ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-10-23 / 117. szám

Kiépítik a Fári-kűtat és rendbehozzák környékét. Remek, szép vidékünkön aránylag nagyon kevés a forrás. Ami van is, meglehetős elhanyagolt állapotban van. Mindenki belemárt környékünkhöz a bajóti Öregkőforrás, de érdemes azért megemlíteni, mert azt is turista egyesület: a „Gyopár T. E." építtette ki, látta hatja tisztának éppen nem mond-! el márványtáblával és ciklopsz védő ható edényét, sőt állatokat is itat-! fallal. A szentléleki Szent László nak a forrás medencéjéből. Néhány év előtt a Kereskedelmi és Iparbank adományozott két beton forrásmedencét. A város és a vizethasználó közönség azonban vajmi kevés gondot fordított úgy a források kiépítésére, mint azok tisztántartására. Ujabban a Lázkereszt alatt a Hiforrást a ludovikások építették ki e nyárra. Amikor idegenektől látunk ilyen példákat, akkor magunk is tehetnénk valamit határunkban levő úgy helybeli, mint idegenforgalmi szempontból fontos forrásaink kiépítése és karbantartása körül. V. I. Megjelent az űj szénrendelet. Aki külföldi szenet vásárol, köteles magyar szenet is venni. A M. T. I. jelenti: A kereskedelemügyi miniszter kedden rendédeg forrást építette ki szépen az | amelyben kimondja, Encián Tumta Egyesület Tehát: aki eladás cémm M

. budapesiek, akik alig• <HfJ^lJL*, tanaszéniiek, brikettnek fordulnak meg évenkmt a forrásnál- • Sem Esztergom város, sem közönsége nem utánozta az idegen turistákat. Most azonban egy újabb megmozdulásról kell beszámolnunk. Úgy az esztergomi, mint a budapesti kirándulók és turisták egyik kedvenc üdítő helye a szép legendával körülvett, remek környezetű Fári kút. Minden természeti szépsége mellett azonban olyan elhanyagolt állapotban volt, hogy még a remek környezet sem tudott kirándulókat odavonzani. A Magyar Turista Egyesület kérte fel Komán Béla erdőmérnököt a forrás és közvetlen környékének rendbehozatalára. A felkérés visszhangra talált a város helyettes polgármesterénél is. Komán mérnök megkezdte a rendezési munkálatokat. Az eddig végzett földmunkálavagy koksznak külföldről való behozatalával foglalkozik, továbbá az a kereskedő, aki ezt az árút vagontételenként vagy hajórakományként szokta beszerezni, külföldi kályhaszenet csupán annak a szénpincésnek, vegyeskereskedőnek vagy fogyasztónak, a szén pincés és a vegyeskereskedő pedig csupán annak a fogyasztónak adhat el, aki tőle Külföldi kályhaszenet 10 kg-os plombált zacskóban csak annak a vevőnek adhatnak el, aki egyidejűleg legalább ugyanannyi hazai kályhaszenet vásárol Amennyiben a rendelet életbelépése napján hazai kályhaszénnel nem rendelkeznek, a rendelet életbelépésétől számított öt napon át külföldi kályhaszenet annak a vevőnek is eladhatnak, aki hazai kályhaszenet nem vásárol. A kereskedő a külföldi és a hazai szenet egymástól elválasztva köteles a vevőnek kiszolgáltatni. A kereskedő kőszén, barnaszén, egyidejűleg legalább kétszerannyi \ brikett Vagy koksz eladását nem hazai kátyhaszenet vásárol. \ teheti tűzifa vásárlásától függővé. Iparosmozgalom a moratórium kiterjesztése ügy éhen. Az Ipartestületek Országos Szö- ebben az irányban megkeresi a 33vetsége mozgalmat indított abban as bizottság tagjait, a bizotsági taaz irányban, hogy a moratorium- gokhoz intézkendő memorandumtok bizonyságai annak, hogy a for- ] rendelkezéseket, illetőleg az árveré-» ban rávilágítanak a kisiparosok mai elviselhetetlenü 1 nehéz helyzetére s rás régi hírnevéhez méltóan ki lesz: sek elhalasztását a kisiparosokra is építve és ismét kedvenc kiránduló; terjesszék ki. helye lesz a kirándulóknak. Nem tartozik ugyan szorosan vett Az IPOSZ-ban tartott ipartestületközi értekezlet elhatározta, hogy kérni fogják, hogy az esztendő három utolsó hónapjában ne foganatositassanak árverést kisiparosok ellen Az „Esztergom" tárcája. 1847—1931. 83 évvel vállain szállt a sirba s igy nem keltette halála hire a megrendülés érzését, mégis az egész művelt világ megállt egy pillanatra, hogy Edison, a nagy feltaláló, az emberiség egy igen nagy szelleme nincs többé. Edison legnagyobb találmánya a szénszálas villamos izzólámpa, amely után, 1879 karácsonya után lett a villany a művelt világ világító eszköze és ekkor lett Edison neve is világhírűvé. Azonban legnagyobb jelentőségű találmányán kivül az ő nevéhez fűződik a beszélő film és még vagy 1328 közhasznú találmány. S mindehhez a nagy tudáshoz, az emberiség előhaladását ily nagy mértékben elősegítő találmányokhoz Edison a saját anyagi és szellemi erejével jutott el. A szülői házból sem vagyont, sem tudományt nem hozott magával, mindössze irni és olvasni tanult meg odahaza. 