ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-03-04 / 25. szám

Csávossy páter nagy beszéde bűnös kapitalizmus ellen. Csávossy Elemér jezsuita atya nagyszabású előadást tartott Kalo­csán a kapitalizmus és ^szocializmus lényegéről. A tudós előadó a kapitalizmus lényegének ismertetése után osto­rozta az indivudális-liberális kapita­lizmust, amely az államot csak azért tartja szükségesnek, hogy biz­tosítsa a szabad versenyt és az em­bert csupán árunak tekinti, nincs figyelemmel sem szellemi, sem er­kölcsi szükségleteire, lelkének ter­mészetfölötti rendeltetésére. Szá­mára a termelés öncélú, irányítója a rentabilitás, nem az ember a lé­nyeges neki, hanem a haszon. Amikor az emberiség milliói nyo­morognak, ez a kapitalizmus búzát éget el, gyapotot és kávét sülyeszt a tengerbe. Mindez szerinte nem önzés, hanem „gazdasági szüksé­gesség". Az ilyen kapitalizmus — mondotta az előadó — önmagában fel­hordja pusztulásának végzetes I tételeit. El nem vitatható, hogy magának a háborúnak, a szerencsétlen béke­kötéseknek, valamint a velük járó politikai megrázkódtatásoknak is ugyanez a kapitalizmus a szülőanyja. Majd rámutatott a kapitalizmus ki­zsákmányoló nemzetközi uralomra törő ténykedéseire, kiemelvén, hogy mig néhányszáz bankvezér horribilis jövedelemben dúskál, addig a kis­emberek millióit szipolyozzák ki. E liberális kapitalizmus ellen irá­nyul XI. Pius pápa „Quadragesimo Anno" kezdetű enciklikája. Az in­dividual isztikus liberális kapitaliz­mus téves alapból indul ki, de ugyanebből táplálkozik a szocialista mozgalom. Ez is figyelmen kívül hagyja az ember szellemi és leiki szükségleteit, a lélek természetfölötti rendeltetését és nyomában csak gyű­lölet sarjad. Az esztergomi Kolpin ünnepe. — Saját tudósítónktól. — Egy igénytelen kis meghívó mult hó 29-én este 8 órára választmányi ülésre hívott a Kath. Legényegy­letbe. Elmentünk s amit ott láttunk és hallottunk, az éimény volt: igen szerény keretek között egy rögtön­zött kis névnapi üdvözlésben akarta részesíteni az egyesület egyházi elnökét, Mátéffy Viktort s azért csak néhány névre szóló meghívót küldött szét a választmány tagjai­nak — és egy hatalmas, impozáns s amellett mégis bensőséges ünnep­ségnek lehettünk szem- és fültanúi. A nagy fehérteremben mintegy 300-an sereglettek össze: az ifju­gondos atyát és egy nagy cserép virágot tett le eléje az asztalra falig birta el). Ezzel az üdvözlés végei is éri és feszült figyelem közepette őszinte meghatottsággal emelkedett szólásra maga az ünnepelt. — Köszönöm — úgymond — ezt a kedves családi estét, mely méltó ahhoz a szellemhez, amilyennek a Kath. Legényegyletben élnie kell. Ki kell jelentenem, hogy bennem nem fogyatkozott meg az életerő, a munkakedv, — mint sokan hinni szeretnék, — nem, mert engem a kereszt erősít, engem a kereszt fel ság s nemcsak a választmányi, emel, engem a kereszt nem fog hanem a pártoló tagok, a mesterek, összetörni, mint ahogy nem törte az ünnepeltnek még sok tisztelője, össze azt a Krisztust, akit ón fiatal meg a tanoncoíthon kis inasgyere- pap korom óta hirdetni meg nem kei. Ammer József karnagynak szűntem. És éppen azért velem lesz immár nagyon jó hírnévre szert | az a Krisztus, akinek ezt a mai tett dalárdája jeligéjével és a Kol- j szép estét is köszönhetjük s mert pingdal szabatos eléneklésével mind-1 a szeretet annak a Krisztusnak az járt ünnepivé avatta a hangulatot. I igéje, akinek