének oly irányú módosítását, hogy az elsőfokon megállapított házadót a bérjövedelemnek évközi emelkedése illetve apadása szerint lehessen megváltoztatni. A miniszter leiratban közölte a vármegye közönségével, hogy fenti rendelkezést nem találja indokoltnak, mert a hozadéki adórendszerben z adóalap megállapítására vonatkozó rendelkezésekben az általános alapelv az, hogy az adóévet inegiőző évben elért jövedelem képezi az adó alapját. Ez az elv érvényesül azon rendelkezésben, hogy a házadó alapja a bérbeadott épületeknél az épület után az adóévet megelőző utolsó évnegyedben (házbórnegyedben) járó nyers bérjövedelemnek a teljes évre átszámított, vagyis négy évnegyedre eső összege. A bérjövedelemnek évközben beállott csökkenése vagy emelkedése csak a következő adót érinti. Épen azért az adózó nem igényelheti az adómérséklést azon a címen, hogy az adóévben elért bérjövedelme az adóalapul megállapított jövedelemnél kisebb, viszont azonban a pénzügyi hatóságnak nincs joga a házadót felemelni azon a a címen, hogy az adóévben elért jövedelem nagyobb az adóalapul megállapított bérjövedelemnél. Ez a rendelkezés tehát nemcsak a kir. kincstárt, hanem az adózók jogos érdekeit is egyformán szolgálja. A miniszter még rámutat arra is, hogy fenti rendelkezés megváltoztatása után kivánt adótorlás, illetőleg adómérséklés engedélyezése rendkívül sok visszaélést tenne lehetővé, amelyet megakadályozni, illetőleg felfedezni alig lehetne s amelyek elkerülését épen azért a gondjaira bízott érdekek szempontjából fontos kötelességének tekinti. A vármegyei kisgyűlés a miniszteri leiratot tudomásul vette. «9 Az 1931 esztendő világszerte a niunkanőíküliség emelkedésének jegyében telt el. A genfi nemzetközi Munkaügyi Hivatal most készítette el az emuit esztendő munkanélküli statisztikájának grafikonját, amely azt mutatja, hogy a munkanélküliség 1931-ben a megelőző évhez képest Németországban 24, Belgiumban 96, Olaszországban 53, Csehországban 57, Franciaországban 523, Ujzeelandban 508 százalékkal emelkedett. A leg nagyobbmérvű a munkanélküliség; emelkedése az Amerikai Egyesült' Államokban, ahol a keresettel bíró lakosság 21.8 százaléka vált munkanélkülivé, az elmúlt esztendő amúgy is igen magas 16.6 %-árói emelkedett 21.8 %~ra, ami minden keresettel bíró között egyötödrész munkanélküliséget jelent. M. H, Irta: sokoropátkai Szabó István volt kisgazdaminiszter. Hogy milyen könnyen tud megbocsátani és felejteni a magyar kisgazda, semmi sem bizonyítja jobban, mint azok a szervezkedési sikerek, amelyekről a szociáldemokrata párt sajtóorgánuma oly öntelt megelégedéssel cikkezik. Nincs módomban a híradást, hogy a „kisga^ 7 dk és f öldmívelők tömegei sorakoznak marxista zászlók alá," ellenőrizni, de száz százalékig nem tudok neki hitelt adni, noha jelenségeket valóban észlelek. Ha a híradás teljes valóságában igaz volna, akkor szomorúság tölthetné el a nemzet jövőjéért aggódó lelkeket. Mert, hogy sok a baj és ennek következményeként nagy megpróbáltatásokban élünk, azt igen sokan érezzük és talán mindenki tudja is. De, hogy ez az igen értékes népréteg, nemzeti társadalmunk alapja, szorultságában éppen a szociáldemokraták karjai közé menekülne oltalmat keresni, ez ahhoz az ürgéhez hasonlítana, amely miután a zuhogó zápor csendes földodujából kiöntötte, a vízzel telt árokba menekülne, hogy a sűrűn hulló esőcseppek elől itt keressen és találjon menedéket. Hogy mindenütt egyre fokozódik a baj, a megpróbáltatás, az elszegényedés, hogy tönkrejutás felé haladunk, azt immár nemcsak a nagy világégésben részt vett legyőzött és győző nemzetek érzik, hanem a volt szerencsés semleges államok is, amelyek pedig a sok kiontott vérből sok kincset gyűjtöttek. De a magyar megpróbáltatás mégis csak könnyebb, elviselhetőbb volna, ha ama nevezetes történelmi időben a fegyveres háború alkonyán nem jutott volna olyan nagy erőhöz a szociáldemokrata párt, ha ebben az időben nem nézte volna tétlenül a hosszantartó Szombaton március 12-én 7 és 9 órakor Vasárnap, márc. 13-án 3, 5, 7 és 9 órakor „Kigyoszemu rem (A rejtelmes Aréna) A világ leghatalmasabb cirkuszdrámája 20 felv. A KORZÓ MOZGÓBAN!
