ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932
1932-03-04 / 25. szám
Magyar munkásnak ad kenyeret az, aki magyar iparcikket vásárol I ZTERGO Ára köznap 10 fill. Keresztény politikai és társadalmi lap. Ára vasárnap 16 fill, Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.- — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős: GÁBRIEL ISTVÁN. XXXVEi. évfolyam, 25. szám. Péntek, 1032. március 4 Miért nem szavazott Mátéffy Viktor a kormány ellen az ahauji eseményekkel kapcsolatban ? Az elmúlt napokban éles tá-: — Nem felel meg tehát az Uj madás jelent meg az Uj Nem- Nemzedéknek az a vádja, hogy zedék hasábjain Mátéffy Vik- én a pártfegyelmet megsértor és néhány kereszténypárti képviselő ellen, mert az abauji Az adósok védelme. ügyekkel kapcsolatban tudo másul vette a miniszternek az interpellációkra adott válaszát és nem szavazott a kormány ellen. tettem. Mit tart Méltóságod az abauji papüldözési ügyek lényegéről ? — Ezek az ügyek a választások hangulatából nőttek, A támadás széles visszhan-1 nagyreszt választási heccelogot vert, Esztergomba is elju- i leseknek tekinthetők, amikor tott és itt is többrétű szenzá-lf z egyik P£rt emberei igyeciót kovácsoltak belőle a Jó-1 ^nek a másik part embereit akarók" és „békeagitátorok", befeketítem. Következőleg keMátéffy Viktor,- noha lapja lyes bennük a tárgyilagosság, van Esztergomban és rendel-|f z ü y en u ^ ekben , a J elki " kezésreállanakaz,,Esztergom" ismeretes ember csak alapos hasábjai, - rendszerint nemifayizsgál^uto mondhat ítéválaszol a támadásokra és né- letet es foglalhat állast. Miért szavazott Méltóságod a kormány mellett? — Mert ha a belügyminiszter azt mondja, hogy az ügy kivizsgálása után a legmeszszebbmenőleg le fogja vonni a konzekvenciákat és a bűnösök el fogják venni büntetésüket, akkor ezt a kormánykijelentést el kellett fogadnom. Utóvégre jogállamban vagyunk, ahol az embereket törvény szerint büntetik vagy felmentik. — Senki fel nem teheti rólam, hogy én a papi érdekek ellen szavaztam. Amennyiben papüldözés folyt, ezért én is kemény megtorlást követelek, azonban nem a választási hangulatok, hanem a lelkiismeretes vizsgálat alapján. Nem követhetem azokat, akik minden alkalmat csak kormánybuktatásra akarnak kihasználni. — Az Uj Nemzedék ellen — fejezte be Mátéffy Viktor—természetesen megtettem a bűnvádi feljelentést személyemmel foglalkozó, vonatkozó cikke miatt. Mellékesen megjegyzem, hogy az „Esztergom és Vidéke" ellen is meginditottam az eljárást mult vasárnapi cikke miatt. mán tűri el a bántalmakat, amelyek helyi berkekből érik, már csak azért is, mert a támadások rendszerint alacsony indulatokból fakadnak, amelyekre válaszolni nem érdemes. Az „Uj Nemzedék" cikkének megjelenése után azonban munkatársunk felkereste Mátéffy Viktort, hogy megkérdezze, mi a válasza a támadásokra. A belvárosi plébánia előszobája tömve van emberekkel. Ügyes-bajos emberek, panaszkodók, nehézsorsúak. A város szegényeinek napi és heti találkozóhelye ez az előszoba. Ki-ki vár a sorára. Ezek előtt tehát hiába próbálják kicsinyiteni, ezektől hiába próbálják elidegeníteni a ház urát. Mit szól Méltóságod az Uj Nemzedék cikkéhez? —- Csodálkozom az Uj Nemzedéken, mint katolikus sajtóorgánumon — válaszol Mátéffy —, hogy ennyire célzatosan és tárgyilagosság nélkül irt ebben a kérdésben. — Valóban párthatározatból kifolyólag interpelláltak a borsodi ügyben? — Az interpelláció nem párthatározaton alapult. (B. É) Minduntalan hallani, hogy a megszorult adósok ellen sok a per, az árverés, amelyeken az ingóságok is, a földek is potom áron kerülnek eladásra, továbbá, hogy a nagy költségek felemésztik az árverési vételárat, úgy, hogy az adós minden vagyona elúszik és adósságai mégsem csökkennek. A bajbajutott adósok a törvényhozás és a kormány védelmét sürgetik és panaszkodnak, hogy bajukkal senki sem törődik. Jogos-e ez a panasz? A törvény egyik alaptétele, hogy az adósnak fizetnie kell, és ha nem fizet magától, a hitelező végrehajtás utján is behajthatja rajta követelését. Nincsen olyan jogrendszer, amely ettől az elvtől e ! térhetne, mert ez miuden hiíelforgalmat megölne, hitel nélkül pedig nincs virágzó gazdálkodás. Még azt sem keresheti a bíróság, hogy az adós képes-e vállalt kötelezettségét teljesíteni, mert mindenkinek, aki kötelezettséget vállal, magának kell arra ügyelnie, hogy csak azt vállalja, aminek eleget is tud tenni. Minthogy azonban sok gazdát egészen kivételes, előre nem látott bajok tették képtelenné arrra, hogy vállalt kötelezettségeit idejében teljesítse, az államhatalom is egészen kivételes kedvezményt adott a gazgáknak, módot adván az októberben megjelent hitelügyi rendeletben a bíróságnak, hogy a gazdák ellen folyó árverést és az ingatlan haszonélvezetére vezetett zárlatot 1932. október 31 ig elhalássza. A nehéz viszonyok közt felszaporodó kamatterhek enyhítése végett pedig kimondotta ez a rendelet, — és ezt már nemcsak a gazdák, hanem minden adós javára — hogy a rendelet megjelenése előtti időre 8°/o-nál magasabb kamatot, ha pedig az adós késedelemben volt, a késedelem idejére 12°A>-nál magasabb kamatot nem kell fizetni, ha több volt is kikötve. A jövőre pedig kamatmaximumot 12 %-ban állapította meg. Sőt 1932. január 25-étől kezdve a biróilag érvényesíthető kamatmaximum 11 %., a Pénzintézeti Központ első kúriájába tartozó pénzintézetek által nyújtott kölcsönök után pedig maximális kamat 10.5 %. Kimondja ez a rendelet azt is, hogy ezeket a határokat a kamat még a mindenféle cimen szedett melléktartozásokkal (kötbér, üzletdíj, folyósítási, forgalmi jutalék stb.) együtt sem haladhatja meg. Való igaz, hogy a legújabb időkig sok árverésen értékes ingóságokat potom áron kótyavetyélték el. De a mult októberben megjelent, előbb említett hitelügyi rendelet kimondja, hogy az ingókat a kikiáltási ár kétharmadán alul elárverezni nem lehet. Az adós a községi elöljáróságtól kérhet a valódi értékről bizonyítványt és a bizonyítványban kitüntetett érték lesz a kikiáltási ár, amelynek kétharmadán alul nem lehet az ingókat eladni. Termények értékét tőzsdei árjegyzékekkel is igazolhatja az adós. Még hatásosabb eszköz a potom áron való elárvezés ellen a lefoglalt termény szabadkézből való eladása. Ezt olyankor engedi meg egy új törvény, ha a lefoglalt terménynek piaci, vagy tőzsdei ára van. Ilyenkor tehát keressen az adós vevőt maga búzájára, vagy egyéb lefoglalt terményére Ha talál olyan vevőt, aki a piaci árnak legalább 9 /i» részét megadja és készpénzzel meg is fizeti jelentkezzék vele, akár a végrehajtónál, akár a rendőrségnél, vagy a községi elöljáróságnál ; ezek elintézik a dolgot. Igy olyan vételárat lehet elérni, amilyent az árverésen aligha lehetne megkapni. Kár, hogy a törvények egyszerüsítéséséről szóló törvénynek ezzel az ujjításával az adósok csak igen ritkán élnek. A felsorolt rendelkezések csak szemelvények az adós védelmére alkotott újabb szabályokból. Van ezen kivül még sok olyan rendelkezés, mely a pernek és végrehajtásnak költségeit iparkodik csökkenteni. Eléggé kitűnik ezekből a a szemelvényekből is, hogy a törvényhozás és a kormány komolyan törekedett arra, hogy az adóst minden elkerülhető károsodástól megóvja. A közönség feladata, hogy hasznukat vegye az itt biztosított jogoknak. Ha valaki maga nem ért jogai megvédéséhez, forduljon ügyvédhez, vagy, ha erre nem akar költeni, menjen a bíróság panaszirodájába, hol ki fogják tanítani, hogy mit kelt tennie és szóbeli kérelmeit jegyzőkönyvbe is veszik. Pénteken, március 4-én 7 és 9 órakor Szombaton, március 5-én 7 és 9 órakor Vasárnap, már. 6-án 3, 5, 7 és 9 órakor g» «• I m- A VILÁG LEGNAGYOBB FILMJE! -*S DtN'HUK Hangos változatban. A KORZÓ MOZGÓBAN!
