ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-09-02 / 96. szám

a fenti százaléknál nagyobb mér­tékben is csökkenthessék. A fizetések és nyugdijak leszállí­tása szeptember elsejével történik. Tekintettel azonban arra, hogy a szeptemberre szóló járandóságokat már kiutalták, a szeptember hó­napra eső csökkentést a költség­vetési év hátralevő hónapjaira fog­ják arányosan elosztani, olymódon, hogy a szeptemberi százalékot 10 egyenlő részben vonják le, még pedig úgy, hogy például, akinek 10 százalékos a csökkentése, attól ok­tóber elsején 12 százalékot, azután pedig még nyolc hónapon át 11 százalékot vonnak le. Kimondotta a bizottság, hogy a rendelet összes rendelkezései egy év tartamára szólnak. A Thaly-alap és a helyettes tanítónő. Az E. és V. legutóbbi száma ily címmel a magyarosítás terén kiváló eredményeket felmutató tanítók ré­szére alapított Thaly Ferenc jutalom­díj odaítélése miatt támadást intéz dr. Sághy Imre kir. tanfelügyelő ellen s azt állítja, hogy a leányvári h. tanítónő megjutalmazása más ér­demesek hátraszorításával s az oda­ítélésre hivatott bizottság megté­vesztésével történt. Ez ügyben megkérdeztük dr. Sághy Imre kir. tanfelügyelőt, aki a következő felvilágosítást adta: A Thaly-díj odaítélésére a vár­megye törvényhatósági bizottsága külön bizottságot szervezett, amely­nek két illusztris tagjával, gr. Esz­terházy Móric volt miniszterelnök, orszgy. képviselő és Löke Károly ref. esperes urakkal személyesen jártunk a jutalomdíjra kiszemelt tanítók iskoláiban. A leány vári rk. iskolában a bizottság tagjainak meg­említettem, hogy Huber Mária még csak két éve tanít, az esztergomi érs. tanítónőképzőben jeles eredmény­nyel végzett, s mint helyettes előbb Héregen, másfél év óta pedig Leány­várott működik. A bizottság említett tagjai az összes szóbajöhető isko­lákban történt személyes megjele­nés és a tanítói eredményről való meggyőződés után tettek javaslatot a díj odaítéléséről. A Thaly Ferenc­alap kezelő bizottságának azon az ülésén, amelyen a díj odaítéléséről volt szó, Palkovics László alispán és Báthy László prelátus, felsőházi tag urak vettek még részt Löke esperes úr kivételével, aki írásban fejezte ki óhaját a leányvári h. tanítónő megjutalmazása iránt. Az iskolalátogató bizottsági tagok nagy elismeréssel szóltak a fiatal tanítónő eredményes munkájáról, aki 91 idegen anyanyelvű tanulóval a részben osztott (II— III.) vegyes osztályban oly eredményt tudott felmutatni, amilyent iskolalátogatá­saim során ily viszonyok közt rég nem volt alkalmam tapasztalni. A díjat tehát nem én magam, hanem az egész bizottság véleménye alap­ján kapta meg a leányvári h. taní­tónő. Ami a cikkben foglalt egyéb pisz­kálódásokat illeti, nyugodtan hivat­kozhatom arra, hogy hivatalomban minden a legnagyobb rendben fo­lyik, s itteni működésem alatt a vármegye tanítósága az új tanterv bevezetésének első nehézségein sze­rencsésen túlesve, szorgalmasan és eredményesen működik, mert be­látja, hogy mindazok az intézkedé­sek, amelyeket a tanítás sikere ér­dekében foganatosítottam, csak egy célt, a haza kultúrájának javát szolgálták. Minden esztergomi ház­ban függesszük ki hősi ha­lottaink emléklapját ! HIREK. Éjjeli szolgálatot augusztus 29-től szeptember 4-ig Kerschbaummayer Károly „Megvóltó"-hoz címzett gyógy­szertára (Kossuth Lajos-utca) teljesít. A főszékesegyház felszentelé­sének 75-ik évfordulóját — mint jeleztük — vasárnap ünnepi szent­misével ülték meg, amelyet dr. Fehér Gyula nagyprépost mondott. A szentmise alatt Büchner Antal szerző vezénylése mellett a dorogi bányatemplom felszentelésére irt bányászmisét adták elő a főszékes­egyház kórusán a dorogi bányász­zenekar, a bányász férfikar tagjai és a Dorogon is szerepelt művészek Megállapíthatjuk, hogy a nagy figyel­met érdemlő szerzeményt itt élvez­hettük igazán a maga monumenta