ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-02-15 / 18. szám

ben, anyát és gyermeket erkölcsi védelemben részesített 16 esetben, foglalkozást szerzett 7 esetben, há­zasságkötést elősegített 6 esetben, törvényesitést elősegített 8 esetben. Az elmúlt esztendő az intézet munkáját fényesen jutalmazta, amit azonnal láthatunk, ha csak rövid pillantást vetünk az elmúlt év szü­letési és halálozási statisztikájára. Esztergom városában 1930. évben összesen született 375 csecsemő. Ezek közül halva született 14. Igy az élveszületettek száma 361. Ösz­szes meghalt csecsemők száma 37, vagyis 10*l°/o. Az 1930. évi születések közül meghalt 28, vagyis 7"8%. Az 1930. évben élve született 361 csecsemő közül a védőintézetbe bejárt 187, ezek közül meghalt 3, vagyis 1*6%, a védőintézetbe nem járt 174, ezek közül meghalt 25, vagyis 14-4°/o. Ha ezek közül leszámítjuk azokat a csecsemőket, akik születésük után 14 napon belül velükszületett gyen­geségben haltak el, még akkor is a be nem jártak közül elhalt 11, va­gyis 6*3%, ami szembeállítva az intézeti 1'6%-al, csaknem ötszörösen nagyobb csecsemőhalálozásnak felel meg. Ez olyan szép eredmény, amelyért érdemes tovább dolgozni, amely fényesen bizonyítja a Ste­fánia honmentő munkáját. A közgyűlés köszönettel vette tu­domásul a vezető főorvos jelentését és mind neki, mind a szövetség buzgó tagjainak, mind pedig azok­nak, akik a szövetség munkáját adományaikkal, vagy támogatásuk­kal előbbrevitték, köszönetét nyil­vánította. Több kisebb tárgy után az igazgatóságba Glatz Gyulát és Madaras Aurél dr.-t, valamint Glatz Gyulánét és Petz Lajosnét választotta be új tagokként a köz­gyűlés. Egyben elhatározta, hogy a most dívó szépségversenyek ügyében fel­iratot intéz a szövetség központ]á­iioz, melyben leszögezi a maga álláspontját a szépségversenyek és azok mai rendszere ellen. Elhatározta még a közgyűlés, hogy — mivel az egyesület felada­tának megoldásához nagyobb ösz­szegű pénzre van szükség — a közönség áldozatkészségéhez fordul, még pedig hangverseny vagy szin­előadás rendezésével. Hisszük, hogy a közönség érté­kelni fogja azt a teljesítményt, me­lyet a szövetség eddig is kifejtett és nem vonja meg tőle támogatá­sát a jövőben sem. Álarcosbál a Kath. Legény­egyletben. Az Esztergomi Kath. Legényegylet folyó hó 15-én, vasár­nap este 9 órai kezdettel nagy álarcosbált rendez, amely iránt már is nagy érdeklődés nyilvánul meg, annál is inkább, mert ez az utóbbi évek legsikerültebb mulatsága volt mindig. Esztergomnak 18.427 lakosa van a népszámlálás adatai szerint. Most küldi fel Esztergom város a népszámlálás összegyűjtött ada­tait a központi statisztikai hivatal­nak. Az összegezett adatok szerint Esz­tergomnak 1930-ban 18.427 lakosa van. Ebből 8438 férfi és 8912 nő. A nők száma tehát jóval nagyobb mint a férfiaké. 1077 távollevővel számol a statisztika. A szaporodás 1920-tól körülbelül 400 személy, amely bizony minimálisnak mond­ható. Érdekes adatokat találunk a laká­sok számbavételénél. 4573 lakott, 86 nem lakott és 154 üres lakás van Esztergomban. 537 önálló iparosunk, 177 keres­kedőnk van. Esztergomban a mun­Ikanélküliek száma jelenleg 504. I A statisztikai adatokból kiderül I az is, hogy szánalmas lakásviszo­j nyok vannak Esztergomban. Több I városrészben egyetlen szűk helyi­ségben 10—12 "személy húzódik meg. HÍREK. Éjjeli szolgálatot február 14—20-ig [ Kersch bau m may er Károly „Megváltó"­hoz címzett gyógyszertára (Kossuth Lajos-utca) teljesít. Az OTI építkezései­ből Esztergom is kér a minisztertől. A képviselőtestület Zwillinger Ferenc dr. indítványára küldöttséget meneszt a népjóléti miniszterhez az OTI-ban megindított építési akció ügyében. A város szintén kér a népjóléti­től épületet, amire annál is inkább jogosult, mert már telket is felaján­lott. A helyettes polgármester az első lépéseket már meg is tette. puiMyypi up impiiii A közgyűlés karzatáról. Várva-várták az esztergomiak a csütörtöki városi közgyűlést. A kar­zat tele volt érdeklődőkkel. Több­nyire egyszerű földmívesek, akik áhítoztak már egy kis közéleti szó­rakozásra. Egész utolsó farsangon az ott hallottakról fognak beszél 1 getni a város végétől a vizivárosi templomig terjedő útvonalon. Egy­egy jó kijelentésre egy önfeledt „íljen" is kiszaladt egyik-másik nemzetbéli ajkáról, mire a többiek bosszúsan intették rendre. A leg­utóbbi közgyűlésből megtanulták, hogy a hallgatóság hallgasson, mert a karzatot ki is lehet üríttetni. Mi lenne aztán a ió szórakozásból? Itt van mindjárt az a városi tanító, aki pesti újságokba ír. Hogy azt „fő kő függeszteni." De viszont március 15-én meg mindig azt szavalják, hogy gondolatait sajtó útján min­denki, tehát még a tanító is, szaba­don terjesztheti, mert hogy Petőfi, meg a többi nagy magyar: sajtó­szabadságot vívott ki a nemzetnek. Hogy hamisat ír? Hát van sajtó­törvény is, meg valami helyreiga­zítási jog, meg független magyar bíróság. Vagy a tanító nem olyan szabad polgár, mint a többi? Haj aztán a bíróság elitéli az írót, meg van a lehetőség nemcsajs a felfüg­gesztésre, hanem az elmozdításra is. A Közüzemi ügye! Hogy a ragyás képű, rongyos, meg szegény menny­asszonyért nem kapkod senki, vi­szont a Közüzemi bérbevevéseért egész nagy verekedések folynak, annyian akarják. Ez jó dolog! Annyi szám röpködött a levegőben, hogy szinte elkápráztunk. Hogy a befolyt pénz felét Dorog viszi el. Az is igaz, hogy Párkányban már nem mi vilá­I gítunk, így hát Dömösre, Visegrádra, Szobra, Nagymarosra ment a Köz­üzemi világítani. Hogy Esztergomé Magyarország egyik legszebb tech­nikai teljesítménye: a dunai átfe­szítés. Hogy 5 év alatt 450.839 P-t ka­pott a város a Közüzemitől. S nem fogják az ajánlatokat a város háta mögött letárgyaltaim. Megérdemli, hogy még a karzat is éljenezzen. írjon fel a város a miniszterhez, hogy más vármegyét bízzon meg a városi vizsgálat lefolytat isával. Azt mondták, ezt a főispán is kérte, s hogy a miniszter már döntött ebben a kérdésben. Hogyan? Erről nem hallottunk. De láttuk, hogy még Zwillinger is megnyugodott. Akkor jól van. Gróh dr. beszéde a fogház leve­gőjéről. Aki a fogházban van, tudja minden társáról, hogy bűnös. De bűnös ő is. Igy nincs mit egymás szemére vetniök. Legfeljebb abban a különbség, ki ül tovább. Bizony borzalmas világ ez. Napsugarat, fényt, világosságot, szabadságot mi­előbb ennek a szegény Esztergom­nak ! Kergessük ki innen a fogház levegőjét, telítsük meg a békesség, a kölcsönös szeretet üdítő légáram­latával ! Az ellenőrző bizottság elnöke le­mondott eme tisztéről. Dr. Gróh Józsefis, dr. Mike Lajos is meleg sza­vakkal emlékeztek meg buzgalmá­ról és odaadásáról. Kapott azonban más köszönetet is. A nép képviselő­jétől. Madách Ádámja az Ember Tragédiája athéni színében már régen elmondta azt, amire v. Szívós­Waldvogel József abban a pillanat­ban gondolt... Fél 8 óra felé jár az idő. A kar­zat is, a közgyűlési asztalok is üre­sednek. Megolvassuk a várostyákat. Éppen tizenhármán vannak. A Hő­sök neveinek megörökítéséről van sző. Nem kerül a városnak sem­imibe. Eh, kissé bonyolult a dolog. JKéső van már. Térjünk napirendre! És mindenki hazamegy vacso­A hercegprímás hazaérkezése. Dr. Serédi Jusztinián biboros-herceg­primás Budapestről, ahol f. hó 7-e óta tartózkodott, pénteken délelőtt hazautazott székvárosába. Őeminen­ciája f. hő 18-án, hamvazó szerdán d. e. 9 órakor személyesen végzi a hamvazás szertartását a bazilikában. Szentségimádás Vízivároson. A vizivárosi plébánia-templomban f. hó 15., 16. és 17-én tartják meg a szokásos farsangvégi engesztelő j szentségimádást. Szentségkitétel reg­I gel 6 órakor lesz az első szentmi­sén. Délelőtt óránkint szentmisék, d. u. 5 órakor szentbeszéd, utána litánia és szentségbetétel lesz. Szent­; beszédeket László Dániel, dr. Felber I Gyula és Keményífy Kálmán mon­j danák, mig a litániát vasárnap dr. j Breyer István püspök, hétfőn Ke­' ményffy Kálmán plébános, kedden Drahos János dr. prelátus tartja. Halálozás. Kedves, finomlelkű 'úriasszonyt ragadott el a kegyetlen halál szerettei köréből, aki ha nem is volt esztergomi lakos, de mivel rokoni kötelékek fűzték Esztergom­hoz, itt sokan ismerték és szerették és most könnyes szemmel emlege­tik a legnemesebb lelki tulajdonsá­gokkal megáldott úriasszony szomorú elhunytát. Kuppís Gyuláné szül. Nisky Erzsébet bencésuradalmi fő­intéző neje f. hó 12-én reggel éle­tének 40-ik évében a Győr melletti Hecsepusztán meghalt hosszas szen­vedés után. Holttestét Hecsepusztá­ról, ahol dr. Boros Alán bencés­plébános nagy résztvevő közönség jelenlétében szentelte be, Eszter­gomba szállították, és temetése f. hó 15-én, vasárnap d. u. 3 órakor lesz a belvárosi temető kápolnájá­ból. Őszinte, mély részvét nyilvánul meg a gyászbaborult család iránt. Három kis gyermek sir a leggon­dosabb, legodaadóbb édesanya után. Esztergomban az Etter-, Márkus- és M esz é na - cs al adok gyászolják. Iskolai zászló. A Szent Imre­utcai elemi fiúiskola egy új egyházi zászlót szerzett be. A zászló 134 pengőbe került s ezt az összeget az iskola az iskolai ünnepélyeken befolyt adományokból vélte fedezni. Mivel ez eddig nem sikerült, a I legutóbbi városi közgyűlés elé ke­jrült az ügy, hogy azt a város fe­Idezze. Zwillinger Ferenc dr. ügy­véd, tekintettel a város rossz anyagi helyzetére, 10 pengőt adott át szer­kesztőségünknek azzal, hogy nyis­sunk eme összegre gyűjtést! Szí­vesen ! rázni. rím. A turisták zártkörű farsangi műsoros estélye mint jeleztük, 1 hétfőn, február 16-án este fél 9 óra­kor kezdődik a Fürdő nagyterme­iben Belépődíj személyenkint 1 P. Ez lesz az idei farsang utolsó és az • előjelekből ítélve legsikerültebb mu­j latsága. A turisták farsangi esté­Uyére a számozott helyekre jegye­: ket hétfőn délutánig Rottár Alfonz Hattyú-drogériájában kapni! á j EGY VED ^'ár-' szárazelemek as telepek, zseblámpa és szamara. Teliesüméipk felülmúlhatatlan! fül István temetkezési vállalkozó Üzlet: Esztergom, Rákóczi-tér Lakás : Esztergom, Honvéd-u. 3. Újonnan felszerelt temetkezési vállalatommal és saját új üveges gyászkocsimmal a legnagyobb igényeket is kielégítem. — Szükség esetén felié Jenül kérjen árajánlatot, mert az általam rendezett temetések szebbek, olcsóbbak és pontosak!

Next

/
Oldalképek
Tartalom