ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-02-15 / 18. szám

közeg és műszaki szakértő közbejöttével. A felvett jegyzőkönyv szerint példás rendet tapasztalt a vizsgálat és műszakilag sem talált kifogásolni valót. Ezután Mátéffy számokban fejtette ki a Közüzemi mai helyzetét és vagyoni állását, valamint azt is, hogy évenkint mennyit juttatott a városnak. Bizonyította, hogy menynyire érdemes volt a Közüzeminek kiterjeszkednie a vidékre és átmenni a Dunán. (E számszerű adatokra rövid időn belül vissza fogunk térni). Végül összefoglalva a tényeket, azt fejtegeti, hogy ha a Közüzemi olyan rossz üzlet volna, akkor nem volna annyi kérője. Tény az — mondotta —, hogy a Salgótarjánin kívül mások is érdeklődnek az üzem bérlete iránt. Ma még pozitív formában tárgyalások nem folynak. Ha a főispán konkrétumokkal jön a város elé, mielőtt lekötné a város 30 évre az üzemet, azt alaposan kell majd a város képviselőtestületének megtárgyalnia és minden jogát meg kell védenie, hogy a Közüzemi Rt vagyona megmaradjon, mely ma az átvételi 606.000 P-vel szemben 1,300.000 pengőt ér. Végül összefogásra hivta fel a képviselőtestület tagjait a város érdekében. Meszes Ferenc felszólalása, következtében a közgyűlés napirendre tűzte ki a járdakövek árának 50%-os leszállítását A polgármester fegyelmi ügye. Amikor a képviselőtestületnek tudomásul kellett volna venni Antóny Béla dr. polgármester fegyelmi ügyét, hosszas vita indult meg, mely teljesen eltért a tárgytól. Zwillinger Ferenc dr. kérte a felfüggesztési végzés felolvasását, amit a képviselőtestület néma csendben hallgatott végig. Alig hangzott el a végzés felolvasása, Zwillinger Ferenc dr. törvénykönyvvel a kezében szólásra emelkedett. Törvényre hivatkozva indítványozta, hogy tétessenek lépések más érdektelen fegyelmi bizottság kirendelése iránt. Sűrű közbeszólások között Ítélte el a főispán eljárását. Védelmezte a sajtót. Hivatkozott az alispánnak dr. Antóny Béla polgármesterre tett kedvező nyüatkozatára. Grófi József dr. teljes csendben emelkedett szólásra. Mindenki érezte, hogy komoly szavak fognak elhangzani. Azzal kezdte, hogy zárt ülésen szerette volna elmondani mindazt, amit nyilt ülésen kénytelen tenni, mert zárt ülésre rendelkezés nincs. Nem csatlakozik a más bíróság kiküldésére elhangzott indítványhoz, ellenben el kell Ítélnie azt az eljárást, ahogyan kezdetét vette a fegyelmi ügy. Súlyos sérelmet lát a városi képviselők tekintélyén. Elitéli azt a hangot, amelyen a főispán egy vizsgálat során beszélt az egyik tisztviselővel, aki izgalmában összeesett s legutóbb ez megismétlődött. A fegyelmi ügy hivatalos titkot képez, tehát nem nyilvánosság elé való volt ezt feltárni. Különösen súlyosnak tartja Brenner Antal dr. főjegyző és Berényi Zsigmond dr. városi orvos nyilvános megbélyegzését. Végül indítványt tesz, hogy a képviselőtestület írjon fel a miniszterhez és kérje az egész fegyelmi gyors lefolytatását, és irjon fel a főispánhoz, hogy a városnak és a városi tisztviselőknek valamelyes módon nyújtson elégtételt a közelmúlt eseményeiért. Tátus János az ellenőrzőbizottság és a hivatali felsőbbség ellenőrzése hiányában látja a dolgok jelenlegi állapotát. Vitéz SZÍVÓS- Waldvogel József védi az ellenőrző bizottság működését és több felterjesztésére hivatkozik. (Itt egy olyan közbeszólás történt, ami hangos derültséget keltve felizgatta a szónokot). Ellenőrzőbizottsági tagságáról lemondott. Mike Lajos dr. védelmébe veszi a főispánt és azt fejtegeti, hogy tulajdonképen nem lehet jelenleg másról szó, mint a szóban forgó fegyelmi ügyet tudomásul venni. Az ellenőrző bizottság működését méltatja s különösen annak elnöke munkásságát domborítja ki. Mátéffy Viktor szintén Mikéhez csatlakozik és azt mondja, hogy a főispán is gondolt egy idegen bizottság kiküldésére. Mellőzni kéri mindkét indítványt. Fehér Gyula dr. szintén Gróh dr. álláspontja ellen foglal állást, mire Gróh dr. a béke kedvéért visszavonja indítványát. Mivel Zvillinger dr. időközben értesült, hogy a belügyminiszter már döntött a fegyelmi bizottság ügyében, szintén visszavonta indítványát. A közgyűlés többi közérdekű tárgyáról hírrovatunkban számolunk be. V. I. séget, hogy e műsort őrizze meg, .nert külön műsor nem adatik ki. A hangverseny időtartama 70 perc. Belépődíj 1 P, diákjegy 50 fül. A hercegprímás böjti körlevete. Most jelent meg dr. Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímásnak f. évi II. sz. körlevele, amelyben elrendelte a főpásztor, hogy a nagyböjt folyamán, azaz nagyböjt első vasárnapjától virágvasárnapig bezárólag a főegyházmegye összes templomaiban a szokásos nagyböjti szentbeszédek tárgyát XI. Pius pápa Őszentségének most megjelent „Casti connubii" apostoli körleveléből merítsék. „Legyen az idei nagyböjt az egész főegyházmegyében egységes szent misszió, egységes lelkigyakorlat — mondja a főpásztor. — Amilyen egységes, tervszerű és makacsul állandó a gonosz lélek támadása a házasság* szent intézménye ellen: olyan egységes, tervszerű és állandó legyen Sión őreinek hangos kiáltása az egész nagyböjti időben a sötétség fejedelmének aknamunkája ellen. Hat héten át mindén templomban hangozzék föl Krisztus földi helytartójának szava, amely lecsendesíti a háborgó emberi szenvedélyek viharát s lelki békét teremt. A házasságon alapszik a család, a nemzet, az állam, az egész emberiség. Nagyobb rengés és romlás nem érheti a családot, a nemzetet és az emberiséget, mintha az alap — a házasság — meginog. Korunk boldogtalan nyugtalansága, lelki válsága, gyötrő békétlensége végeredményben onnan van, hogy az emberek gonoszságukkal az Istentől lerakott alapkövet, a szent házasságot bolygatják s maguk ellen kihívják a haragvó Isten büntetését. Isteni Üdvözítőnk keserves kínszenvedése megváltotta és fölmagasztalta a házasságot. A megváltó szenvedés emlékezetének szent ideje alatt tárjuk a hívek elé a megváltás egyik legszebb gyümölcsét: a keresztény házasságot, melyre Krisztus vére hullott és szent buzgalommal mossuk le róla az emberi salakot, amely Krisztus drága vérnyomát eltakarja, hogy a megváltott emberiségnek ez a nemesi pecsétje a szent házasságon lángoló színekben tündököljön. A keresztény házasság megújhodása az emberiség erkölcsi föltámadását hozza meg. Az idei nagyböjti szónokokra és hallgatóikra különös szeretettel adom főpásztori áldásomat." Antalffy-Zsiross Dezső orgonahangversenye Esztergomban. Nagy érdeklődés előzi meg Antalffy-Zsiross Dezső orgonahangversenyét, amelyet folyó hó 22-én, vasárnap délután 5 órakor tart meg a belvárosi templomban. A hangverseny műsora a következő: 1. Bach: Toccata és Fuga D-moll. 2. Dapuin—Antalffy: Pastorale Rondo. 3. Haydn—Bossi: Tavaszi ének. 4. Gruber: Karácsonyi miséjéből (Op. 92. „Credo".) Előadja a belvárosi templom énekkara orgonakisérettel. Vezényli Ammer József karnagy. Oorgonán kiséri Hajnali Kálmán tanitó. 5. Antalffy: Karácsonyi dalocska. 6. Liszt—Antalffy: Gyászünnep. 7. Palaestrina: O bone Jesu és Adoramus te. A capella chorus Vezényli Ammer József karnagy. 8. Bossi: Canzocina a Maria Virgine. 9. Bochmann : Symphonie gotique 4 tételben. Kérjük a mélyen tisztelt közönFeltünően leszorult az esztergomi csecsemők halálozási arányszáma. A Stefánia-Szövetség közgyűlése. Az esztergomi Stefánia Szövetség folyó hó 5-én tartotta népes közgyűlését a városháza tanácstermében. A közgyűlést dr. Csárszky István prelátus-kanonok, elnök vezette be megnyitóbeszédével, melyben rámutatott a Stefánia Szövetség és a más jótékony egyesületek feladata közötti különbségre. Az utóbbiak ugyanis gyámolitják a betegeket és Ínségeseket, vagyis azokat, akik már rászorulnak a gyámolitásra, ezzel szemben a Stefánia Szövetség preventive intézkedik az anya- és csecsemővédelem szolgálatában. — Erre a célra legalkalmasabb az egyéni felvilágosítás s a dolgok természeténél fogva azt elsősorban a nők tudják nyújtani a kisgyermekes családanyának. Ehhez a feladathoz kéri a hölgyközönség támogatását és további áldozatos munkáját. A szövetség 1930. évi működését, amely kétségtelen bizonyítékát adja annak, hogy a helybeli fiók megértette a szövetség magasztos feladatkörét, dr. Hamza József főorvos ismertette. Az igazgatói jelentésből közöljük a következő érdekes adatokat: Az intézet védőszerveivel karöltve megfeszített erővel küzdött az elmúlt évben is, többek közt a nyári forróság okozta csecsemő ^megbetegedés és halálozás lehető megakadályozása, illetőleg leszorítása érdekében. A nagy munkának fényes eredménye mutatkozott, amennyiben 1930. évben Esztergomban május 1-től szeptember 3ü-ig bélhurutban mindössze három csecsemő halt meg. A védőintézetben orvosi tanácsadáson megjelent: Állapotos anya 284, csecsemő 1.734, gyermek 648 esetben. A védőnők meglátogattak otthonukban: állapotos anyát 77, gyermekágyas anyát 366, csecsmőt 2.914, gyermeket 2.574 esetben. A fővédőnői ellenőrzői látogatások száma 773. A védőintézet külön csecsemő-kelengyét adott 17 esetben. Kiadott továbbá gyermekruhát ajándékul 109, póttápszert 302, szoptatási jutalmat 13, szülészeti vándorládát 1, csecsemő vándormérleget 11, hintőport 96, szappant 7 esetben. A tejkonyha kiadott 9.893 orvosüag előirt és elkészített tejadagot. Az intézet védőszervei útján hatóságoknál eljárt 68 esetben, anyát ívagy csecsemőt elhelyezett 12 esetKézimunkacikbek, harisnyák legolcsóbbak BflLOS-nál