atyja iparos — ács — Majd előlép Varga József, fjusági [ volt. Krisztus azt mondotta és pél­könyvtáros és mély érzéssel, len dületesen adja elő Weszely Gézá­nak, a melegszívű papköltőnek ez alkalomra írt magasan szárnyaló ünnepi ódáját, mely zúgó 'apsvihart aratott. Jakobek Jenő világi elnök mon­dott ezután meleghangú üdvözlő beszédet. A dalárda néhány szép dala után Hermann Lajos mint az ipartes­bog a szeretet lángja az atyának és a fiúknak is a lelkében és szi­vében. Az, hogy itt most ilyen szép számmal gyűltek egybe, hitvallás a Kolping eszme mellett, mely egybegyűjti az atyát és a fiait. Ezután a dalárda elénekelte a magyar Hiszekegyet. A jelenvoltak még sokáig maradtak együtt a fehér asztal mellett barátságos be­szélgetés és tréfálkozás között, amint ezt a Kolping szellem nemcsak megengedi, hanem egyenesen elő is írja. Feljegyeztünk még egy nevet: Stang Lajos. Egy égőszemű fiatal­ember, cipészsegéd. Elszavalt egy ünnepi ódát, amit ő maga írt, meg­lepő készséggel és könnyedséggel. Bizonyára fogjuk még hallani a nevét. De az egylet közkedvelt „Szedmer tatá"-ja is kitett magáért: „Egy jó mesteri mber" címen tréfás rigmusokat gyártott az ünnepel*ről, mit Székely Imre nagy sikerrel szavalt el. * Amikor pedig úgy éjféltájban fel­kerekedtünk, akaratlanul is arra kellett gondolnunk, hogy ha egy egyesületben ily gyönyörű össze­tartás van, ott nem kell félnünk bomlástól, testvérviszálytól . . . (x. y.) és kifogástalan finom minőségű árú­val látják el magukat. Elismerjük az esztergomi húsipa­rosok nehéz helyzetét, amit azon­ban nagy százalékban önmaguk idéz­nek elő azzal, hogy a város lakos­ságához arányítva túlnagy szá nban vannak. Elismerjük azt is, hogy nagy rezsivel kell megküzdeniök, de ettől aligha mentesek a debre­ceniek is. Belátjuk azt is, hogy összeszorít­ják fogukat, amikor megtudják, hogy törvényes rendelkezés ellenére í is, ismételten történik sertésvágás j és kilózó szétosztás, de bizonyos ! okok miatt panasszal élni nem akar­! nak, dacára annak, hogy ez már I nyíltan tárgyaltatott, de látható ered­jmény nélkül. Amikor jogosnak találjuk a hús­i iparosok panaszát és elismerjük a j polgármester intézkedésének helyes­ségét, arra kell figyelmeztetnünk a a húsiparosokat, hogy ők is ismer­jék be a közönség, semmi esetre sem : iégbőlkapott panaszát és védekezé­! seinek módját. dájával is bizonyította, hogy a mun kásembert becsülni kell. Én meg­értettem ezt a hangot és mindig szívesen foglalkoztam velük. Nekem j nem kellett foradalmakat és kom­1 munizmust megvárnom, hogy kala­páccsal verjék belém ezt a gondo­latot, mert én már sokkal elóbb hirdettem ezt a világot s ha talán néha, vagy gyakran, érdes hangon is, de mindig szeretettel. S a sze­tület elnöke köszöntötte néhány j retet jegyében egyszer el kell jönnie keresetlen szóval Mátéffy Viktort, [ annak a/- időnek, amikor az em­az ipartestület díszíagját és annak j berek tényleg egymás testvérei lesz­önzetlen és őszinte jóakaróját, nek s mindenkinek kijut a darab Csunderlik János egyleti dékán az'kenyér, a békesség és az a kis ifjúság jókívánságait és törhetetlen j öröm. Ez pedig legelsősorban a ragaszkodását tolmácsolta. családban lesz elérhető. Nagy ala­Igazán megható volt, amikor egy pítónk, Kolping is azt mondja, bogy kis fiú, — Osztián József keres- a Kath. Legényegylet egy nagy kedő tanuló, — állott elő és a család; ebben a családapának a székházban