ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-02-15 / 18. szám

XXXVI. évfolyam, 18. szám Ára köznap 10, vasárnap 16 fill. Vasárnap, 1931. február IS RGOM Keresztény politikai és társadalmi lap. l»%ilW»*W»*.*inln Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 80. szám alá küldendők.- — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős: HOIY10R IMRE. A béke és nyugalom kedvéért dr. Gróh József vá­rosi képviselő elállt ama in­dítványától, amelyet a csü­törtöki közgyűlésen nagy ékes­szólással terjesztett elő, hogy t. i. a város képviselőtestülete tegyen lépéseket a városnál folyó fegyelmi vizsgálatok mielőbbi befejezése érieké­ben, a főispánt pedig keresse meg oly értelemben, hogy a város közönségének és tiszti­karának adjon elégtételt. Az indítvány alkalmas volt arra, hogy kétségtelenné tegye a képviselőtestület többségé­nek nyilt állásfoglalását a vá­rosi polgármesterfelfüggesz­tés módjának helyeslése vagy elitélése mellett. Ahogyan a hangulat megnyilvánulását fi­gyeltük, arra a meggyőző­désre kellett jutnunk, hogy a képviselőtestület jelenvolt tagjai között ebben a kérdés­ben nem volt szemmellátható egyetértés. Akár a helyeslő, akár az elitélő vélemény nyer többséget, ez a többség csak egy-két szónyi lehetett volna. Ha netalán titkos szavazással történik ez az állásfoglalás, egészen bizonyos, hogy jó csomó fehér lap hirdeti a jelen voltak nagy részének sem­legességét, ami egyébként Tátus János felszólalásában a következő szavakkal nyert kifejezést: „Mi sem nem Íté­lünk, sem nem vádolunk; szabad folyására engedjük az ügyet!" Az esztergomi földmíves népnek most nem az urak feje fáj. A közgyűlési felszólalá­sok jelentős része a földmí­ves képviselők ajkáról hang­zott el s Tátusét kivéve, ezek egyike sem foglalkozott a fel­színen forgó fegyelmi kérdé nek nyilatkoznia olyasmiben, amin jogvégzett, vagy sokat tapasztalt urak sem tudnak egy véleményre jutni. Kiffer képviselő meg azt a meggyőződését is nyíltan han­goztatta, hogy 200 % pótadóig is eljutottunk volna, ha még idejében valami nem történik. Nincs tehát baj, ha jó szár­mazik belőle mindnyájunk­nak. S ime, itt van a dolog veleje, — minden jó, ha a város s ezzel a polgárság boldogulá­sára nézve kedvező, de min­den rossz, vagy legalább is közömbös, aminek sem köz­vetlen, sem közvetett hasznát a polgár felismerni nem tudja. És ez a szubjektív megálla­pítás, ez a mélyre helyezett szemszög, amelynek központja' a polgár zsebe, a mai világ­ban különös támaszt nyer a szőnyegen forgó általános gazdasági nehézségek mérle­gelésével. Azzal, hogy Csonka-Magyar­ország és a megszállott terü­letek újságolvasói nap-nap után szörnyülködnek a pri­mási városban folyó bizonyos közigazgatási borzalmakon s s esztergomi emberre idegen­ben hovatovább úgy néznek, mint aki skalpvadászok kar­mai közül szabadult, — iga­zán nem kell sokat törődnie annak, aki magát megmen­tetni csak anyagilag akarja. Mert hiszen előbb vagy utóbb, akár a kilátásba he­lyezett jóakaratú beavatko­zás, akár a magunk ereje, akár valami kedvező gazda­sági fordulat elkövetkezése meg fogja hozni az anyagi könnyebbedést, de akkor még mindig nem lesz béke és ződnek is el — amit erősen re­mélünk — még mindig lesz panasz és keserűség elég, amelynek elcsititására össze kell fognia mindnyájunknak fent és lent egyaránt. Ezek ma erősebben lefog­lalják a békét váró munkás emberek idejét és érdeklődé­sét, mint a szócsaták nagy­tanácskozáson. S ha olykor magasra csapott is a szenve­délyek lángja, ezek szításában