ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-03-11 / 28. szám

véres háborúban kimerült, majdnem alélt polgári társada­lom, a frontmögöttieknek, a hadfelszerelési gyárak népé­nek, a felelősségrevonástól rettegő hadiszállítóknak for­radalmi szervezkedését, nép­szenvedélyek elé bűnbakok állítását, igaz magyarok ül­dözését. Akkor nem volna hazánk így eltorzítva, meg­csonkítva. A forradalmi izgatásoktól, nemzeti nagyjaink ócsárlásá­tól demoralizált, visszaözönlő seregeink láttára se merte volna feltételezni még az el­lenség sem, hogy ragyogó történelmi múltra tekintő, s háborúban oly vitézül harcoló nemzetünk az eddig távol tar­tott ellenség előtt megnyitja kapuit. Erre vall a Biaz-féle fegyverszüneti ajánlat is, mely biztosította hazánk történelmi integritását. Bizonyára ez ala­pon indult volna meg a béke­tárgyalás, ha ezt meg nem előzi a forradalmi nagy koo­peráció vezéreinek belgrádi szégyenletes felkinálkozása és ezt követőleg a vörös for­radalom. Hej! Mennyire más világ járna itt, %ha a legszebb, ter­mészetes fekvésű hegykoszo­rúzta Magyarországból nem csupán egy csonka, pusztán mezőgazdasági termékeket előállító ország maradt volna meg, virágzó ipartelepei, kin­cses bányái, rengeteg erdői nélkül! Nem fájna akkor az alföldi gazdának, a dombos vidék bortermelőjének a feje, hogy hol és hogyan értéke­síti búzáját, borát, kövérre hizlalt számos állatját. Fo­gyasztója, még pedig jól fi­zető vásárlója volna mind­ezen javaknak az elszakított hegyvidék iparral, bányászat tal és erdei munkával foglal­kozó lakossága, amelyet mos­tani urai tengerentúl termelt búzából készült kenyérrel tar­tanak, csupán azért, hogy minket gazdaságilag minél nyomorultabbakká tehessenek, nehogy talpra álljunk, s poli­tikai előnyök kivívásához meg­felelő erőt gyűjthessünk. Vi­szont mi innét kapnók ipar­cikkeinket, nyersanyagainkat, épület- és tűzifánkat vám­mentesen, tehát lényegesen olcsóbban, mint most. Súlyos szenvedésünk kút­feje mégis csak hazánk fel­darabolásában keresendő és a feldarabolás lehetőségéhez a légkört a szociáldemokrata párt idézte elő. Furcsa védő­palástot nyerhetnénk azoknál, akik bajaink legfőbb okozói voltak, jó lesz hát azzal a szociáldemokrata kisgazda és földmíves szervezkedéssel vi­gyázni, ne rohanjunk vaktá­ban vesztünkbe. A gyermekért. Szegény magyar gyermek ! Meg­csonkított szegény ország szü­lötte, Trianon áldozata, ki a mult vétkeiért ártatlanul bűnhődik. Míg a felnőttek az élet ádáz harcában egy­mással versenyeznek, ő elhagyatva csatangolna a város forgatagában, ha senki sem törődnék vele. A je­lenlegi küzdelmes élet súlyos hely­zetében nem lehet észrevételnül hagyni, hogy a gyermekek nagy tömegei az inség miatt nyomorog­nak és csenevészek lesznek. Az in­ség a tüdővésznek, a sokféle testi és lelki kórnak legkedvezőbbb ta­laja. Ebből a talajból nem fog ki­virágozni a magyar boldogság Ígé­rete, az erőteljes új nemzedék soha! Ne nézzük tétlenül a nemzet virá­goskertjének pusztulását! Siessünk a gyermek megmentésére! Elsősor­ban megrongált egészségét állítsuk helyre. Juttassuk őt napfényhez, jó­levegőhöz, egészséges környezethez és jó táplálékhoz. Tíz éve annak, hogy a főváros megszervezte a gyermeknyaralta­tási akciót. Ez az intézmény tíz éves tevékenysége alatt