elhelyezett tanoncott- jósága, de egyben a szigora is ér­hon inaskái nevében köszöntötte a vényesül. Ezen a mai estén fello­•POgillPiiiiii^uiJ héW Húsiparosaink panasza. A mai nehéz megélhetési viszo­nyok mindenkit bizonyosfokú igény­lecsökkentésre és védekezésre szorí­tanak. Ebből kifolyólag a húsiparo­sok panasszal fordultak a polgár­mesterhez. Szerintük egyes vegyes­kereskedők saját feldolgozásű hús­árút árusítanak. A polgármester 1737/932. m. sz. alatt figyelmeztető iratot intézett az összes vegyes­kereskedőkhöz, hogy tartózkodjanak saját feldolgozásű húsáruk árusítá­sától, mert különben stb. Igazuk van a kisiparosoknak és teljesen helyesen s a törvény szel­lemében járt el a polgármester is. A közönségnek azonban van valami hozzáfűzni valója az ügyhöz. A közön­ségnek is van éppen elég védekezni valója és ezért talán nem először és nem utoljára teszi szóvá az esz­tergomi húspiac drágaságát. Ismerjük a húsiparosok védekezé­sét, de megérteni nem tudjuk. Nem értjük pedig azért, mert például Debrecenből aránytalanul olcsóbban lehet füstölt húsárút hozatni, mint amilyen áron ezt itt beszerezni le­het. Nem értjük meg pedig azért, mert az az áru 250 kilométer utat tesz meg Debrecenből idáig a mai magas vasúti tarifa mellett és mégis csaknem 50%-al olcsóbb ennek da­cára, mint a helybeli árú. Teljesen megértheíőnek találjuk a húsiparosok keserűségét, amikor tudniok és látniok kell, hogy egyes védekező csoportok mázsaszámra hozatják Debrecenből a füstölt hentes­árút. Meg kell azonban éríeniök a húsiparosoknak is, hogy a fogyasz­tók saját, jogos érdekeiket védik, amikor Debrecenből sokkal olcsóbb Éjjel! szoSgáiaSoí február 27-töl márc. 4-ig Kerschbaummaye? Károly „Meg­váIfó"-hoz címzett gyógyszertára (Kos­suth Lajos-utca) ieEjesit. I • — Az új főispán Esztergomban. Lingauer Sándor dr. újonan kíne­vezett főispán szerdán székváro­sába érkezett. Tisztelgő látogatást i tett Serédi Jusztinián dr. bíboros­I hercegprímás, Breyer István dr. felszentelt püspök, Báthy László prelátus-kanonok és Fehér Gyula dr. prelátus-kanonok, nagyprépost, felsőházi tagoknál. Este visszauta­zott Budapestre. Megoperálták Frey Vilmost Frey Vilmost dr.-t, a dorogi kerület országgyűlési képviselőjét a Kolos Kórházban Eggenhofer Béla dr. se­bész-főorvos megoperálta. Harctéri sebesülésből visszamaradt srapnell­szilánkokat távolítottak el az orvosi műtéten, amely kitűnően sikerüli. Szerdán temették Morva fő­hadnagyot. Morva dorogi főjegyző, szerencsétlen főhadnagy fiát, szer­dán temették el Dorogon óriási részvét mellett. A fiatalembert agyhártyagyulladás ölte meg. Vi­gasztalan szülei hazahozatták fiuk hült tetemét. Általános részvét nyil­vánult meg a mély gyászba borult szülők iránt. Egységespárti kisgazdák kö­vetelései. Kedden esta értekezle­tet tartottak Mayer János elnöklete alatt az egységespárti kisgazdák és haladéktalanul végrehajtandó köve­teléseiket állapították meg. Követe­léseik a következők: kamatleszál­lítás, adóterhek arányosítása, ter­! méséríékesítés szabályozása, keres­I kedelempolitikai tárgyalások az I agrártermények elhe'yezése érde­j kében, a földíeherrendezés hatá­lyosabbá tétele és a kiosztott földek árának szabályozása s addi,^ az ideig kimozdítások megszüntetése. Festesse lakását kedvező részletfizetésre a legmodernebb mintákban szobafestő- és rnázolóvai, Esztergom, Kossuth Lajos-utca 24. szám. Szabó J

Next

/
Oldalképek
Tartalom