ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-11-08 / 124. szám

A nagy hatást keltő beszédet a közönség feszült figyelemmel hallgatta végig és lelkesen megéljenezte. Az ünnepi beszéd után Varga Ancika szavalta el Pósa: „Mi a haza" című klasszikus költeményét. — Mindenkit meglepett a kis elemista nagyszerű hanglejtéssel, kitűnően előadott nehéz verse. Ezután ismét az Egylet dalárdája lépett színpadra és Ammer József karnagy mesteri vezetése mellett műdalokat és magyar népdalegyveleget adott elő nagyszerű hangszinezéssel, precíz összhangban. Utolsó számként egy kis parasztkomédia következett Az egylet kiváló műkedvelő gárdájából Cifra Edit, Csányi Ferenc és Székely Imre az egész darabon át harsogó kacagás közt szórakoztatták a közönséget A megnyitó kultúrest műsorával teljes megelégedést váltott ki. A téli szerdaesték komoly, tanulságos ós szórakoztató programmját az Egylet közönségének biztosítva láttuk. Látogassa meg mindenki ezeket a kultúrelőadásokat, melyek az előző évekével együtt helyi társadalmunknak csak hasznára lehetnek. A legközelebbi kultúrest jövő szerdán, november 11-én este 8 órakor kezdődik. Rendezi Varga József, főelőadó Bodnár László vegyészmérnök, aki „A gázok és mérgek" címen tart érdekes előadást. Katholikus Népnevelők gyűlése Dömösön. Mépmúveiés a vármegyében. Tóváros második előadásán Wiesenbacher József „Az ének az emberi természetben és a tömegéneklés frappáns hatásai" cimen tartott előadást. Utána levezetett egy nyilvános énekórát, melyen sok száz hallgató mint énekes vett részt és esztétikai kedély nevelő szempontból megfizethetetlen estében volt része a közönségnek. A tóvárosi Nőikar szép énekszámai csak emelték az est értékét. Felsőgalla. Gáli István polgáriskolai tanár Kisfaludy Sándor és Katona József értékét ismertette. Schullig József és Altam Jolán szépen szavaltak. Tatabánya. Halmos Alfréd bankigazgató a pénzről, az aranypengőről és a takarékosságról tartott ismeretterjesztést. Szőke Irén tanítónő kiválóan szavalt. Meleg József tanitó Dévény várának történetét ismertette. A bányászzenekar sok értékes számmal működött közre. Kisbéren az első előadást Hollós Béla tanitó tartotta. Több kisérő szám és zenekari szám tette értékessé a szép műsort, melyet Pálmay József főjegyző és Jakatics Ferenc iskolaigazgató gondosan állítanak egybe. Héregen. f. hó 8-án kezdődik meg a népművelési előadások láncolata. Az első előadó Csefán Béla rk. tanitó, aki „A gyermek és a szülő egymásiránti kötél ességei" címmel tart előadást Szépen sikerült és bensőséges meleg hangulatban lefolyt körgyűlést tartottak az esztergomi espereskerülethez tartozó róm. kath. népnevelők Dömösön f. hó 4-én. A gyűlés előtt Veni Sancte és szent mise volt, amelyet dr. Mertán János esperes-plébános, ker. tanfelügyelő végzett. A gyűlés a pápai himnussal kezdődött, amelynek eléneklése után dr. Mertán János, mint a község plébánosa, meleg szavakban üdvözölte a megjelenteket. Utána Szkalka Lajos gyakorló isk. tanitó c. tanár, köri elnök, mondta el megnyitó beszédét a nevelői hivatásról. Beszédében hivatkozott az utóbbi években ünnepelt szentek vonzó lelkiségére, főképpen Szent Erzsébetére. A népnevelőnek is az ő példájára nagy lélekkel kell szolgálniuk Istent és segíteniök teljes odaadással a mai nehéz időkben a reájuk bízott gyerekeket és a, népet, akik a nép nevelőinek példáját állandóan látják és azt igyekeznek követni. Elnöki előterjesztései folyamán bejelentette, hogy dr. Sághy Imre kir. tanfelügyelő távolmaradását írásban kimentette. Majd felolvasta Finta Sándor országos elnök lelkes üdvözlő sorait. Az elnöki beszéd elhangzása után Nádler István pápai kamarás, érs. tanitóképző-intézeti igazgató tartotta meg előadását: „Az erkölcsi nevelés lélektani alapjai" címmel. Az; előadó tudományos felkészültséggel j világította meg azokat a lelki rugó- \ kat, melyeknek ismerete nélkül eredményes nevelés nem lehetséges. Gyakorlati példákat sorolt el annak bizonyítására, hogy a gyermekben milyen nagy a cselekvésre való hajlam és hogyan lehet e hajlamokat helyes irányba terelni. A mindvégig lebilincselő tanulságos előadást a jelenlevők feszült figyelemmel hallgatták és az előadót lelkesen ünnepelték. A tárgysorozat következő két pontja az olvasmánytárgyalás módszerének ismertetése volt. Rencz János dömösi idazgató-tanitó nagy gonddal és hozzáértéssel kidolgozott szép felolvasásában az olvasmánytárgyalás módszerének fejlődését és jelenlegi állását fejtegette, amely mintegy bevezetéséül szolgált a következő gyakorlati tanításnak és egyben a hallgatóság érdeklődését is felkeltette a gyakorlati tanítás iránt. Utána özv. Plank Lászlóné dömösi tanítónő tartotta meg szépen sikerült gyakorlati