ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-12-18 / 140. szám

RGOM Keresztény politikai és társadalmi lap. ír Tífi-Vl- » rillWi WVM'»i»jWjr^

a

,ii^r

)

iii

u

iji,in

l

fii

<

,i^i i^iiii^y^^^j^nu»^»»«!^«!!»» Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.* — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős: GÁBRIEL ISTVÁN. FELJEGYZÉSEK A keresztény politikának a kisemberek mellé kell állania a mai nehéz helyzetben és az országos politikában a szociális szempontokat kell hangsúlyoznia. A nagyvagyoné, a kartellfejedelmeké, az arany uraié a hatalom a mai államban, s a modern közgazdasági és fejlődési szempontból nekik is van valami igazuk, a különbség csak az, hogy ma a küzdő kisembereknek van igazuk, és amíg a pénz urai és a kartellek céljaik elérésére nagy befolyásuknál fogva elsőrendű helyet vívhatnak ki maguknak az államban, addig a kisembernek csak mérhetetlen türelme és kilátása van sorsa viselésére. A kisemberek százezrei valóban rászorulnak arra, hogy a politikában hathatós képviselői legyenek. A keresztény politikára szép feladat vár ebben a tekintetben. Szeretnénk megüzenni a keresztény politika vezéreinek: vigyázzanak arra, hogy a kisemberek ne csalódjanak bennük. Ki legyen az esztergomi polgármester? Glatz Gyula helyettes polgármester már régi jelölt erre a székre. Méltán pályázik. Brennerék kiterjedt családja és hiveik dr. Brenner Antalt akarják mint régi esztergomi embert. Étterek és hiveik viszont dr. Etter Jenőt akarják polgármesternek, aki mellett állítólag az ügyvédek is kardoskodnak, mert Etter megválasztása esetén egy ügyvédi gyakorlat megszűnik és egy ügyészi állás megürül. És hát a kenyér az első. Dr. Sántha Józsefnek is sok hive van a városházán, az intelligencia és a íöldmivesek között is. Újabban dr. Magos Lajos is jelentkezik mint jelölt. Körülötte is csinálja a hangulatot egy nagyobb érdekeltség. Ki legyen hát a polgármester ? Meg kell állapitanunk, hogy a polgárság egyáltalán nincs komolyan előkészülve a polgármesterválasztásra. Egyöntetűség pedig, amely a város java érdekében szükséges volna, igazán nincsen. * Esztergomban talán a legdrágább a hús a vidéki városok között. Veszprémben 40 fillér a marhahús kilója, Szolnokon 1 pengő, egy egész sor vidéki városban 1 pengő 20 fill, a legszebb marhahús és 1 pengő körül van a sertéshús, — míg Esztergomban 1*60 P, illetőleg 2*40 a valamirevaló hús. Mi ennek az oka ? Igazán itt a legfőbb ideje, hogy a fizetéscsökken téseket az árleszállítás kö vesse, és pedig nemcsak a húsfronton, hanem az egész vonalon! Le az árakkal! Az esztergomi Mária Terézia szobor darabjait a városi műzeumba szállították. Még az ő<z folyamán részletesen írtunk arról, hogy a városi major udvarán fél évszázad óta darabokban hevert esztergomi Mária Terézia szobor — amely egykor a Széchenyi-téren, majd a mai Kossuth Lajos-utcán, a kaszárnyával szemközt volt „Promenád"-on állott — milyen szomorú állapotban van. Abból az alkalomból foglalkoztunk a már-már feledésbe ment szoborral, hogy mint nyilvántartott műemlék iránt a fővárosból érdektek utána. Az érdeklődésre az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat elnöksége közbenjárt a város vezetőségénél, hogy a szobor megmaradt alkatrészei dicstelen helyzetükből kiemeltessenek. A megkeresésre a város h. polgármestere intézkedett is, s a gazI dasági hivatal a szobor megmaradt részeit a Deák Ferenc-utcai városi múzeum udvarára szállíttatta. A fehér márványból készült szobor — sajnos — csonka állapotban maradt, mert sem a fej, sem a karok nem voltak megtalálhatók a városmajor udvarán, jóllehet gondos kutatás indult utánuk. A szobortorzó azonban így is érdemes a megtisztításra és a múzeum udvarán való felállításra, mert — mint irtuk, — a XVIII. század művészetének jellegzetes képviselője. Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat elnöksége a jobb idők beálltával intézkedni fog aziránt, hogy e becses műemlék a multat csonka állapotában is méltó megbecsüléssel képviselhesse. Sem moratórium, sem stillhalte Az Országos Kézműves Testület felterjesztést intézett a kereskedelemügyi minisztériumhoz, melyben kérte az adósvédelmi intézkedések kiterjesztését a kis és kézművesiparosokra is. A kereskedelemügyi miniszter válaszában, melyet az OKT feliratára elküldött, a belföldi hitelélet nehézségeire való hivatkozással elutasítja úgy a kisipari moratórium, mint a stillhalte gondolatát. (Magyar Híradó.) A kereskedések karácsonyelőtti záróórája. pedig 8 óráig szabad nyitva tartani. A túlnyomóan élelmiszereket árusító kereskedéseket szombaton esti 9 óráig szabad nyitva tartani. A kizárólagos pálinkaméréseket vasárnap nem szabad kinyitni, a húsneműeket pedig vásárnapokon reggel 7 órától 10 óráig szabad árusítani. A kereskedelmi miniszter a karácsony előtt való záró órát a következőképpenállapította meg: Azokban a városokban, ahol az 1921. évi XXXVIII. t.-c. alapján a kereskedéseket köznapokon 7 óra előtt kell bezárni, december 5-től 24-ig köznapokon 7 óráig, szombaton A parlamenti vita egy tanulsága. Irta: HERCEGH BÉLA orszgy. képv. Az a vita, mely heteken át folyt most az országgyűlés képviselőházában, főleg két kérdés körül forfott, a gazdasági élet rendjének és az államháztartás egyensúlyának biztosításáért. Az egyik a múltra vonatkozólag a felelősség kérdése volt; a másik, a hasznosabb és gyakorlatibb kérdés pedig a jelen pénzügyi és gazdasági bajainak és nehézségeinek gyógyítására, vagy legalább is enyhítésére vonatkozott. Ami az első kérdést illeti, azt, hogy kit minő felelősség terhel a magyar állam mai súlyos pénzügyi helyzetéért, e kérdésnél a parlamenti ellenzéknek, kétségkívül hálásabb szerepe volt. Mert könnyű ma, a magyar nyomorúság napjaiban a tékozlás hangoztatásával politikai babérokat elérni. A tényeket azonban mégsem lehet sen eltakarni, sem pedig megváltoztatni. Tény pedig az, hogy ebben a csonka országban egy új állami életet kellett kezdeni, és evégből közjogi, külképviseleti, kulturális, szociális és közgazdasági intézményeket kellett szervezni. Pótolni kellett mindazt, amit a háború alatt mulasztottunk és mindazt a pusztítást is, amit a forradalmak és a román megszállás okoztak. Gondoljunk csak vasutainkra, útjainkra, iskoláinkra, elhanyagolt kórházügyünkre stb. Ezeknek a halaszhatatlan szükségességeknek következménye lett az, hogy már a szanálás első évében, 1924-ben a szigorú népszövetségi kontrol dacárara is, több, mint százmillió pengő differencia mutatkozott az állami költségvetés és az első évi zárszámadás között. És kétségtelen, hogy az a nagyszabású beruházási akció, melyet a kormány folytatott, s amelyet először ócipők, kabátok, harisnyák, Balognál.