nagy érté­ket mentett meg a boldogabb ma­gyar jövő számára. Hogy nemzet­mentő harcát a legmostohább viszo­nyok közepette sem kényszerült feladni, azt elsősorban a haza- és gyermekszerető magyar társadalom áldozatkészségének köszönheti. A főváros gyermeknyaraltató munkásságának tizedik esztendeié­ben bizalommal fordul a magyar társadalom nemeslelkűségéhez. Kéri a hazafias érzésű és jószívű embe­rek támogatását. A gazdasági vál­ság tetőfokán a főváros már nem Tavaszi vetőma rom-Eszferg A m. kir. földmívelésügyi minisz­ter az egyesített vármegyék azon községei részére, ahol az elemi kárt szenvedett gazdák nem rendel­keznek burgonya és tongeri vető­maggal, a vármegyei gazdasági fel­ügyelőség útján 10.000 pengőt bo­csájtott rendelkezésre, amely ösz­szegből 800 pengő burgonya, 2000 pengő pedig tengeri vetőmag be­szerzésére fordítandó. Vetőmaghitelben kizárólag csakis 20 kat. holdon aluli gazdák ré­szesülnek, akik kedvezőtlen anyagi helyzetüknél fogva sajátjukból nem tudnak vetőmagot venni és akiknek hitelképességét az O. K. H. meg­állapítja. A vetőmagot a vármegyei gazdasági felügyelőség szerzi be, az igényjogosult természetben kapja meg,.a vételárat és a szállítási költ­ségekel az O. K. H. 6 hóra váltó ellenértékben 9 %-os kamatra hite­lezi. Indokolt esetben a hitelezési határidő kivételesen legfeljebb 3 hónapra meghosszabbítható. Az igénylés mennyisége nem ha­ladhatja meg az igényjogosult szántó területe legfeljebb V 8-ad részének bevetésére szükséges mennyiséget. képes többé erején felüli áldozato­kat hozni. A magyar társadalom­nak kell meghallania a pusztulásra ítélt gyermeksereg segélykiáltását : „Segítsetek, mert elveszünk!" Az 1931. év nyarán 15,360 gyer­mek részesült az üdülés áldásaiban Minthogy a főváros fertőzött és po ros levegője nem alkalmas a gyér üdültetésre, szükséges lenne a gyer­mekek vidéken való elhelyezése. Tá mogassák tehát a vidék tehetősei a főváros gyermekmentő munkássá gát azzal, hogy akár egyedül, akár közösen összefogva tegyék lehetővé a testileg leromlott szegénysorsú fő­városi gyermekek csoportos nyarai­tatását. A főváros a vidék áldozatkészsé­gét áldozatkészséggel viszonozza Igy az 1931. év nyarán több vidéki város és község tanulmányútra jövő gyermekeit látta vendégül Buda­pesten, ahol őket a kies fekvésű budai hegyek között ingyenesen üdültette. Minden oly város és köz­ség, mely fővárosi gyermekek cso­portos nyaralíatását ingyenesen vá­lalja, a nyár folyamán ugyanolyan számú gyermeket hozhat fel a fő­városba, esetenként megállapítandó ideig tartó tanulmányútra, illetve üdülésre, mely alkalommal a gyer­mekek díjtalan szállását és élelme zését, tanulmányi programmot és fővárosi tanerők személyében hoz záértő kalauzokat kapnak. Jelentkezők a következő címre küldjék szives értesítésüket: „Bu­dapest Székesfőváros Gyermek nyaraltatási Akciója, Budapest, IV. Cukor-u. 6 sz". kiosztás Komá­megyében. Az igényjogosultakat a polgármes­teri hivatil illetve községi elöl­járóság írja össze. A burgonya­vetőmag vételára a szállítási költ ségekkel együtt métermázsánkint 10 pengőnél több nem lesz, étke zési és vidékre alkalmas fajtájú lesz. A tengeri termelés egységesí­tésére irányuló országos akciónak s amely a mi vidékünk éghajlati és talajviszonyaihoz mérten a