tanítását. Tanítása költeménytárgyalás volt. Petőfi: „A füstbement terv" című költeményét tárgyalta oly meglepő ügyességgel, hogy tanítása nemcsak a kis gyermekekre, hanem a jelenlévő hallgatóságra is nagy hatással volt. A kedves és lebilincselő tanítás után Szakalka Lajos elnök fejtegette a gyakorlati tanításban tapasztalt módszerességet és rámutatott a régi és új módszer közölti különbségekre. Végül dr. Mertán János esperesplébános, ker. tanfelügyelő meggyőző szavakkal fejtegette a kath. sajtótermékek olvasásának fontosságát és szükségességét. A mindvégig nivós és tartalmas gyűlés 1 órakor a Himnus éneklésével ért véget. A közös ebéden dr. Mertán János esperes a papnak és tanítónak oly harmonikus együttműködésére emelte poharát, amilyen a gyűlés napján megnyilatkozott. Kommunizmus vagy szolidarizmus? — Válasz gróf Károlyi Imrének „A kapitalista világrend válsága" című könyvéhez — cím alatt egy könyv jelent meg s ennek a könyvnek öt írója közül az első tanulmány szerzője: dr. Czettler Jenő egyetemi tanár, a képviselőház alelnöke. Dr. Czettler Jenő „Kommunizmus vagy szolidarizmus?" cimen tisztán közgazdasági szempontból s ilyen megvilágításban foglalkozik Károlyi Imre nagy feltűnést keltő röpiratával, még pedig olyan tudományos alapossággal, mely értekezését messze fölé emeli a megbírált műnek. A tudós bonckésével bontja fel Károlyi értekezését s miközben ezt teszi, olyan élesen világítja meg a világ mai gazdasági helyzetét, hogy azt minden olvasója megértheti és levonhatja belőle a szükséges tanulságokat. Károlyi művéről megállapítja ugyan, hogy abban sok a naivitás, mégis azt mondja róla, hogy ennek megírása üdvös intelem mindazoknak, kik a mai válságért széles e világon felelősek s épen ezért iiása hasznos embertársaira. Különösen érdekes és tanulságos Czettler Jenőnek az orosz kollektivizmusról szóló fejtegetése. Kimu tatja, hogy Károlyi tévesen itéli meg az orosz szovjet gazdasági politika ját s ennek más államokra esetleg EZ> dl VIGYÁZZ! UTÁNOZZÁK! orosz kollektivizmus, is már a cárizmus idején régtől fogva a fejlőnés útján volt. Az orosz gazdasági rendszert nem tartja veszélyesnek tehát a többi államokra nézve, mert ennek a rendszernek megválasztásában sem az angol, sem az amerikai, vagy a német munkás nem menne bele. Károlyi munkájának legfőbb értékéül állapítja meg azt, amit abból több helyen ki lehet olvasni; jobb belátás, több emberi érzés és több okosság kell azok részéről, kik a mai termelési rendszer urai, irányítói és elsősorban élvezői teendő hatását. Azt mondja, hogy tényleg hozzájárult a világválság felidézéséhez e 260 milliót számláló orosz birodalom szeparációja, de nagy tévedés volna azt hinni, hogy ez tényleg 160 millió embert von el a világ közös gazdasági összeműkö désből. Hiszen, mint mondja, mér hetetlen vidékei s ezek lakói sok milliónyian soha sem vo Ittak benne a közös emberi szolidaritásban. Az orosz kollektivizmust direkt az orosz ember természetéből kitermelődött formának tartja s lehetetlennek véli azt, hogy Nyugat Európa népei hajlandók volnának ezt utánozni. Még a termelési kollektivizmus csak megvalósítható művelt népek között is, de a fogyasztási kollektivizmust már aligha kívánják művelt munkások. Hiszen ez már meg volt a világháború, idején s bizony alig ért véget a nagy fegyveres mérkőzés, siettek lerázni magukról a rekvirálásokkal, kenyérjegyekkel s egyéb kellemetlenségekkel dolgozó kollektivizmust. A tudós szerző igen érdekesen állapítja meg nyugat szocialistáiról, hogy ezek nem forradalmárok, mert törvényes uton akarják a termelési kollektívumot kiépítni, jól tudván azt, hogy gazdasági rendszereket nem lehet büntetlenül máról hol napra kreálni: mint ahogyan az HIREK. Éjjeli szolgálatol november 7—13-lg Takács István „Fekete Sas"-hoz címzett gyógyszertára (Ferenc József-út) teljesít. A kis óvodás. Fázós arcocskával ballag az utcán, bámészkodó szemmel néz a nagyvilágba. Hideg őszi széltől megborzong kis teste. Kicsiny lélekbimbó ... Megy az óvodába. Gyermekszemében még az álom csillog., oldalán kopott kis ovodatáska, amibe néha száraz kenyér se jut... Óvodába megy a kis emberpalánta. Néha meg megáll, két szeme kitágul és nézi a nagyokat, kiket ő nem ért, Cseresnye száját is nyitva feledi, kis táskájából lopva majszolja kenyerét. Apró magyar lélek betipeg lassan, összeteszi keiét benn az óvodában, ártatlan ajkáról száll szent imádság... Hiszek egy Istenben ... Hiszek egy Hazában. S*. J. A Szabad Egyetem o heti tanrendje: Kedden, november 10-én: D. u. 5—6. Megnyitó ünnepély (Műsora : a) vonósnégyest adnak elő Bérczy László, Klinda Károly, Berencz György, dr. Rayman János. 2. Megnyitót mond; Dr. Lepold Antal prel.kanonok. 3. Wiesenba-