ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-12-25 / 142. szám

1931. deeember 25. ESZTERGOM Népművelési tevékenység a Tokod­Alfáré-i bányatelepen. Az altárói népművelési bizottság a folyó évben eddig hét előadást tartott. Az előadásokat Nagy Imre igazgató-tanitó vezetésével a tan­testület rendezi. Az előadások terv­szerű és értékes programmal oly látogatottságnak örvendenek, hogy a munkásotthon mozija minden alka­lommal zsúfolásig megtelik érdeklő­dőkkel. Az eddigi előadások között legkiemelőbb volt a december hó 8-iki előadás, amelybe a „Selmec­bányaiak Egyesülete" is belekap­csolódott. Ezen egyesület az ire­denta és bányásztradiciók eszméi­nek ápolására megértő szeretettel találkozott Altárón Csanádi László bányaigazgatónái, ki a tisztviselői kar élén meleg vendégszeretettel fogadta az egyesület népes küldött­ségét. Az ünnepélyes estén a hely­beli bányászdalárda a bányászhim­nusz preciz előadásával köszöntötte a vendégeket, majd Csanádi László bányaigazgató a selmeci emlékek felelevenítésével nyitotta meg az előadást s felkérte Dr. Ertl János egyetemi m. tanár egészségügyi fő­tanácsost, az egyesület elnökét elő­adásának megtartására, ki a tudós orvos mélyen járó gondolataival, eredeti és izzó hazafiassággal átszőtt előadásában, melyet vetített képek­kel illusztrált, bizonyította be a ma­gyar faj és a magyar bányász nagy­rahivatottságát s ecsetelte egy szebb magyar jövő felvirradását. A progra­rammot Na,í>y Imre iskolaigazgató és Dr. Juhász Sándor bányaorvos! lelkes iredenta szavalatai, a dalárda ] selmeci nótái tették kedvessé és! hangulatossá. Majd az egyesület al- j elnöke, Dr. Hittrich Ödön ny. gimn.' főigazgató mondott szihezszóíó zá­róbeszédet, amelyben Selmecbánya régi kultúráját s annak a külföldön is elismert tekintélyét ecsetelve, az emlékek szárnyán elvitte a hallgató- j ságot a Szitnya hegy festői lomber-! dői közé, kifejezvén reményét, hogy ott még összedobbannak egykor a magyar szivek s feltámad újból a régi szép idő. Polgármesterválasztás előtt. Az esztergomi keresztény­párt f. hó 23-án este a polgár ­mesterválasztás ügyében vá­lasztmányi gyűlést tartott, ame­lyen dr. Mike Lajos elnök alábbi nyilatkozatát olvasta fel: „Azon hagyományos tiszte­letnél fogva, mellyel a Fő­magasságú JBíbornok Herceg­prímás és Érsek úr, Magyar­ország első zászlós Ura és Esztergom varmegye örökös Főispánja iránt viseltetünk, de a párt nevénél és helyze­ténél fogva is kötelességem­nek tartottam, hogy ezen a város életét messze kihatóan érintő ügyben Ő Eminenciája véleményét kikérjem. Ő Emi­nenciája előttem és tudomá­som szerint mások előtt is a kérdésben állást foglalt. Miután azonban állásfoglalásának értel­mezése tekintetében kü­lönféle magyarázatok­ról szereztem tudomást, hogy e kérdésre világosságot derítsek, kötelességszerűen ő Eminenciájánál a mai napon újból jelentkeztem és a Fő­magasságú Bíbornok Herceg­prímás Ür előttem a követ­kezőket nyilatkoztatta ki. Természetszerűen az a kí­vánsága és óhaja, hogy ezt a kérdést minden képviselőtestü­leti tag a lehető leggon­dosabban mérlegelje és a város érdekeinek szem gok forrása felé meredt s némán hal­gattak. A lelkük azonban ott fénylett az arcukon. A tárogató hullámzó, bársonyos hangját lassanként átölelte a tíz fiú lágyra tompított gyerekhangja Az ének s a tárogató együtt tárta föl a vérző nagy magyar szív ajtaját, hogy beleiássanak azok is, akiknek az Is­ten nem adta meg a testi látás bol­dogságát. Andrew, a néma, vak cserkészi ma­gasra tartott fehér arcán nagy könny­cseppek gurultak végig le az Arrowe­park talajára, amelyen annnyi boldog gyermekszív dobogott és álmodott a pihenés éjszakáin. S mikor a dal ütemeit elnyelte a csend, folyton csak azt mondogatták a vak fiúk : — Köszönöm szépen ! Köszönjük szépen ! Ronald megkereste Marcit: — Megismertelek a kezed puhasá­gáról : te Marci vagy az én magyar barátom. Elhoztad nekünk a magyar muzsikát Marci bólintott: — Én nagyon keveset tudok ango­lul, nem tudok veletek beszélni, nem tudom szépen elmondani, hogy sze­retlek benneteket, mert szerencsélenek vagytok. — Marcikám te tudsz velünk beszélni. Még senki sem s^őit hozzánk olyan szépen, mint te. Elhoztad nekünk a magyar nép lelkét, a magyar dalt. S minthogy Marci nem szereti az érzékeny jeleneteket, hirtelen bele­fújt a tárogatóban. Elfújta a „Csinom Palkót" s utána a Bercsényi nótáját Majd a fiúk énekeltek. Sorba, vet­ték a legszebb magyar nótákat. O nem volt ez az énekkar versenyképes, de a hangok megtalálták egymást s nagy­jában összepasszoltak. A tárogató sem ütötte meg szigo­rúan a Zeneakadémia nívóját s Mar­cit bizonyára nem léptetnék fel az