ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931
1931-01-14 / 5. szám
XXXVI. évfolyam, 5. szám. -i " • i i. Ára köznap 10, vasárnap 16 fill. Szerda, 1931. január 14. Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.- — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. Repül a nehéz kő, a városi vizsgálat kohójából kigurult kő, amellyel most kedvteléssel dobálódzik a fáma és amelynek zúgását most riadtan hallgatja Esztergom. Repül a nehéz kő, - kitudja hol áll meg, kit hogyan talál meg! ? Meg vagyunk róla győződve, hogy szorongva figyelik most a botránykő pályafutását azok, akik a nyilvánosság elé gurították és szivesen megállítanák a legsemlegesebb területen, ahol valami mélyvizű tó elnyelné örökre, úgy, hogy senkinek sem árthatna többé, és csak kellemetlen emléke élne még egy darabig az emlékezetben — a megbékélt emberek között. Azonban — ma még repül a nehéz kő ... Az országos sajtó másként gondolkozik, mint az esztergomi sajtó, amely a publicitást az emberiesség, a lokálpatriotizmus és nobilitás alá rendeli, és úgy gondolja, hogy a megtörtént események és tények beszámolásával egyelőre — hál' Istennek — pontot tehet egy darabig a városi vizsgálattal kapcsolatos dolgok után — addig is, amíg megjön a jobbrafordulás.. Az esztergomi sajtó is úgy gondolkozik, mint a legtöbb esztergomi polgár, hogy elég legyen már a botrányokból és a lesújtó Ítéletekből, most aztán várjuk a felemelést, a segítséget. Nem úgy az országos sajtó, amelynek első a publicisztikai haszon és a szenzációkkal elérhető népszerűség és pénzbevétel. Az országos sajtóval bizony nem igen lehet úgy „jóakaratúlag," vagy — úgy „okosan" beszélni. Az bizony tanácsot csak akkor fogad el, ha akar, és bizony az országos lapok szerkesztőit nem igen lehet idézgetni. Az országos sajtó bizony a szenzációanyagot a végletekig kiaknázza, ha az újság érdeke kívánja, és bizony az országos sajtó él azzal a hatalmával, amely a mai körülmények között megvan ... Bizony a nehéz kő elrepült, — bizony, ha kimondatott az „á", akkor „b"-ét is kellett mondani, — és ha repül a nehéz kő, — ki tudja hol áll meg, kit hogyan talál meg ? Kereseti-, jövedelem- és vagyonadó új megállapítása. A régi adóalapot január 31-ig lehet felmondani. A közeljövőben megindulnak az általános kereseti-, jövedelmi- és vagyonadó kivetések. Az új évre a kivetéseket az 1930. évi adók alapján vetik ki. Általános eljárási elv az, hogyha sem maga az adózó, sem pedig a kincstár nem mondja fel az 1930. évben megállapotott adóalapot, abban 1931-refis annyi marad az adó, mint volt az 1930. évben. Az elmúlt esztendő azonban példátlan nehéz volt. Gazdasági viszonyaink annyira rosszabbodtak, hogy az adózók a régi alapon kivetett adót jelenlegi jövedelmi viszonyaikhoz képest igen soknak tartják. Aki tehát azt akarja, hogy 1931. évi adóját csökkentsék, az menjen el a városi (községi)* adóhivatalhoz és szerezzen be adóbevallási űrlapot. Általános*. 3 ; kereseti adó vallomási űrlapot mindenkinek kell beszereznie, jövedelem- és vagyonadó vallomási űrlapot pedig annak, akinek tiszta keresete az évi 10000 pengőt meghaladja. Kivánatos, hogy kettőkettő példányt vegyen mindenki, egyet-egyet a beadásra, egyet-egyet pedig azért, mert a gondos adózó a vallomás másolatát*|magának megtartja. Az adóleszállitásnak indokul szolgálhat akár a tiszta keresetnek, jövedelemnek vagy pedig a vagyonnak csökkenése elemi kár, baleset, az előző évnél alacsonyabb értékesítési árak, veszteségek, fióküzlet megszűnése, forgalom csökkenése stb. Lehet azzal is érvelni, hogy az adó már 1930. évben nagyon súlyos volt. A vallomáshoz a következő bélyegmentes kérelmet kell csatolni: „Tekintetes M. Kir. Adóhivatal. Alulirott X. Y. tisztelettel kérem, hogy az idemellékelt adóvallomásom alapján 1930. évre kereseti adómat és jövedelem és vagyonadómat újra megállapítani szíveskedjék. 