ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-10-23 / 117. szám

Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők/ — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős: GÁBRIEL ISTVÁN. A bankok sajtótaktikája. A köztudomású dolog világ­szerte, hogy a mai gazdasági válságot legnagyobb részben egyes világbankoknak az arannyal való manipulációja idézte elő. Arról is beszélnek, hogy egyes pénzhatalmassá­gok pengőket loptak ki az országból és idegen valuták­ban bujkáltatják tőkepénzei­ket és így rongálják, szinte hazaárulás számba menő mó­don a pengő értékét. Nem olvastunk még kimu­tatást arról sem, hogy egyes pénzfejedelmeknek mi az évi jövedelmük ? Mindenki úgy tudja, hogy egyes pénzmág­násoknak évi jövedelme a 100 és 500 ezer pengő között mozog. Nem olvastunk arról sem, hogy ezek a legmammu­tabbnál is százszorosan mam­mutabb fixfizetésű pénzkrő­zusok az inségakcióra mit és mennyit adakoztak ? Mindenki úgy érzi, mindenki úgy tudja, hogy világszerte és itt is, ott is a mai válság előidézésében a legbűnösebbeket egyes nagy világbankok vezérigazgatói­nak tanácsában kell keres­nünk. A tolvaj és a gyújtogató kiált leghangosabban a tolvaj és a gyújtogató után, hogy hangos kiabálása által a gya­nút elterelje magáról. , Néró felgyújtotta Rómát és mikor gyújtogatásért számonkérte a közvélemény, egyszerűen a keresztényekre fogta a gyúj­togatás bűnét és a tömeg gyanúját elhárítva magáról a keresztényekre hárította át. Valamiféle ilyen eljárás jel­lemzi ma a bankérdekeltsé­gek kegyeiből élő sajtót. Egy szót sem ír a bankok bűnei­ről, de statisztikát közöl a bankok rabláncain vergődő földbirtokokról. Természe­tesen nagyokat hallgatva arról, hogy ezek a földbirto­*kok micsoda adókkal és kö­telezettségekkel vannak meg­terhelve, no meg, hogy mi­csoda 12—16 százalékos hitel­kamatok terhei alatt görnyed­nek? Mindenesetre ez nagyon ügyes taktika. Eltereli a köz­figyelmet az igazi bűnösök felől és az elkeseredettség nyomán fakadó irigység ro­hamát más irányba vezeti le. Igy ő mindenkép megmenekül. És még az a haszna is meg­van, hogy ha ez a roham tá­madásra indul, a konzerva­kozik kilátásba. Mert világ­szerte minden földosztásból eddig csak a bankok nyertek. És a közvélemény ? Termé­szetesen bekötött szemmel járván az élet útját, orránál fogva vezethető. És majd ha beüti a fejét a konzervatív világnézlet leomlott falaiba, akkor már későn sopánkodik tív világnézet várfalain esik! & kapkod fűhöz-fához, mint csorba. Szóval kettős a haszna. I jelenleg Spanyolországban is Megmenti saját bűnös életét. I te fi> -„természetesen itt is Sebet ejt világnézeti ellenfe-1 már keson- < Sz- N-> lén. Sőt még haszon is kinál-' Reflexiók az „ Esztergom" „Megoldható-e a munkanélküliség problémája Esztergomban" cimű cikkéhez. Az „Esztergom" f. hó 18-iki va- j munkanélküliség, hanem a mikor sárnapi számában egy mély elgon- eljön a hideg, a fagy, akkorra már dolásu cikk jelent meg a munka­nélküliséggel kapcsolatban dr. Ho­reczky Géza úr, a Társadalombizto­sító Intézet főorvosa tollából. Nem szándékom a cikket sem bí­rálni, sem a kivitel módozatait tag­lalni, csupán néhány reflexiót óhaj­tok hozzá fűzni, hogy a munka­nélküliség kérdése tisztán álljon előttünk s ha most már nem is, de a jövőben idejekorán szemébe néz­hessünk a kisértő rémnek, mely a legborzasztóbb felforgató törekvé­seket termeli ki, ha nincs résen a társadalom s nem figyelnek fel szi­gorú körültekintéssel a hatóságok. Kétféle munkanélküliséget isme­rünk. Egyik a munkakerülésből fa­kad, másik a munkaalkalom hiányá­ból. — Az első nem érdemli meg, hogy a társadalom szerető részvéte felé forduljon, a másikkal pedig, in­tenzíve kell foglalkoznunk jóval előbb, mint mikor már a nélkülö­zés, a nyomor és éhség ijesztő, sápadt arcával a társadalom ajtaján kopogtat. Aki csak azért