Operában. Mégis én mondom nektek — sem ennek a rögtönözött énekkarnak, sem Marcinak nem lesz soha olyan sikere, mint ezen az estén volt. Marciék kiszélesítették az Arrowe parki vak cserkészek szűk világát s megszépítették árva életüket nemcsak egy estére, mert hiszen a szerencsét­len szív minden jóságot örök időkre elraktároz. ünnepeket kivan mélyen tisztelt megrendelőinek, jó akaróinak, jóbarátainak Polusin Mátyás papi és polgári szabó. Esztergom, Ferenc Józsei-út. előtt tartásával a íeglel­kiismeretesebben gya­korolja ezt a kiváló fon­tosságú polgári jogát, különösen a város mostani igen nehéz helyzetében. Ő Eminenciája a maga ré­széről ezt a mérlegelést a vá­ros összes érdekeinek ^és a körülményeknek figyelembe­vételével a leggondosabban elvégezte és az a meggyőző­dése, hogy az adott helyzet­ben a legjobb megoldás Dr. Magos Lajosnak a megválasz­tása, miért is mellette foglalt állást és ezt az álláspontját velem mint pártelnökkel kö­zölte. Ő Eminenciásának ezen köz­lése félre nem érthető óhaját tünteti fel, amelyet én a Ke­resztény Gazdasági és Szoci­ális Pártnak kötelességszerűen tudomására hozok. Ez a világos óhaj felmenti a pártvezetőséget attól, hogy bármit is hozzáfűzzek, ezért azt indítványozom, hogy mél­tóztassék ezt a magas óhajt tisztelettel tudomásul venni és olyan mérlegelésben részesí­teni, aminőt megérdemel az a hely, ahonnét az megnyil­vánult. Dr. Mike Lajos." A felolvasás után boldog karácsonyi ünnepeket kívánt a megjelenteknek és a gyűlést bezárta. * Ugy érezzük, hogy Őemi­nenciája, a biboros herceg­prímás magas üzenetében a mérlegelésen jelentékeny hangsúly van. Ő békét és megnyugvást akar a városban és ezt nem parancsszóval, nem diktatórikus kijelentésekkel, hanem a polgármesterválasz­tásnál a választók lelkiisme­retére, a választói jog okos, szabad, a lelkiismeret érdek­telen szavára hallgató gyakor­lására számít. Ebben azután példát is nyújt városa polgár­ságának ! Amikor nevet is emlit, amelynek viselője az ő lelki­ismeretes mérlegelése szerint méltó a polgárság bizalmára, ezzel csak a minden egyes képviselőtestületi tagot meg­illető választói jog lelkiisme­retes és minden szükséges szempontot szabadon mérle­gelő gyakorlására ad példát. Ne értsük félre tehát a magas üzenetet! Ne Iferditett formában ve­gyük tehát tudomásul a magas kijelentéseket és óhajtást, (erre utal a Dr. Mike-féle hi­vatalos nyilatkozat és a Dr. Meszlényi-féle levél is, ame­lyet kiadónkhoz intézett), — hanem a biboros hercegprímás jószándékát a legmagasabb helyet megillető tisztelettel megértve és tudomásul véve — tiszta lelkiismerettel, a ma­gasabb szempontokat is mér­\ legelve válassza meg a kép­; viselőtestület Esztergom város új polgármesterét. * December 28-án új polgár­mestert választ Esztergom. Öt jelöltünk van. Javában folyik a korteskedés. Külön­böző indokokkal próbálnak embereket fogni. Természete­sen mindenik párt azt hiszi, hogy az ő jelöltje a legalkal­masabb a polgármesteri szék betöltésére. A korteskedéseknél előtérbe helyezték az anyagi kérdése­ket és kamatos-kamatszámí­tásokkal állapították meg, hogy mibe kerül az egyik, mibe a másik jelölt, ha bekerül. A kérdés ilyen beállítása azért lehetséges, mert tényleg a város nehéz anyagi helyze­tében ezeket a szempontokat is mérlegelni kell. Mégis a polgármesterválasz­tást és annak az embernek kijelölését, akire a város egy évtizedre bízza sorsa intézé­sét, nem szabad pusztán csak az anyagi szempontok szerint eszközölni. Ügy érezzük, hogy van ebben a kérdésben más is, és ez a fontosabbik rész, amit nem lehet kamatos ka­mattal és logaritmussal ki­számítani, és amelyet Eszter­gomnak, a fejlődni akaró primási városnak feltétlenül figyelembe kell vennie. A város békessége, a tisztviselői kar harmo­nikus együttműködése, a polgárság ügyeinek megértő kezelése, az ügyeknek sima, szaba­tos, alkotmányos elin­tézése, a magasabb ké­pesítés, emberszeretet és a város javáért való lelkesedés — bizonyára oly szempontok, melyek szintén figyelembe veendők. Bizonyos tapaszta­lati életbölcseség sem az utolsó kritérium. Kétségtelenül ezeket a magasabb szempon­tokat vizsgálta és vette figye­lembe a bíboros-hercegprímás is, amikor legmagasabb óha­ját kifejezte, — ezért jó lesz a képviselőtestület tagjainak, amikor jelöltjeik mellett állást foglalnak, ezeket a magasabb szempontokat is figyelembe venni. Csak a város érdeké­ben való összes szempontok figyelembevétele után remél­hetjük, hogy Esztergom kép­viselőtestülete megtalálja a jelöltek közt azt, akire Esz­tergom ügyeinek vezetését nyugodt, békés lélekkel rá­bízhatja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom