ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931
1931-09-02 / 96. szám
Szerda, 1931. szeptember 2 7T sztény politikai és társadalmi lap RGOM • ? Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.' — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős: HOMOR IMRE. A közalkalmazottak fizetésének leszállításához. A kisebb magyar közalkalmazottak a munkában, a nemzeti gondolat ápolásában, a társadalmi élet fenntartásában mindenkor előljártak, és fizetésük alacsony volta mellett is nagy lelkiismeretességgel oldották meg a reájuk bizott feladatokat. A mostani nehéz gazdasági viszonyok aránytalan súllyal nehezednek a VII—XI. fizetési osztályba sorozott közalkalmazottakra. Fizetésük a békebeli nivón jóval alul áll, dacára annak, hogy minden szükségletüknek az ára a békebeli paritáson jóval felül van srófolva. Ez azonban annyira közismert dolog, hogy újabb feltárása üres szalmacsépelés és nyitott ajtók döngetése volna csupán. Az állam túlontúl nehéz helyzetét belátva — és feledve néhány kocsirakomány felesleges kiadást — elismerem, hogy az államnak a legszigorúbb takarékosság lefelé göröngyös, felfelé parkírozott útjára kellett lépnie. Eme szükséges intézkedést a közalkalmazottak sem kerülhették el és el kell mindenkinek ismernie, hogy pénzbeli megtakarítást is fog jelenteni az államra nézve. Azonban nem lesz-e ennél sokkal nagyobb az erkölcsi és a közvetett pénzbeli kára az államnak ? Nagyon kétséges, hogy még nehezebb viszonyok közé jutva, — munkakedvük, munkakészségük nem fog-e a levont 10%-ból kifolyólag 25%-al csökkenni! De ezeknél sokkal veszedelmesebb és károsabb tünetek is mutatkozhatnak. Egyes heJyi tünetekből következtetni lehet általános bajokra. Esztergomban minden társadalmi egyesületnek gerincét tisztviselők, közalkalmazottak képezik. Azt hiszem, nem tévedek, ha másutt és mindenütt is ilyennek képzelem a helyzetet. A világért sem gondolok megtorlásra, hanem a levont fizetésből természetszerűleg folyó igényredukálásra, amikor a közalkalmazottak kilépnek eme különböző társadalmi intézményekből és # nem vesznek részt annak jövedelmező előadásain sem. Az igények különböző redukciójából nagyon könnyen adójövedelmek apadása is előállhat, de szaporíthatja a már amúgy is veszedelmes mérveket öltött munkanélküliséget is. Nem tudom, hogy hány tisztviselő, közalkalmazott van városunkban, de az bizonyos, hogy 60%-a háztartásbeli alkalmazottnak és egyéb címen a legkisebb egzisztenciáknak is több-kevesebb megélhetést nyújt. Ha ezt országos viszonylatba számítjuk át, a VII.—XI. fizetési osztályoknál természetes kényszerűségből mondanak le cseléd és mosónő alkalmazásáról, s érezhető számban fog szaporodni a munkanélküliek száma, melyet erősen fokozhat az a lehetőség is, ha nem jut pénz újságra, folyóiratra sem. Ha a nyugdíjasok hatalmas táborát is számításba veszszük, még szomorúbb tónusú képet fog berámázni a 10—15%-os fizetéscsökkentés. V. I. Nagy tűz volt a tokodi üveggyárban. Az esztergomi, dorogi, tokodaltárói és táti tűzoltóság megfeszifetf munkával lokalizálta a tüzet. Szombaton éjjel egynegyed 11 órakor kigyulladt a tokodi üveggyár. Pár perc alatt lángokban állott az üvegraktár, a mechanikai üzem, formaraktár, kazánház a belső berendezésekkel együtt, úgyhogy ezek megmentésére gondolni seni lehett. Nagy szerencse volt, hogy éppen akkor szélcsendes idő volt, ennek dacára a tűz őrült gyorsasággal terjedt, de még nagyobb veszedelem támadt volna, ha az udvaron felhalmozott csomagoló szalma is tüzet fog. A tokodaltárói tűzoltóság már percek alatt a veszedelem helyszínén termett de a gyáriak emberfeletti munkájának volt köszönhető, hogy a gyár épületeihez közel fekvő és a tűz szempontjából óriási veszélyt jelentő benzinparktól sikerült a tüzet távoltartani. Kb. félóra múlva megjelentek egy