nem dolgozik, mert a szóbanforgó munkáért nem adják meg neki a napi 10 pengőt, csak 6-ot Ígérnek, sőt inkább éhe­zik s éhezni hagyja családját, az ilyen ember nem érdemel részvétet, könyörületet. Amikor azonban a munkaalkalom hiánya szüli a munkanélküliséget, akkor a társadalomnak, hatóságnak idejekorán össze kell fogni s közre­működni abban, hogy ne legyen annak a szezonmunkásnak legyen megtakarított pénzecskéje, melyből meleg ruhát, meleg ételt s meleg szobát nyújthat kis családjának; mert nem akkor kell az ijesztő rémre felfigyelni, mikor már ajtón­kon kopogtat, mikor már a beállott hideg miatt nehéz dolog munka­alkalmat teremteni, hanem akkor, mikor a társadalom s hatóságok karöltve szinte máról-holnapra meg­oldhatják a munkanélküliség kérdé­sét s munkához juttathatják a dol­gozni szeretőket és akarókat. Esztergom város munkanélkülisé­gének egy sajátos fajtájáról óhajtok csak itt néhány szót szólni, amely, hogy megvan, hogy előállott, ebben egyformán hibásak a társadalom és hatóságok. Előbbi abban, hogy szinte alkalmat ad a betolakodó vállalko­zóknak a város területén való mű­ködésre, utóbbi "pedig abban, hogy szinte ölhetett kézzel, tétlenül nézi ezeknek a betolakodóknak a pusztí­tásait, mert ezek nemcsak hogy nem esztergomi illetőségűek, de nem is esztergomi munkásokkal dolgoztat­nak s így az esztergomi jóravaló, dolgozni akaró munkások legjobb akaratuk ellenére is munka és ke­nyér nélkül maradnak. Igy van ez különösen az építő­iparban, amely ipar legnagyobb részben tudja foglalkoztatni nyáron át a munkások százait. De mit te­gyenek a jóindulatú vállalkozók akkor, mikor egyesek következetesen szinte vállvetve mellőzik az eszter­gomi vállalkozókat csekély, szinte számba sem vehető olcsóbb ajánla­táért a nem esztergomi illetőségű vállalkozónak, s feledik azt, hogy ennek az esztergomi vállalkozónak mily óriási teherként ^nehezedik vállaira a munkásbiztositó s az ipa­rostanonciskolai oktatás. Ha ily módon aztán nincs munkaalkalom, tétlenül állanak a munkások, s ami­kor jön a hideg s a nélkülözés réme, akkor jajveszékelünk, gyűlésezünk, tanácskozunk, bizottságot alakítunk a munkanélküliség leküzdésére, amely aztán rendesen akkor kezdi meg működését, mikor a nélkülö­zés, a hideg, a nyomor jórészben elvégezte pusztító munkáját. Esztergom társadalma s a köz­hatóságok tartoznának Esztergom tisztes vállalkozó iparosainak annyi­val, hogy a nekik nyújtott vállala­taikkal idejében közreműködnének abban, hogy Esztergomban minél kevesebb legyen a munkanélküli s a téli hideg beálltával minél több legyen a megelégedett ember. Neveket említhetnénk meg azok részéről, kik igazán bűnös könnyel­műséggel idegen illetőségű vállal­kozók részére játsszák ki a vállala­tot s ezáltal maguk termelik a helyi munkanélküliséget s feledik, hogy a nyomor s inség beálltával min­den községnek s városnak magá­nak kell munkanélküliéiről gondos­kodnia, ami sokkal kevesebb gon­dot adna úgy a íársadalomnak,"mint a hatóságoknak, — ha könnyelműen nem magunk csinálnánk a munka­nélküliséget idegen váUalkozók istá­polásával. P. Gy. Eszperantó tanfolyam a tanító­képzőben. A különböző nyelvű emberek közti érintkezést annyira megkönnyítő eszperantó iránti ér­deklődés városunkban is egyre na­gyobb körökben mutatkozik. — En­nek ujabb jele az, hogy a helybeli érs. tanítóképző igazgatója szives engedélyével tanfolyam nyílik meg a tanítójelöltek részére. A tanfolya­mot jeles eszperantista: dr. Urbán Imre, a helybeli m. kir. állam­pénztár főtisztje, s az eszperantó nyelv régi művelője fogja tanítani. - Úgy értesülünk, hogy több ily tanfolyam megszervezése van fo­lyamatban. Az érdeklődőknek fel­világosítással szolgál a tanfolyam vezetője, valamint Magyar Endre városi számvevő is. Télikabát, ha jó és olcsó, áruháza Balog László!

Next

/
Oldalképek
Tartalom