1847. február 10 én született Milánban, Ohio Északamerikai államban. Tizenöt éves korában ujságáruló fiú, rikkancs lett a Port-Huron és Detroit között járó vonaton. Még pedig egészen sajátszerű rikkanc : az idegen újságok melett a saját újságját is árusította, Egy kis kézi nyomógépet szerzett, Grands Truuk Herald cimen egy kis újságot szerkesztett, nyomtatott és árusítgatott. Keresményét könyvek szerzésére fordította; különösen természettudományi könyveket szerzett s ezek, meg a vasút, amelyen folyton utazott, gyorsan felkeltették érdeklődését a technikai dolgok iránt. Ugyanekkor kezdett vegyi kísérletekkel is foglalkozni. Mivel azonban egyik kísérletezése közben felborult a foszfor és felgyújtotta a vasúti kocsit, eltávolították a vasútról újságjával, könyveivel, vegyi szereivel és eszközeivel együtt. Ekkor telegrafista lett. Mint hivatalnok is folyton találmányokon törte a fejét. 1870-ben New-Yorkban feltalálta a quadruplex készüléket, mellyel lehetővé vált, hogy ugyanazon a dró don egy időben két-két ellenkező irányú táviratot továbbíthassanak. 1876-ban New-York mellett a Menlo Parkban megalapította híres laboratóriumát és ettől kezdve teljesen találmányainak és találmányaiból élt. Itt tökéletesíti a telefont és találja fel a^telefon egyik legfontosabb alkotórészét, a mikrofont. A villamos szénszálas izzólámpa feltalálása 1879-ben nevét egyszerre világhírűvé, őt magát pedig dúsgazdaggá tette. 1882-ben ő építette az első központi világítási áramfejlesztő telepet. Az ő találmánya a fonográf és a kinematográf. 1913-ban bemutatta az első beszélőfilmet. A háború alatt hadiszerek tökéletesítésével foglalkozott. 1915-ben megkapta a fizikusok legnagyobb kitüntetését, a fizikai Nobel-dijat. 1911-ben európai körúton volt s pár napig Budapes'en is időzött. Munkássága, tudományos érdeklődése élete végéig tartott. Csak pár hete jelentette a táviró, hogy az agg feltaláló megbetegedett és ereje hanyatlik. Az emberiségnek nagy jótevője hagyott itt bennünket halálával. köztartozási követelések miatt. A felirat továbbá rá fog világítani arra, hogy a téli hónapokban megtartott árverések anélkül, hogy az árvereztető hatóságokat követelésükhez juttatnák, a kisexistenciák teljes tönkremenését hozzák létre, megszüntetvén azok foglalkozási lehetőségeit, elvesztik őket, mint továbbifadóalanyokat. (M. H.) HIREK. Éjjeli szolgálatot október 17—23-ig Takács István „Fekete Sas"-hoz címzett gyógyszertára (Ferenc József-út teljesít. A Balassa Bálint Társaság szerdán, f. hó 21-én választmányi ülést tartott dr. Lepold Antal prelátuskanonok elnökletével. A választmány mindenekelőtt megemlékezett dr. Mattyasóvszky Kasszián bencés gimnáziumi igazgatónak, a Társaság tudományos szakosztálya elnökének Esztergomból való eltávozásáról, akinek jegyzőkönyvi köszönettel adózott a Társaság érdekében megalakulásától kezdve kifejtett áldozatkész munkásságáért. Az elnökség ezután bejelentette, hogy november 7-én este 6 órakor nyilvános ülést tart, amelyen dr. Lepold Antal az elnöki megnyitó keretében Kazinczynak esztergomi tartózkodását ismerteti a Kazinczy-centenárium alkalmából, Dr. Fejes György, a pécsi „Majorossy Imre" városi múzeum igazgatója, mint a Társaság vendége Pécs műemlékeiről tart veti tettképes előadást, dr. Zákonyi Mihály 1. tag pedig Balassa Bálint születésének és halálának körülményeiről legújabb kutatásai alapján tart ismertetést. Zákonyi dr. előadása tudományos körökben a szenzáció erejével fog hatni s Balassa Bálint életének eddig ismeretlen vagy vitatott részleteit tisztázza véglegesen. Több társasági ügy megbeszélése után a választmányi ülés elhatározta, hogy a nyár folyamán pihentetett havi tagösszejöveteleket újból rendszeresíti. A vármegyei mezőgazdasági bizottság közgyűlése. Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék mezőgazdasági bizottsága 1931. évi október hó 26-án (hétfőn) delelőt 11 órakor Komáromban, a városháza kistanácstermében (első emelet) tartja rendes évi közgyűlését a következő tárgysorozattal: Elnöki megnyitó, jegyzőkönyvhitelesitők kijelölése, műtrágya használat gazdaságossága, szarvasmarhatenyésztő egyesület működése, vetőmag kiosztás, Báró Vay László javaslata a magyar buzakérdés megoldására, a jászsági alsó járási mezőgazdasági j bizottság átirata a mezőgazdaság* termelők sérelmei tárgyában, a szőlő és bortelmelés előmozdítása s az ármentesítő társulatok anyagi táj mogatása, tervezet a gabona bel! földi értékesítésére. Vas vármegye j közgyűlésének határozata a földI birtok szabad forgalmának visszaI állítására,Békés vármegye közigazgasites i 25 cm-es tánclemez 5*50 P, Bármely gyártmányú gramofónleme zekét leszállított árban árusítom 30 cm-es művész-lemez 8'— P. ISKOLA HEGEDŰK és más hangszerek, valamint ezek alkatrészei a legolcsóbb napi árban : ., #*itf»r«ltf»B< PAfAnr hangszerkészítőnél kaphatók Viegier rerenC Kossuth Lajos-utca 14. szám