motorfecskendővel az esztergomi tűzoltók és munkához láttak az időközben szintén megérkezett dorogi, tokodi és táti tűzoltókkal együtt. A nehéz és veszedelmes munka közben két tűzoltó füstmérgezés következtében rosszul lett. Nagy baj az, hogy a vármegye községei között nincs tűzőrségi telefonszolgálat. Igy azután Esztergom is egy futár révén értesült a tűzről. Szerencsére még ilyen körülmények között is idejében, az elsők között érkezett a tűzhöz az esztergomi tűzoltóság Pelczmann T ászló tűzoltóparancsnok vezetése mellett. Hajnali 3 órakor vonultak be a derék tűzoltók, amikorra a tüzet sikerült teljesen eloltani. A kár teljes egészében csak a leltározás után lesz megállapítható. Az első reális becslés mintegy 200.000 pengőnyi kárt állapított meg. A gyár ezidőszerint csak részlegesen dolgozhat, ami a mai munkanélküliség mellett az anyagi káron kívül is fontos szerepet játszik a tűzveszedelem következményeinek megítélésénél. A tüzet az eddigi megállapítások szerint rövidzárlat okozta. Legfontosabb kérdés as ország gazdasági talpraállítása. Egyszerűsítésre készül a belügyminiszter a rendőrségnél. Keresztes-Fischer belügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy az általános titkos választójog kérdését most nem tartja aktuálisnak a megoldásra. Szerinte első és egyetlen fontos ügye ma az országnak a gazdasági talp ráállítás. Ha ez megtörtént, jöhetnek más problémák. A szervezkedés és gyülekezési szabadság kérdésében a miniszternek az az álláspontja, hogy ezt érvényesíteni kell,amenynyiben a nyugalmat nem zavarja. A névmagyarositási mozgalmat a miniszter örömmel támogatja. A rendőrségnél pedig egyszerűsítésre készül és minden intézkedésénél a takarékossági szempontokat kívánja érvényre juttatni. A dunamenti államok szövetkézésének terve. A Kassai Újság egy általános érdeklődésre számot tartó tervet robbantott ki, amely szerint a Duna mentén levő államok szövetségre lépnének. A szövetség tagjai volnának Csehszlovákia, Magyarország, Románia, Jugoszlávia, Ausztria és Lengyelország. Ebben az alakulatban közös vámterületet, közös^pénzegységet és közös külügyi képviseletet akarnak megvalósítani. Ebben az alakulatban a kisantant megmaradna az új államszövetség magvának.f!) — A Kassai Újság szerint ezt az új államalakulatot a francia tehetség tervezi és a középeurópai gazdasági tehetetlenség kénytelen a francia tervhez alkalmazkodni. A közalkalmazottak fizetéscsökkentése. Az országgyűlés 33-as bizottsága hozzájárult a kormány javaslatához, mely szerint a tényleges közszolgálati alkalmazottak fizetését az I, IL, III. fizetési osztályban 15 százalékkal, IV., V., VI. fizetési osztályban 12 százalékkal, a többi alkalmazottaknál pedig 10 százalékkal csökkentsék. A csökkentés nem vonatkozik a lakpénzre, a családi pótlékra, a hadi pótlékra, a közlekedési segélyre, az utazási átalányra, a napidíjátalányra és az alsóbbfokú iskolák igazgatóinak pótlékára. Nem esnek csökkentés alá a honvédség, folyamőrség, vámőrség, csendőrség, rendőrség, pénzügyőrség és a büntetőintézetek altisztjeinek ós legénységének fizetései. A nyugdijasoknál a 33-as bizottság hozzájárult ahhoz, hogy az 1925 július elseje előtt nyugalomba helyezetteknél 5 százalékkal, az 1925 július elsejétől 1927 október végéig terjedő időben nyugalomba helyezetteknél 10 százalékkal, az 1927 november elseje után nyugalomba helyezetteknél pedig 15 százalékkal csökkentsék a nyugdijat. A nyugdijasoknál sem esik csökkentés alá a lakáspénz és a családi pótlék. A csökkentések kiterjednek az összes közszolgálati alkalmazottakra és nyugdijasokra, ideértve a vármegyék, városok, községek, közigazgatási és üzemi alkalmazottait és nyugdijasait is. A rendelet lehetővé teszi a városoknak, hogy alkalmazottaik mellékilletményei ^ Intézeti kelmék, felszerelések, ruhák Balognál!
