ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-10-18 / 115. szám

RGOM Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők/ — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős: GÁBRIEL ISTVÁN. Megoldható-e a munkanélküliség problémája Esztergomban ? Javaslat Esztergom munkanélküliéinek és Ínségeseinek megsegítésére. A világ hangos a gazdasági válság jajkíáltásaitól s a kormányoknak mindenfelé e betegségeknek gyógyítása képezi a legfőbb feladatát. Meg is indult oly irányban, hogy annak nyomán remélni lehet a viszonyoknak a belátható időn belül való javulását. A nyomor azonban jelenleg óriási és az éhes gyomor és hiányos ruházkodású test nem elégszik meg a jobb jövő kecsegtető reményével, az várni nem tud, hanem kér, követel és ha nem kap, reményét hamar elveszíti és ha nem is lázad fel, türelmetlen, bizalmatlan lesz és a társadalom békéjének ellenségévé válik. Hogy a ma tásadalmának ezen ellenségei mily nagy számúak, mondanom nem kell. A munkanélüliség problémája, — helyesebben mondva a meglévő munkanélüliség természetes következménye az egy évtizeddel ezelőtt még álmodni sem mert nagyfokú termelés-növekedésnek — ipari és mezőgazdasági téren egyaránt, — melyet a gépek térhódítása és ennek következtében a lakosságnak a mezőgazdaságtól mind nagyobb tömegben az ipari pályára való tódulása idézte elő. Túlméreteződött a produkció, de mindenki túlméretezte a maga egyéni életét is, mert az átmeneti konjuktúra mindenki részére lehetővé tette azt, hogy többet költsön magára, mint amennyit akkor költött volna, ha az említett termelésnövekedés nem következik be. Csak futólag kell rámutatnom arra, hogy mily pazarlás ment végbe pl. külföldi fürdőzgetésre, felesleges utazgatásokra elköltött sok milliókkal, hogy sokan mily nagy összegeket költenek fényűző ruházkodásokra — legtöbbször a táplálkozásuktól megvont pénzükből, — hogy mily rengeteg mennyiségben fogyasztják az emberek az élvezeti szereket, így elsősorban a dohányt. Egész kisjövedelmű emberek naponta 50—60 cigarettát szívnak, amelynek árából napi kosztjuk bőségesen kitelnék. A nagy betegségnek okai tehát a túlprodukció, amivel velejár természetesen a tőkének bizonyos helyeken való egészségtelen gyűjtése, és a felfokozott igények, másként a minden vonalon való tékozlás. A világ gazdasági krízisének ezen anyagi és természetes okai közül az első, a túlprodukció, lassanként önmagától egy helyes, egészséges mederbe fog visszahúzódni és ezzel együtt a nyomasztó bajok is enyhülni fognak, a másik ok azonban a pazarlás kérdése már minden egyén magánügye és ennek megszüntetése csak a legnagyobb takarékosság által vihető keresztül. Hogy egy harmadik ok is szerepel a válságban, azt csak épen említem. S ez az erkölcsök, a tisztesség, a józanság és szeretet hiánya az emberekben. Mindezeket azért tartottam szükségesnek előre bocsájtani, hogy azt a következtetést vonhassam le, hogy a világ gazdasági válságából emberi erővel is ki lehet bontakozni és az csak úgy tekintendő, mint egy gyógyítható betegség. Akarunk-e e betegségből kigyógyulni, és elfogadjuk-e azon tanácsokat, amelyei: a betegség megszüntetésére vezetnek ? Ez a kérdés. * A gyógyulás csak lassan fog bekövetkezni és az átmeneti idő alatt nagy nehézségeink lesznek, mert átmenetileg sok olyan egyén lesz, aki élete fenntartásához szükséges anyagiakat megszerezni a legjobb akarat mellett sem fogja tudni. Ezeknek a segélyezése a legfőbb feladat és erre akarok a továbbiakban rámutatni. Esztergom városának sok olyan intézeménye van, mely az Ínségesek gondozását már a múltban is legnagyobb szeretettel és igen szép eredménnyel végezte. Ezeknek a működését azonban rendszerbe foglalva sokkal eredményesebbé lehet tenni, csak összhangba kell őket hozni, hogy ezáltal egy megsokszorozott és hatásában igen erőteljes mozgalommá váljék. Egy olyan rendszert kell összeállítani, amelyből mindannyian meglátják, hogy mily eszközökkel fog Esztergom városa az ínséges tél folyamán a munkanélküliéinek és ínségeseinek segítségére lenni és már most meg tudjuk mondani — sok beszéd és tanácskozás nélkül, — mik a fegyvereik a cél elérésére, Kétségtelenül legjobb segítés a munkaalkalmak teremtése. Egyelőre azonban nagy építkezésekre vagy valami súlyos vállalkozásokra számítani nem lehet. Maradnának apró munkalehetőségek, mint a belső rossz utcák úttestének olcsó anyagból, de jól, házikezelésben való átépítése, a külső utak közül legfontosabaknak rendbehozatala. Sok ember juttatható kenyérhez, ha olyan akciót kezdünk, hogy pl. a tél folyamán minden esztergomi lakost felhívunk, hogy vagy fával fűtsön, vagy hazai szenet használjon háztartásában. Előbbi esetben a fa