ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931
1931-10-23 / 117. szám
Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők/ — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős: GÁBRIEL ISTVÁN. A bankok sajtótaktikája. A köztudomású dolog világszerte, hogy a mai gazdasági válságot legnagyobb részben egyes világbankoknak az arannyal való manipulációja idézte elő. Arról is beszélnek, hogy egyes pénzhatalmasságok pengőket loptak ki az országból és idegen valutákban bujkáltatják tőkepénzeiket és így rongálják, szinte hazaárulás számba menő módon a pengő értékét. Nem olvastunk még kimutatást arról sem, hogy egyes pénzfejedelmeknek mi az évi jövedelmük ? Mindenki úgy tudja, hogy egyes pénzmágnásoknak évi jövedelme a 100 és 500 ezer pengő között mozog. Nem olvastunk arról sem, hogy ezek a legmammutabbnál is százszorosan mammutabb fixfizetésű pénzkrőzusok az inségakcióra mit és mennyit adakoztak ? Mindenki úgy érzi, mindenki úgy tudja, hogy világszerte és itt is, ott is a mai válság előidézésében a legbűnösebbeket egyes nagy világbankok vezérigazgatóinak tanácsában kell keresnünk. A tolvaj és a gyújtogató kiált leghangosabban a tolvaj és a gyújtogató után, hogy hangos kiabálása által a gyanút elterelje magáról. , Néró felgyújtotta Rómát és mikor gyújtogatásért számonkérte a közvélemény, egyszerűen a keresztényekre fogta a gyújtogatás bűnét és a tömeg gyanúját elhárítva magáról a keresztényekre hárította át. Valamiféle ilyen eljárás jellemzi ma a bankérdekeltségek kegyeiből élő sajtót. Egy szót sem ír a bankok bűneiről, de statisztikát közöl a bankok rabláncain vergődő földbirtokokról. Természetesen nagyokat hallgatva arról, hogy ezek a földbirto*kok micsoda adókkal és kötelezettségekkel vannak megterhelve, no meg, hogy micsoda 12—16 százalékos hitelkamatok terhei alatt görnyednek? Mindenesetre ez nagyon ügyes taktika. Eltereli a közfigyelmet az igazi bűnösök felől és az elkeseredettség nyomán fakadó irigység rohamát más irányba vezeti le. Igy ő mindenkép megmenekül. És még az a haszna is megvan, hogy ha ez a roham támadásra indul, a konzervakozik kilátásba. Mert világszerte minden földosztásból eddig csak a bankok nyertek. És a közvélemény ? Természetesen bekötött szemmel járván az élet útját, orránál fogva vezethető. És majd ha beüti a fejét a konzervatív világnézlet leomlott falaiba, akkor már későn sopánkodik tív világnézet várfalain esik! & kapkod fűhöz-fához, mint csorba. Szóval kettős a haszna. I jelenleg Spanyolországban is Megmenti saját bűnös életét. I te fi> -„természetesen itt is Sebet ejt világnézeti ellenfe-1 már keson- < Sz- N-> lén. Sőt még haszon is kinál-' Reflexiók az „ Esztergom" „Megoldható-e a munkanélküliség problémája Esztergomban" cimű cikkéhez. Az „Esztergom" f. hó 18-iki va- j munkanélküliség, hanem a mikor sárnapi számában egy mély elgon- eljön a hideg, a fagy, akkorra már dolásu cikk jelent meg a munkanélküliséggel kapcsolatban dr. Horeczky Géza úr, a Társadalombiztosító Intézet főorvosa tollából. Nem szándékom a cikket sem bírálni, sem a kivitel módozatait taglalni, csupán néhány reflexiót óhajtok hozzá fűzni, hogy a munkanélküliség kérdése tisztán álljon előttünk s ha most már nem is, de a jövőben idejekorán szemébe nézhessünk a kisértő rémnek, mely a legborzasztóbb felforgató törekvéseket termeli ki, ha nincs résen a társadalom s nem figyelnek fel szigorú körültekintéssel a hatóságok. Kétféle munkanélküliséget ismerünk. Egyik a munkakerülésből fakad, másik a munkaalkalom hiányából. — Az első nem érdemli meg, hogy a társadalom szerető részvéte felé forduljon, a másikkal pedig, intenzíve kell foglalkoznunk jóval előbb, mint mikor már a nélkülözés, a nyomor és éhség ijesztő, sápadt arcával a társadalom ajtaján kopogtat. Aki csak azért nem dolgozik, mert a szóbanforgó munkáért nem adják meg neki a napi 10 pengőt, csak 6-ot Ígérnek, sőt inkább éhezik s éhezni hagyja családját, az ilyen ember nem érdemel részvétet, könyörületet. Amikor azonban a munkaalkalom hiánya szüli a munkanélküliséget, akkor a társadalomnak, hatóságnak idejekorán össze kell fogni s közreműködni abban, hogy ne legyen annak a szezonmunkásnak legyen megtakarított pénzecskéje, melyből meleg ruhát, meleg ételt s meleg szobát nyújthat kis családjának; mert nem akkor kell az ijesztő rémre felfigyelni, mikor már ajtónkon kopogtat, mikor már a beállott hideg miatt nehéz dolog munkaalkalmat teremteni, hanem akkor, mikor a társadalom s hatóságok karöltve szinte máról-holnapra megoldhatják a munkanélküliség kérdését s munkához juttathatják a dolgozni szeretőket és akarókat. Esztergom város munkanélküliségének egy sajátos fajtájáról óhajtok csak itt néhány szót szólni, amely, hogy megvan, hogy előállott, ebben egyformán hibásak a társadalom és hatóságok. Előbbi abban, hogy szinte alkalmat ad a betolakodó vállalkozóknak a város területén való működésre, utóbbi "pedig abban, hogy szinte ölhetett kézzel, tétlenül nézi ezeknek a betolakodóknak a pusztításait, mert ezek nemcsak hogy nem esztergomi illetőségűek, de nem is esztergomi munkásokkal dolgoztatnak s így az esztergomi jóravaló, dolgozni akaró munkások legjobb akaratuk ellenére is munka és kenyér nélkül maradnak. Igy van ez különösen az építőiparban, amely ipar legnagyobb részben tudja foglalkoztatni nyáron át a munkások százait. De mit tegyenek a jóindulatú vállalkozók akkor, mikor egyesek következetesen szinte vállvetve mellőzik az esztergomi vállalkozókat csekély, szinte számba sem vehető olcsóbb ajánlatáért a nem esztergomi illetőségű vállalkozónak, s feledik azt, hogy ennek az esztergomi vállalkozónak mily óriási teherként ^nehezedik vállaira a munkásbiztositó s az iparostanonciskolai oktatás. Ha ily módon aztán nincs munkaalkalom, tétlenül állanak a munkások, s amikor jön a hideg s a nélkülözés réme, akkor jajveszékelünk, gyűlésezünk, tanácskozunk, bizottságot alakítunk a munkanélküliség leküzdésére, amely aztán rendesen akkor kezdi meg működését, mikor a nélkülözés, a hideg, a nyomor jórészben elvégezte pusztító munkáját. Esztergom társadalma s a közhatóságok tartoznának Esztergom tisztes vállalkozó iparosainak annyival, hogy a nekik nyújtott vállalataikkal idejében közreműködnének abban, hogy Esztergomban minél kevesebb legyen a munkanélküli s a téli hideg beálltával minél több legyen a megelégedett ember. Neveket említhetnénk meg azok részéről, kik igazán bűnös könnyelműséggel idegen illetőségű vállalkozók részére játsszák ki a vállalatot s ezáltal maguk termelik a helyi munkanélküliséget s feledik, hogy a nyomor s inség beálltával minden községnek s városnak magának kell munkanélküliéiről gondoskodnia, ami sokkal kevesebb gondot adna úgy a íársadalomnak,"mint a hatóságoknak, — ha könnyelműen nem magunk csinálnánk a munkanélküliséget idegen váUalkozók istápolásával. P. Gy. Eszperantó tanfolyam a tanítóképzőben. A különböző nyelvű emberek közti érintkezést annyira megkönnyítő eszperantó iránti érdeklődés városunkban is egyre nagyobb körökben mutatkozik. — Ennek ujabb jele az, hogy a helybeli érs. tanítóképző igazgatója szives engedélyével tanfolyam nyílik meg a tanítójelöltek részére. A tanfolyamot jeles eszperantista: dr. Urbán Imre, a helybeli m. kir. állampénztár főtisztje, s az eszperantó nyelv régi művelője fogja tanítani. - Úgy értesülünk, hogy több ily tanfolyam megszervezése van folyamatban. Az érdeklődőknek felvilágosítással szolgál a tanfolyam vezetője, valamint Magyar Endre városi számvevő is. Télikabát, ha jó és olcsó, áruháza Balog László!