legjobb termelést adja. Vételára szállítási költséggel együtt legfeljebb 16 P 50 fillér. A vármegyei közigazgatási bizott­ság f. hó 8-án megtartott ülésében tárgyalta a fenti akciót és ezzel kapcsolatban feliratot intézet a m. kir. kormányhoz a vetőmag hitel­összegének felemelése érdekében és azért, hogy árpára és zabra is en­gedélyeztessék a hitel, sőt tekintet­tel azon körülményre miszerint a vármegye területén árpában és zab­ban hiány van, míg burgonyában és tengeriben a mult évben ked­vező termés volt, azt kérte a kor­mánytól, ho^y elsősorban árpa és ab vetőmaghitelt engedélyezzen. Engedelmet kérünk, de ez már sok. A tatai piarista gimnázium egyik tanárát egy baloldali újság tudósí­tása szerint a csendőrség őrizetbe vette és a győri törvényszékre szál­lította, mert egy angol óra után a rendetlenkedő diáksereget ázsiai csűrnének titulálta. Ezen titulálás nyomán néhány tatai szülő (hogy hívják őket ?) fiaik információja alapján feljelentést tett a járásbíróságon a tanár ellen, nem­zetgyalázás címén. Semmi hozzászólni valónk nincs ahhoz, hogy az esetet kivizsgálandó, egy csendőrszázados maga elé citál­tatta a piarista pap-tanárt. A tör­vény, törvény! De, hogy diákokat vonultassanak föl tanuk gyanánt tanárjuk ellen, ez már sok ! Végeredményben a ta­nároknak is van idegrendszerük. Otthon csak egy-két gyermekkel ve­sződnek a szülők s bizony néha még saját gyermekükkei szemben is kijönnek a türelemből és osztogat­nak neki cifrábbnál cifrább titulu­sokat. Azután meg a diák tanárjá­val szemben legtöbbnyire elfogult, pláne, ha a tanár vele szemben szi­gorú a tanulmányok megkövetelése, vagy a fegyelem és rend tekinteté­ben. Elfogult vádlókat sorakoztatnak föl?! Azután meg hová jutunk, hogyha a tanítványok folyton bevá­dolják, feljelentik tanárjaikat és ta­núskodásra vonulnak föl a tanár­jaik ellen? Hová jutunk? Egyik-másik újság majdnem ál­landó rovatot vezet arról, hogy a diákok miként vádaskodnak és lép­nek föl tanáraik ellen? Itt nem a tanárokról van szó, hanem az ifjúságról. Tekintély tisz­teletet hangoztatunk széltében, hosszában. Ha már valaki diákko­rában sikerrel fellépett tanára ellen, annak a lelkéből örökre elpárolgott a tekintélytisztelét. Ha így folytat­juk, akkor nemsokára a diákok pár­bajra fogják kihívni tanárjaikat, ha azok oly merészek lesznek, hogy megbuktatják őket. Fontolja meg nagyon a magyar konzervatív közvélemény azt, hogy ha ily tanárok elleni diákfellépése­ket nemzeti színűre festenek és azért az ily fellépéseket a pedagógia szem­pontjából mégis csak elítélendőnek kell tartanunk ? Részünkről nem tu­dunk mást az ily tanárellenes diák­fellépésre mondani, mint azt, hogy engedelmet kérünk, de ez már sok ! Az Esztergomi Oltáregyesület 'olyó hó 13-án tartja meg szokásos lavi szentségimádó ájtatosságait. Másnap (hétfőn) választmányi ülés nem lesz. Március 15—18 között lelkigyakorlat lesz a vízivárosi zár­dában. 15-én (kedden) délután 5 óra­kor elmélkedés, 16-án (szerdán) dél­előtt 9 órakor szentmise és utána elmélkedés, Délután 5 órakor elmél­kedés. 17-én délelűtt 9 órakor szent­mise és utána elmélkedés. Délután órakor elmélkedés és utána szent­gyónás. 18-án (Fájdalmas pénteken) 8 órakor szentmise szentbeszéddei és szentáldozással.

Next

/
Oldalképek
Tartalom