litásában, A bazilika hatalmas csarnokában a teljes zenekar és a kitűnően fegyelmezett énekkar mind a crescendók fokozásában és a for tissimók lelket remegtető erősségé ben, mint a leheletszerűen finom pianók áhítatos elsóhajtásában a lehető legtisztábban érvényesült. Erre az alkalomra különösen nagy számú közönség gyűlt egybe a fő székesegyházban. Igen sokan Do­rogról is eljöttek, hogy a hatalmas művet itt újból élvezhessék. A ba­zilika felszentelésének 75-ik évfor dulóját a nagyszabású mű előadása igazán felemelővé és sokaknak felejthetetlenné tette. Az ünnepi szentmisét a Himnus eléneklése fe­jezte be. A hercegprímás Röjtökön. Dr. Serédi Jusztinián bíboros-herceg­prímás néhány napi tartózkodásra dr. Meszlényi Zoltán prelátus-kano­nok, irodaigazgató kíséretében Röj­tökre utazott, ahol verseghí Nagy Äz „Esztergom" tárcája. Hogyan fejlődjék a város ? A berlini építésügyi kiállításon szerzett tapaszta­latok alapján irta -HOMOR KÁLMÁN városi főmérnök. II. Forró óhajtásunk, hogy Esztergom iskola- és fürdőváros legyen. Azzá kell fejlesztenünk, mert más fejlő­dési lehetőséget ezidőszerint nem találhatunk számára. Gyári munka­alkalmai nincsenek s ha a környék­beli bányák és ipartelepek vissza­fejlődnének, a munkaalkalom Esz­tergomban is csökken s vele csök­ken az ipar, a kereskedelem s a lakosok száma is. Népsűrűségünk alapján még cent­ralizálódnunk kell, de eme centra­lizációs törekvés közben nekünk különösen is szem előtt kell tarta­nunk a „zöld város" ideálját s ügyelnünk kell a centralizáció hát­rányaira, amelyekre Esztergom eléggé hajlamos. Utcáink egy-két kivétellel szűkek, udvaraink lehetetlenül, egész nagy­városiasán kicsinyek, lakásaink pe­dig ugyancsak kicsinyek, a mellett sötétek, nedvesek, nyirkosak. Hogyan építkezzünk tehát? Nagy házakat a város központjában épít­sünk, de csak széles utcákban, vagy a Dunaparton, nagy területen — lehetőleg több kisebb telek össze­vonásával — szabad udvarok ha­gyásával. Igen kivánatos lenne a zárt házsorok egy-egy levegőcirku­lációra alkalmas kerttel való meg­szakítása. Igen szép példát szolgáltat a vá­ros központjában való építkezésre az utóbbi években épült vármegyei bérpalota, amely a város ideális fejlődését 100°/o-ban szolgálja. Eme­letes épületek építésére alkalmas utcáink: Csernoch János-út, Kos­suth Lajos-utca, Horthy Miklós út, Simor János-utca, Vörösmarty-utca, Árok-utca, Mária Terézia-utca. Le­hetne még a Bottyán János- és a Jókai-utcán- is. A Széchenyi-téren és a Szent Lőriuc-utcán már városi szabályrendelet irja elő az emeletes házakat. Különösen ügyelnünk kell azon­ban a szabad terek biztosítására. Igen kedvező reánk nézve a Vár­hegy zöld felületeivel — úgyszólván a város közepén — a Duna, a Primássziget. Főterünk, a Széchényi­tér is szépen kizöldült. A vasúti út környékén villák létesültek, de hol van zöld terület a Széchenyi-tértől a kerektemplomig ? Parkokra most már nincs pén­zünk, de megfelelő módon be kel­lene fásitani, sőt erdősiteni a Simor­János-utca, a Mária Terézia-utca és a Tábor-utca széles részeit, melyek a kocsiforgalomra amúgy sem hasz­náltatnak. Ellenben nem szabad a Prímás­szigetet lakóházakkal beépítenünk; itt legfeljebb vendéglőknek, sport­telepeknek és sétahelyeknek van jogosultsága. Ha egy ilyen nagy szabad terület nem is köztér, egészségi szempont­ból a kivánt célt szolgálja, mert a tiszta, szabad levegőt és a zöld természetet biztosítja az arra járkáló közönségnek. Ugyancsak sok szó esik az épí­tési bizottságokban a külhatárbeli építkezésekről. A külhatárra termé­szetesen szintén ki kellene terjesz­teni ugyanazokat a korlátozásokat, amelyeket a város szabad terüle­teire. Oly helyeken pl. mint a Vas­kapu környéke, ahol lakás céljaira alkalmas hely nincsen, de kimon­dottan kirándulóhely, a vidék eme jellegével meg nem egyező épület építését