befuvarozása és felaprítása je lent munkaalkalmat, utóbbi esetben pedig a bányák emelik munkásaik létszámát és azok között bizonyára esztergomi munkáskezeket is fognak alkalmazni. Ha munkát valaki önhibáján kívül nem kap, munkanélküli segélyben részesül. A segélyek pénzbeliek és természetben nyújtottak. A helyes mód a kettőnek vegyes alkalmazása. A kiindulás az, hogy minden munkanélkülinek vagy egyéb okból segélyezésre szorulónak kb. olyan nagyságú — értékű — segélyt kellene nyújtani, mint amit a Társadalombiztosító Intézet táppénz címén keresőképtelen tagjainak nyújt. Természetesen különbséget kell tenni nős és nőtlen, gyermekes és gyermektelen munkanélküliek között. Egyénenként és szigorúan mérlegelendő az összes egyéb körülmény is, mely a segélyezendők sorában leendő felvételnél számba jön. A segélyakció kivitelének terveze'e a következő: Esztergom város elhatározza, hogy munkanélküliéi és Ínségesei megsegítésére f. év. november 1-től 1931. évi március 31-ig akciót indít oly mérvben, mely által minden reászoruló elemi, megélhetési viszonyai biztosithatók. E célból egy hivatalt állít fel (nem új tisztviselőkkel, hanem a meglévő alkalmazottaiból és a város jótékony társadalmi egyesületei vezetőinek bevonásával), mely számbaveszi a munkanélkülieket, egyéni lapokat készít és vezet róluk és igazolvánnyal látja el őket. A segélyezést a már működő jótékony egyletekkel (Szt. Antal, Szt. Erzsébet egylet, népkonyhák, napközi otthonok) munkaközösségben intézik. Társadalmi akciót indít a segélyösszegek előteremtésére. A következő segélyeket nyújtja: 1. A természetben nyújtott segélyek : Lehetőleg természetben adandók ki az étkezési segélyek. Ez nyers anyagoknak fej-adag szerinti kiadásában, vagy a már működő népkonyhákban elkészített kész ételek kiszolgáltatásából állana. A reászorulok külön tej-jegyek alapján beteg vagy gyenge családtagjuk részére tejet is kaphatnak. Étkezésre egyes családokhoz is oszthatók be segélyre szorulók. 2. Pénzbeli segélyek: Ezek összege előre állapítandó és hetenkint utólag szombaton délelőtt fizettetnék ki. 3. Az összes iskolákban a szegények és munkanélküliek részére iskolai étkeztetések vezettetnek be. A gyermek tartalmas 2 fogásos ebédet és 10 órára 2 dl tejet és kenyeret kapna. 4. Ruhasegélyek: Vagy kész ruhákat osztanak ki, vagy használt ruhákat, melyek javításáról gondozó hivatal intézkedik és végezteti el azokat a helybelyi iparosokkal díjazás mellett. 5. Orvosi segély. Az orvosi kar az elmúlt évben önként ajánlotta fel, hogy az igazolt munkanélkülieket díjtalanul kezeli. Jelen évben bizonyára még szivesebben fogja ezen munkát ingyen vállalni, mert közvetlen közelről ismeri a munkanélküliek nehéz helyzetét. Bár a régi jó időkben is megcselekedte azt minden orvos, hogy a szegény, fizetni nem tudó betegét szivesen kezelte ingyen, most azért ajánlotta fel külön működését, hogy az szervesen beillesztve a munkanélküli segélyezés egész keretébe, így hatásosabb és rendszeres lehessen. 6. Gyógyszereket az akció terhére a betegek ingyen kapnak. 7. A város gondozó intézetei: így Az Anya és Csecsemővédő Intézet és Tüdőgondozó Intézet különös figyelmet fordítanak a szegények gondozására és azoknak élelmiszerrel és mesterséges tápszerekkel való segélyezésére is. 8. Ha fentiektől eltérő és indokolt egyéb segélyre van valakinek szüksége, a város azt a lehetőség szerint megadja. A munkanélküliek összeírása október 3—4 hetében történik és a segélyezés november 1-vel veszi kezdetét. 4 * Ezek a segítés módjai, és a rendszer előnye az, hogy az egész akciót egy hét alatt minden hosszadalmas tanácskozás nélkül teljes egészében működésbe lehet hozni. A vezetőséget gyorsan össze kell állítani olyan egyénekből, akiknek a társadalmi segélyezések terén már tapasztalataik vannak. Ha a munka megindul és a város egy kész programmal most megy neki az inség leküzdésének, bizonyos, hogy a felsőbb támogatást hamarább és nagyobb mértékben fogja elnyerni, mint ha várakozó állásponton állva előbb felsőbb helyről vár segélyt és csak azután lép majd a cselekvés terére. A kezdetnek nehézségei lesznek, de ha megindul a munka, az eredmény hamar mutatkozni fog. Kitartás, erős akarat, mindennél több szeretet és segíteni akarás kell hozzá. Anyagiak ehhez biztosan maguktól jönnek hozzá. Igy nyugvópontra fog jutni a mának legnagyobb bizonytalansága és elmúlik Esztergom fölül a sötét gond, és bizakodó reménnyel várhatjuk a jobb idők eljövetelét. Dr. Horeczky Géza. Hazafias kötelessége, hogy vasárnap a párkányi vásár helyett az öregcserkészek jótékonycólú előadására menjen. Utoljára adják az Elcserélt embert. Télikabát, ha jó és olcsó, áruháza Balog László!