1931. január hó —án. Aláirás." Nagyon kivánatos, hogy ebbe a kérelembe belefoglalja az adózó a gazdasági helyzetének mentől részletesebb vázolása mellett azokat az indokokat is, amelyek őt a kérelem beadására kény szeritették. Az igy elkészített vallomást és és kérelmet 1931. évi január hó 31-ig a m. kir. adóhivatalnál kell beadni. Végül megemlítjük még azt is, hogy mely esetben lehet adóalapot rövidíteni, hanem az adóalapot új kivetés útján kell megállapítani: a) Ha az 1930. évi kivetés február hó végéig nem vált jogerőssé. Pl. valaki megfellebbezte adóját és a kivetés a felebbezés vagy panasz következtében még nem jogerős. b) Ha a kivetés nem teljes évi, hanem csonka üzletév eredménye alapján történt. c) Ha az adózó előző évben foglalkozást változtatott. d) Ha az adózás helye előző évben megváltozott és végül e) ha az adóhivatal akár a kereseti, akár a jövedelemadó újbólkivetése céljából bevallás benyújtására az adózót felhívja. Az itt elmondottakat minden iparos és kereskedő, földbirtokos és kisgazda jól jegyezze meg, mert aki ezzel elkésik, az magára vessen, hogyha az adóját változatlanul fenntartják 1931. évre is. Felhívjuk az adófizetők figyelmét, hogy kereseti-, valamint jövedelmiés vagyonadójuk felmondására a törvény csak január hónapban nyújt lehetőséget. Népmissió Visegrádon. Visegrádon karácsony hetében a lakosság tömeges részvételével P. Fiedler I.ipót és P. Mezei Gergely jézustársasági atyák egy hétig tartó népmissiót tartottak. A nagysikerű missió ünnepélyes befejeztével a lelkileg újjászületett hivek nevében a két missiós atyának fáradságot nem ismerő gyönyörű munkájáért s Hell Ferenc plébánosnak a rendezért az egyházközség küldöttségének élén Papp Ferenc tolmácsolta a község örömét és köszönetét. A szociális eszme ne legyen frázis. Alig képzelhető el intelligens ember, aki ne foglalkoznék a szociális kérdésekkel. Persze ki-ki a maga módja szerint. A megoldandó szociális kérdések napról napra szaporodnak és mind-mind hangosabban kopognak ajtainkon. Kitérni a jogos, méltányos szociális kérdések elől éppen úgy nem lehet, mint megállítani magát az egészséges folyamatot. Maga a szocializmus csaknem olyan régi, mint az emberiség. A szociális kérdések megoldása nem mai keletű. A jobbágyság szabad költözködési joga már megoldása volt az egyik, abban az időben fontos szociális kérdésnek. A jobbágyság felszabadítása egymagában nagyobb szociális vívmány volt, mint a mostani kérdések megoldása együttvéve. A közkórházak létesítése, a betegápolási költségek mint közteher, újabban a rokkantellátási dij, árvaházak, népkonyhák, napközi otthonok, a földreform mind, mind egy-egy szociális kérdés megoldását célozzák. Sajnos, szinte napról napra újabb kérdések merülnek fel, melyek szintén nagy fontossággal birnak. A boldog békében a vagyoni eltolódások, a munkásság legtöbbször jogos kívánságai voltak azok a mozgató erők, amelyek nagyon is előtérbe állították eme szociális kérdéseket és amelyeknek nehéz megoldhatóságát nagyon ügyesen használták ki a szociáldemokraták maguk megerősödésére. Most a háború után ijesztő módon teremnek, nőnek a szociális bajok. A munkanélküliség, a feldolgozott áru drágasága, a nyerstermény olcsósága súlyos helyzetbe sodorta a munkásságon kivül a gazdaközönséget és a közületeket is. Most tehát a kisgazdák hatalmas tábora a városok nagy részével együtt szintén szociális kérdést képez. A mindjobban terjedő gyermeknélküli házasságok és az egykerendszer olyan aggasztó nemzeti szociális kérdés, amelyet és amelyeket együttvéve nemcsak szociális, hanem nemzeti szempontból is sürgősen meg kell oldanunk. Igen ám, de hogyan! Eme újabb bajok megoldása részben nem a mi erőnk és áldozatkészségünktől fügÚjévi meglepetés! H» P'i •1IIIIP millMlllllwni illlllimm HIHHHI' H mi Ii' IIP««" ••• A legszebb női és gyermek télikabátok szenzációs árakon Vermesnél! Kossuth Lajos-utca 10. szám.
