ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931
1931-11-08 / 124. szám
Tehát többet, nagyobb összeget, mint amennyiben újabban megállapítani akarják az ország évi költégvetését. A gazdasági erők eszerint megvolnának, ha erkölcsi erőkkel támasztották volna azokat alá. Vannak azonban ezenkivül más gazdasági erők is, melyele nem lehetnek elsorvadva, amikor óriási összegeket tudnak fordítani nagy osztalékokra, igazgatósági tiszteletdijakra, vezérigazgatói mammutfizetésekre. Meg kell lenni eme erőknek az államháztartásban is, amikor tele vagyunk államtitkárokkal és állandóan szaporítjuk a magasfizetésű állásokat és olyan külföldi képviseletet tartunk fenn, mely sehogysem állhat arányban az ország teherbíró képességével. Meg kellett lenniök eme gazdasági erőknek, amikor külföldi kiállításokon vettünk részt, küldtünk ki drága tanulmányutakra embereket, vásároltunk felesleges és lukszusdolgokat, dugsegélyeket adtunk és nyíltan is osztogattunk közpénzekből segélyeket olyanoknak, akiknek megélhetésük messze biztosítva volt a kisadófizető megélhetése felett és akik segélyéből hosszú időn át biztosíthattuk volna néhány nyomorék hadirokkant megélhetését. Az állam gazdasági erejének gyengítésére vasúti szabadjegyeket osztogattunk jólfizetett állású uraknak. Ha eme gazdasági erőket fogyasztó kiadásokat részben teljesen megszüntetjük és részben lecsökkentjük, akkor rendelkezésre fognak állani a megtakarítottakon kivül olyan gazdasági erők is, melyek ma elzárva, hétpecsét alatt szunynyadnak. Reméljük, sőt remélnünk kell is, hogy meg fognak szűnni a felsoroltakon kivül más olyan kiadások is, amelyek eddig szétforgácsolták a gazdasági erőket. Meg fogják tudni találni annak is módját, hogy a külföldre mentett százmilliók is a belföldi gazdasági erők közszerepének szolgálatára álljanak. Az erkölcsi erőket is lehet összefogásra birni, de ahhoz elsősorban is teljesen kifogástalan közéleti erkölcs kell. A kiegyezés óta egészen a szerencsétlen világháború befejeztéig összesen nem hallottunk annyi panamáról beszélni, gyanúsításról suttogni, mint a legutóbbi évtizedben. Nem csoda tehát, ha nem volt meg az erkölcsi összefogás. Itt i$, gyökeres változást remélünk és akkor, de csakis akkor lehet a polgárság megszervezéséről beszélni. A szervezők azonban olyanok legyenek, akik eddig élvezett hatalmukat nem az érőszakos letörésekre, szolgai szerepre használták fel és közszereplésükkel nem játszották el sem tekintélyüket, sem a nép szeretetét. Az erkölcsi vezér olyan legyen, akire a tisztelet mellett szeretettel is néz fel a megszervezendő polgárság, akkor, amikor erkölcsileg akar összefogni. Ellenkező esetben egy pár bekény szeritett emberen kivül más nem fog résztvenni a nagy összefogás munkájában. És ami áll a nagy közületre, az áll a kisebbekre is. Jön a visszahaló erejű uzsoratörvény! Szigorú büntetést kap, aki másnak szorult helysetét, könnyelműségét, értelmi gyengeségét kihasználja. Zsitvay Tibor igazságügyminiszter bemutatta a minisztertanácsnak az uzsoráról szóló törvényjavaslatát, amelyet a minisztertanács változatlanul elfogadott. A javaslat szerint uzsora vétségét követi el és három évig terjedhető fogházzal büntethető, aki a vele szerződő fél szorult helyzetének, könnyelműségének, értelmi gyengeségének, tapasztalatlanságának, függő helyzetének, vagy a nála elfoglalt bizalmi állásnak kihasználásával bármilyen ügy léten alapuló szolgáltatásnak teljesítéséért, vagy kötelezettség teljesítésére engedett halasztásért, vagy a terhes feltételek módosításáért vagy megszüntetéséért olyan vagyoni előnyt köt ki "vagy szerez, amely a saját szolgáltatásának értékét feltűnően aránytalan mértékben meghaladja. • Ha külföldi követi el a vétséget, az országból örökre ki kell tiltani, ha belföldi, úgy abból a községből, illetve az egész törvényhatóság területéről lehet kitiltani, ahol az uzsorát elkövette, kivéve, ha a tett elkövetése illetőségi községében történt. Az elitélt öt évre eltiltható iparának folytatásától is. Az a fél, akinek sérelmére uzsorásszerződés létesült, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közötti értékkülönbözetet visszakövetelheti és egyéb kárának megtérítését is kívánhatja. Ezek a kárigények gyorsított eljárás szerint lesznek elbírál andók. Elitélés esetében érvénytelen a követelésre szerzett minden zálogjog vagy egyéb biztosíték, de nem érinti a jóhiszemű telekkönyvi szerzés védelmét. Uzsorás szerződésnek tekintendő, ha az ügylet biztosítása érdekében a hitelező esküt, becsületszót, vagy olyan jellegű megerősítést kivan, 1 ami a szerződés nem teljeI sitóse esetében