ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-11-08 / 124. szám

Tehát többet, nagyobb összeget, mint amennyiben újabban megálla­pítani akarják az ország évi költ­égvetését. A gazdasági erők eszerint megvolnának, ha erkölcsi erőkkel támasztották volna azokat alá. Van­nak azonban ezenkivül más gazda­sági erők is, melyele nem lehetnek elsorvadva, amikor óriási összege­ket tudnak fordítani nagy osztalé­kokra, igazgatósági tiszteletdijakra, vezérigazgatói mammutfizetésekre. Meg kell lenni eme erőknek az államháztartásban is, amikor tele vagyunk államtitkárokkal és állan­dóan szaporítjuk a magasfizetésű állásokat és olyan külföldi képvise­letet tartunk fenn, mely sehogysem állhat arányban az ország teherbíró képességével. Meg kellett lenniök eme gazdasági erőknek, amikor kül­földi kiállításokon vettünk részt, küldtünk ki drága tanulmányutakra embereket, vásároltunk felesleges és lukszusdolgokat, dugsegélyeket ad­tunk és nyíltan is osztogattunk köz­pénzekből segélyeket olyanoknak, akiknek megélhetésük messze biz­tosítva volt a kisadófizető megélhe­tése felett és akik segélyéből hosszú időn át biztosíthattuk volna néhány nyomorék hadirokkant megélheté­sét. Az állam gazdasági erejének gyengítésére vasúti szabadjegyeket osztogattunk jólfizetett állású urak­nak. Ha eme gazdasági erőket fo­gyasztó kiadásokat részben teljesen megszüntetjük és részben lecsök­kentjük, akkor rendelkezésre fog­nak állani a megtakarítottakon ki­vül olyan gazdasági erők is, melyek ma elzárva, hétpecsét alatt szuny­nyadnak. Reméljük, sőt remélnünk kell is, hogy meg fognak szűnni a felsoroltakon kivül más olyan ki­adások is, amelyek eddig szétforgá­csolták a gazdasági erőket. Meg fog­ják tudni találni annak is módját, hogy a külföldre mentett százmilliók is a belföldi gazdasági erők köz­szerepének szolgálatára álljanak. Az erkölcsi erőket is lehet össze­fogásra birni, de ahhoz elsősorban is teljesen kifogástalan közéleti er­kölcs kell. A kiegyezés óta egészen a szerencsétlen világháború befejez­téig összesen nem hallottunk annyi panamáról beszélni, gyanúsításról suttogni, mint a legutóbbi évtized­ben. Nem csoda tehát, ha nem volt meg az erkölcsi összefogás. Itt i$, gyökeres változást remélünk és ak­kor, de csakis akkor lehet a polgárság megszervezéséről beszélni. A szervezők azonban olyanok le­gyenek, akik eddig élvezett hatal­mukat nem az érőszakos letöré­sekre, szolgai szerepre használták fel és közszereplésükkel nem játszották el sem tekintélyüket, sem a nép szere­tetét. Az erkölcsi vezér olyan legyen, akire a tisztelet mellett szeretettel is néz fel a megszervezendő polgár­ság, akkor, amikor erkölcsileg akar összefogni. Ellenkező esetben egy pár bekény szeritett emberen kivül más nem fog résztvenni a nagy összefogás munkájában. És ami áll a nagy közületre, az áll a kiseb­bekre is. Jön a visszahaló erejű uzsoratörvény! Szigorú büntetést kap, aki másnak szo­rult helysetét, könnyelműségét, értelmi gyengeségét kihasználja. Zsitvay Tibor igazságügyminisz­ter bemutatta a minisztertanácsnak az uzsoráról szóló törvényjavasla­tát, amelyet a minisztertanács vál­tozatlanul elfogadott. A javaslat szerint uzsora vétségét követi el és három évig terjedhető fog­házzal büntethető, aki a vele szerződő fél szorult helyze­tének, könnyelműségének, értelmi gyengeségének, ta­pasztalatlanságának, függő helyzetének, vagy a nála el­foglalt bizalmi állásnak ki­használásával bármilyen ügy ­léten alapuló szolgáltatás­nak teljesítéséért, vagy kö­telezettség teljesítésére en­gedett halasztásért, vagy a terhes feltételek módosítá­sáért vagy megszüntetéséért olyan vagyoni előnyt köt ki "vagy szerez, amely a saját szolgáltatásának értékét fel­tűnően aránytalan mérték­ben meghaladja. • Ha külföldi követi el a vétséget, az országból örökre ki kell tiltani, ha belföldi, úgy abból a községből, illetve az egész törvényhatóság te­rületéről lehet kitiltani, ahol az uzsorát elkövette, kivéve, ha a tett elkövetése illetőségi községében történt. Az elitélt öt évre eltiltható iparának folytatásától is. Az a fél, akinek sérelmére uzso­rásszerződés létesült, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közötti érték­különbözetet visszakövetelheti és egyéb kárának megtérítését is kí­vánhatja. Ezek a kárigények gyorsí­tott eljárás szerint lesznek elbírál andók. Elitélés esetében érvénytelen a kö­vetelésre szerzett minden zálogjog vagy egyéb biztosíték, de nem érinti a jóhiszemű telekkönyvi szerzés védelmét. Uzsorás szerződésnek tekin­tendő, ha az ügylet biztosí­tása érdekében a hitelező esküt, becsületszót, vagy olyan jellegű megerősítést kivan, 1 ami a szerződés nem telje­I sitóse esetében állás- vagy j hivatalvesztést vonhat maga után. Nem uzsorás, hanem kizsákmá­nyolási szerződésnek tekintendő és semmis az a megállapodás, mikor valaki másnak szorult helyzetét ki­használva a másik fél tetemes ká­rával ingyenes előnyt vagy arány­talanul nagy nyereséget biztosít magának. Ha az uzsora vétségét pénzinté­zet követi el, úgy a bíróság köte­les a P. K. véleményét kikérni. Alacsony áron eladott élőállat s a drágán kimért hús. A folyó évi abnormis időjárás a vármegye területén fellépett nagy­mérvű szárazság és rossz termés fo­lyományaként jelentkező takarmány és alomhiány igen sok állattartót arra kényszerít, hogy haszonállat­ját vásárra vigye. A nagymérvű kí­nálat az éllőállatok árát a belföldi piacokon annyira lenyomta, hogy például városunkban a hét elején megtartott állatvásáron 400 kilós szarvasmarháért csak 80—90 pen­gőt Ígértek a karteliszerűen szer­vezkedett mészárosok. A külföldi állatkivitel sajnos a minimumra re­dukálódott, a gazdaközönség pedig éppen fenti takarmány- és alomhi­ány miatt nem vesz állatot. Ezen viszás állapot arra kénysze­ríteíte a vármegyei közigazgatási bizottság gazdasági albizottságát,! hogy folyó év november 5-én meg-1 tartott üléséből felirt a m. kir. föld­mivelésügyi miniszter úrhoz, e fel-1 iratában felhatalmazást kért a vár-; megye alispánja részére, hogy a' fenti okokból állatjának eladására; kényszerülő törpe és kisbirtokos, vagy nincstelen méltánylást érdemlő esetekben segélyt kaphasson állatjá­nak levágására és alkalomszerű hús­árusításra, természetesen a vonat­kozó állategészségügyi szabályzatok pontos betartása mellett. A 108036/1927 F. M. sz. rendelet alapján a gazda, vagy más állat­tartó, amikor késve érett és veszte­ség nélkül tovább nem tartható ál­latját azért vágja le, mert azt élő állapotban helyben megfelelően ér­tékesíteni nem tudja, máshová pe­dig ragadós betegség folytán elren­delt forgalmi korlátozás miatt nem szállíthatja el, jogosult volt alkalom­szerű húsárusításra. Fenti felirat ezen jognak kiterjesztését kéri. Amily megnyugvással fogadja a gazdaközönség fenti hirt, épp oly örömmel értesül róla a fogyasztó közönség is, amely eddig sem tudta megérteni, hogy az alacson élőállat árak dacára a hentesek és mészá­rosok még mindig a régi magasabb élőállat árak alapján kikalkulált árakon árusítanak, a termelők és a fogyasztó közönség kárára. Kevés pénze kötelez mindenkit, hf>gy érte csak a legjobbat vegye. BALOG LÁSZLÓ posztóárúházának árúi 1885. óta minőségben az elsők árban az utolsók. Teniszflanell . .... . —.66 fill. Mosóselyem —.79 fill. Zefier, vagy kanavász . . —.89 fül. Kelengyefonálmaradékok —.80 fill. Bőrkeztyű csattos, gyapjú­béléses 7.90 P Hócipő 5.90 P Flanellmunkásing v. nad­rág 1.98 P Bőrsapka férfi v. fiú . . 3.90 P Mindennemű gyapjú, selyem és mosóanyagok, kötött-szövött­árúk, keztyűk, harisnyák, ken­dők, ágy- és fehérneműcikkek a legjutányosabb árakon. Megnyitó kul­túrest a Kath. Legényegylet­ben. November 4-én, szerdán rendezte a Kath. Legényegylet elnöksége az évenkint tartani szokott kultúrest sorozat megnyitó estjét. A fehér termet színig megtöltötte a közön­ség s különösen a hölgylátogatók jelentek meg szép számban. Igen eredeti és nevelési szempont­jából dicséretes gondolat, hogy az egyesület legény tagjaiból alakult rendező gárda vállalta magára a kultúresték rendezését. Az egyesü­leti tagoknak ezzel is alkalmuk nyílik önállóságuk fejlesztésére, mit a gyakorlati és társadalmi életük­ben egyaránt hasznosíthatnak. Az est megnyitó számaként az egylet dalárdája lépett színpadra és a jelige, majd a Kolping dal fegyel­mezett, szépskálájú előadásával megérdemelt tapsokat aratott. Utána dr. Kőhalmy László szavalt két irredenta verset a tőle megszokott művészi átérzéssel. A jelenvoltak sok tapssal jutalmazták kiváló ké­pességét. Mátéffy Viktor prépost­plébános, országgyűlési képviselő, ^ az egylet egyházi elnöke állott fel ezután és magasszárnyalású, de közvetlen beszédében fejtegette a Kolping-szellem világot átfogó ha­tását az iparos társadalomra. Az egylet hivatását, az iparos osztály kultúrájának emelésében s az egyes tagoknak, mint egy családhoz tarto­zóknak célkitűzésében kell elérni. Ebben a hatalmas munkában egyedül az egymásiránti szeretet a mozgató erő, mely eredményét leg­inkább a mának szomorú napjaiban fogja tudni éreztetni, amikor az egy-testvéri gondolat megvalósítása a legidőszerűbb. Szeressük egymást a Kolping szelleme önzetlenségével, hogy a nehéz időket megrázkódtatás nélkül túlélhessük és egymásra utaltságunk összetartó szeretetében lebegjen előttünk a boldog, nagy Magyarország megelégedett, s mun­kájában örömét lelő iparos társa­dalma.

Next

/
Oldalképek
Tartalom