inkább a temperamentum heve, mint a másnak ártani akaró ellenséges indulat volt az energia forrása. Nem, nem lehet itt testvér­harc, kedves Polgártársak! Hisz annyi a bajunk, hogy ha a városházi nehéz ügyek a I ágyúinak szüntelen bömbölése. lehető legkedvezőbben inté­Meg kell őrizni a város jogait a Közüzemi Rt-gal kapcsolatban. A miniszteri vizsgálat példás rendet és a szaktekintélyek ren­tabilitást találnak az Esztergomi Közüzemi Rt-nál. Napirend előtt. sekkel, hanem valamennyi nyugalom, mert ezt a lelkek mélyen a zsebükbe vágó kér déseket feszegetett. Ügylát­szik, unják is már a meddő elméleti vitákat s szinte kár­örömmel tanácsolja egyikük, hogy „mindenki csak olyan munkát vállaljon, amihez ért." Ők nem értenek jogi distink­ciókhoz, nem értik, miért kell számára csak a teljes egyet­értés jelenthetné. A közgyűlésen hangzottak el olyan kijelentések is, ame­lyek keresték a békés egyet­értés szálait. Ügy találtuk, hogy ilyen kijelentések után mindig va­lamely megkönnyebbülés lett a z egyszerű városi képviselő-1 úrrá az egyébként viharos in um • — HUM i •in .1 wmmmmr* Esztergom város képviselőtestüle­tének már nagyon sokszor kellett életbevágó ügyek felett határoznia s ilyenkor mindig nagy érdeklődés volt tapasztalható a város széles rétegeiben. A hónapokig tartó vizsgálat és az utána következő fegyelmik, de kü­lönösen a vizsgálat eredményének közzététele a legnagyobb mérték­ben izgalomba hozták a város kö­zönségét. Azóta minden társaságban hol igy, hol úgy tárgyalják az ügye­ket és igy természetesen a helyi sajtó sem dughatta homokba a fejét. Megjelentek biráló cikkek, melyek­nek szintén voltak helyeslői és ellenzői. Szóval az egész város talpon volt. A nagy szanálási kísér­letre és a világgá kürtölt (rádiózott) szenzációs hirre figyelmes lett a fővárosi sajtó is. Mi sem természe­tesebb tehát, mint az, hogy a város közönsége nagy érdeklődéssel né­zett a csütörtöki közgyűlés elé. Talán voltak, akik botrányra áhí­tozva érdeklődtek, de a legtöbbjét Holop János a kompbér magas­ságát tette szóvá, de Sántha József dr., előadó felvilágosítását meg­nyugvással vette tudomásul. Vitéz SZÍVÓS- Wäldvogel József emelkedett ezután szólásra. Szóvá tette a fővárosi sajtónak, különösen „Az Est"-nek különböző címek alatt megjelent cikkeit, melyek szerinte a valóságot nem fedik és amellett a város hitelét rontották. Állítólag egy helybeli tanítótól származnak ezek cikkek és ezért a vizsgálat megindítását kéri az illető ellen. A szónokot többször közbeszólá­sokkal zavarták, mig végre Glatz Gyula h. polgármester azzal vetett véget a már-már izzani kezdő vi­tának, hogy az ügyet át kell tenni az iskolaszékhez, amiben meg is nyugodtak. A Közüzemi rt. Ugye. Napirend előtt még Mátéffy Vik­tor szólalt fel az Esztergomi Köz­üzemi Rt. ügyében. A Közüzemifői a tárgyilagosság érdekelte. Botrány, ugyanis bizonyos nyugtalanító hirek szenzáció nem volt, sőt egy parányi kerültek forgalomba. A városi .vizs­lieveskedést leszámítva, teljesen a város reputációjához hiven, a kép­viselőtestület intelligenciájához méltó modorban folyt le a városi köz­gyűlés, melyről alábbiakban szá­molunk be: gálattal kapcsolatban — fejtette ki Mátéffy — a Közüzemi is, mint a város gazdaságával kapcsolatos in­tézmény — szintén vizsgálat alá került. A vizsgálat hetekkel előtt megtörtént ugyancsak miniszteri Visszamaradt téli áruraktáromat és női kabátokat Verities Ignác CuthL u 10 aar nevetségesen olcsó árak mellett árusítom. ~M ,IU5 Ml " fc,#M ,v

Next

/
Oldalképek
Tartalom