állás- vagy j hivatalvesztést vonhat maga után. Nem uzsorás, hanem kizsákmányolási szerződésnek tekintendő és semmis az a megállapodás, mikor valaki másnak szorult helyzetét kihasználva a másik fél tetemes kárával ingyenes előnyt vagy aránytalanul nagy nyereséget biztosít magának. Ha az uzsora vétségét pénzintézet követi el, úgy a bíróság köteles a P. K. véleményét kikérni. Alacsony áron eladott élőállat s a drágán kimért hús. A folyó évi abnormis időjárás a vármegye területén fellépett nagymérvű szárazság és rossz termés folyományaként jelentkező takarmány és alomhiány igen sok állattartót arra kényszerít, hogy haszonállatját vásárra vigye. A nagymérvű kínálat az éllőállatok árát a belföldi piacokon annyira lenyomta, hogy például városunkban a hét elején megtartott állatvásáron 400 kilós szarvasmarháért csak 80—90 pengőt Ígértek a karteliszerűen szervezkedett mészárosok. A külföldi állatkivitel sajnos a minimumra redukálódott, a gazdaközönség pedig éppen fenti takarmány- és alomhiány miatt nem vesz állatot. Ezen viszás állapot arra kényszeríteíte a vármegyei közigazgatási bizottság gazdasági albizottságát,! hogy folyó év november 5-én meg-1 tartott üléséből felirt a m. kir. földmivelésügyi miniszter úrhoz, e fel-1 iratában felhatalmazást kért a vár-; megye alispánja részére, hogy a' fenti okokból állatjának eladására; kényszerülő törpe és kisbirtokos, vagy nincstelen méltánylást érdemlő esetekben segélyt kaphasson állatjának levágására és alkalomszerű húsárusításra, természetesen a vonatkozó állategészségügyi szabályzatok pontos betartása mellett. A 108036/1927 F. M. sz. rendelet alapján a gazda, vagy más állattartó, amikor késve érett és veszteség nélkül tovább nem tartható állatját azért vágja le, mert azt élő állapotban helyben megfelelően értékesíteni nem tudja, máshová pedig ragadós betegség folytán elrendelt forgalmi korlátozás miatt nem szállíthatja el, jogosult volt alkalomszerű húsárusításra. Fenti felirat ezen jognak kiterjesztését kéri. Amily megnyugvással fogadja a gazdaközönség fenti hirt, épp oly örömmel értesül róla a fogyasztó közönség is, amely eddig sem tudta megérteni, hogy az alacson élőállat árak dacára a hentesek és mészárosok még mindig a régi magasabb élőállat árak alapján kikalkulált árakon árusítanak, a termelők és a fogyasztó közönség kárára. Kevés pénze kötelez mindenkit, hf>gy érte csak a legjobbat vegye. BALOG LÁSZLÓ posztóárúházának árúi 1885. óta minőségben az elsők árban az utolsók. Teniszflanell . .... . —.66 fill. Mosóselyem —.79 fill. Zefier, vagy kanavász . . —.89 fül. Kelengyefonálmaradékok —.80 fill. Bőrkeztyű csattos, gyapjúbéléses 7.90 P Hócipő 5.90 P Flanellmunkásing v. nadrág 1.98 P Bőrsapka férfi v. fiú . . 3.90 P Mindennemű gyapjú, selyem és mosóanyagok, kötött-szövöttárúk, keztyűk, harisnyák, kendők, ágy- és fehérneműcikkek a legjutányosabb árakon. Megnyitó kultúrest a Kath. Legényegyletben. November 4-én, szerdán rendezte a Kath. Legényegylet elnöksége az évenkint tartani szokott kultúrest sorozat megnyitó estjét. A fehér termet színig megtöltötte a közönség s különösen a hölgylátogatók jelentek meg szép számban. Igen eredeti és nevelési szempontjából dicséretes gondolat, hogy az egyesület legény tagjaiból alakult rendező gárda vállalta magára a kultúresték rendezését. Az egyesületi tagoknak ezzel is alkalmuk nyílik önállóságuk fejlesztésére, mit a gyakorlati és társadalmi életükben egyaránt hasznosíthatnak. Az est megnyitó számaként az egylet dalárdája lépett színpadra és a jelige, majd a Kolping dal fegyelmezett, szépskálájú előadásával megérdemelt tapsokat aratott. Utána dr. Kőhalmy László szavalt két irredenta verset a tőle megszokott művészi átérzéssel. A jelenvoltak sok tapssal jutalmazták kiváló képességét. Mátéffy Viktor prépostplébános, országgyűlési képviselő, ^ az egylet egyházi elnöke állott fel ezután és magasszárnyalású, de közvetlen beszédében fejtegette a Kolping-szellem világot átfogó hatását az iparos társadalomra. Az egylet hivatását, az iparos osztály kultúrájának emelésében s az egyes tagoknak, mint egy családhoz tartozóknak célkitűzésében kell elérni. Ebben a hatalmas munkában egyedül az egymásiránti szeretet a mozgató erő, mely eredményét leginkább a mának szomorú napjaiban fogja tudni éreztetni, amikor az egy-testvéri gondolat megvalósítása a legidőszerűbb. Szeressük egymást a Kolping szelleme önzetlenségével, hogy a nehéz időket megrázkódtatás nélkül túlélhessük és egymásra utaltságunk összetartó szeretetében lebegjen előttünk a boldog, nagy Magyarország megelégedett, s munkájában örömét lelő iparos társadalma.