szabályrendeletileg kellene eltiltani, illetőleg a szabad termé­szet élvezetét mindenki részére biztosítani. E soraimmal nem volt szándékom a városrendezés összes problémáit fejtegetni, csupán a centralizáció és decentralizáció gondolatának nép­szerűsítése volt célom. Ez a két gondolat kell, hogy átmenjen a köztudatba. Az említett elvek figye­lembevételével lehet ugyan szabály­rendeleteket készíteni, de a helyes modern, higiénikus építkezéseket mégis csak úgy lehet keresztülvinni, ha a nagyközönség is tudatában lesz a fejtegetett elvek helyes és célszerű voltának. Elek volt vatikáni követ vendége. A főpásztor e hét végén hazaérke­zik Esztergomba. Személyi hir. Nádler István pápai kamarás, érseki tanítónőképző­intézeti igazgató törvényhatósági bizottsági, valamint városi képviselő­testületi tagságáról lemondott. He­lyette a törvényhatósági bizottságba Toldy János, a városi képviselőtes­tületbe dr. Perger Kálmán póttagok hivattak be. Temetés. Megható és nagyará­nyú részvét mellett temették el hétfőn délután 4 órakor ifj. Sebők Ferenc oki. gépészmérnököt, dr. Sebők Ferenc ny. hitelbanki igaz­gató és neje sz. Guzsvenitz Francis­ka derék fiát a szentgyörgymezői temető kápolnájából, aki — mint lapunk legutóbbi számában jeleztük — szombaton délután 2 órakor éle­tének 29-ik évében költözött az örök hazába. Hosszasan betegeske­dett, de hogy ilyen közel van a sokatigérő fiatal élet vége, a leg­közelebbi hozzátartozók sem sej­tették. Temetésén a hétfői kel­lemetlen esős idő dacára igen sokan vettek részt, hogy osztozza­nak a mélyen sújtott szülők, test­vérek és a szomorú menyasszony, Matus Magda mély gyászában. A Szent István esztergomi Lövész Egylet, amelynek a megboldogult lelkes tagja volt, nemzetiszínű sza­laggal díszített szép koszorút helye­zett a sírra. ösztöndíj-pályázat. Hadirokkan­tak vagy hadiözvegyek középisko­lás, vagy iparos, kereskedő- és ker­tésztanonc gyermekei hadiárva-ösz­töndíjban részesülhetnek. Főkellék a jeles (kivételesen jó) eredményű iskolai bizonyítvány. Nem pályáz­hatik az, aki másféle ösztöndíjban, vagy ingyenes intézeti ellátásban részesül. Pályázati határidő : októ­ber 1. Bővebb értesülés a közgyámi hivatalban nyerhető. Az aranypengőt továbbra is egy papirpengővel számítják. A kormány rendeletet ad ki arról, hogy a Magyar Nemzeti Banknak augusztus 29-től nem kell közölnie az aranypengő érték arányát. Ugyanis az aranypengőt a rendelet szerint továbbra is egy papirpengő ­ben kell számítani mindaddig, míg a pénzügyminiszter a Nemzeti Bank javaslatára nem látja szükségét, hogy megállapítsa azt a napot, amelytől kezdve azt az értékvi­szonyt meg kell állapítani. Harisnya, kesztyű, kötött árú — dús választékban Keménynél. Káltiai bácsi gyermekszinháza a Kaszinóban. Kálnai Jenő szín­igazgató az ő országosan ismert csöpp színészeivel Esztergomba is ellátogat s f. hó 5-én és 6-án d. u. 5 órakor a Kaszinó dísztermében gyermekelőadást rendez, amely azon­ban a felnőttek részére is nem min­dennapi élvezetet és művészi él­ményt igér. Az előadandó darabok rendezője és egyben szerzője is Répay Elemér, a jónevű gyermek­író. A társulat egyetlen felnőtt nő­szereplője Fenyő Elvira, a piciny primadonnák pedig: Váli Muci, Vö­rös Eri, Vas Ica, Paksi Erzsi, Sárosi Eta, Váli Csöp, akik 4—8 évesek, de ügyességük, színpadi otthonos­ságuk versenyez akárhány felnőtt kollégájukkal. Belépődíj 20—80 fill, között. Az előadást közönségünk figyelmébe és érdeklődésébe ajánljuk. Fontos értesítés! Bármely gyártmányú gramofónleme­zeket leszállított árban árusítom. 25 cm-es tánclemez 5*50 P, 30 cm-es művész-lemez 8*— P. ISKOLAHEGEDÜK és más hangszerek, valamint ezek alkat­részel a legolcsóbb napi árban: ,, f^iAMlav CAMAMA hangszerkészítőnél kaphatók Uif?fj!f?r reiCIlU Kossuth Lajos-utca 14. szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom