ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-01-21 / 8. szám

XXXVI. évfolyam, 8. szám. Ára köznap 10, vasárnap 16 fill. Szerda, 1931. január 21 ESZTERGOM Keresztény politikai és társadalma lap. m»M*iin Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. A farsang zeneszótól, vidám hejjehujjától hangos éjtszakáitól, a villanyfényt szikrázó termekben keringőző párok mosolygó jókedvétől, a pezsgős mámorok napfénybe nyúló önfeledt álmaitól sokan igen messze hiszik a nyomort és nincstelenséget. Pedig a mulatóhelyek elfüggönyözött üvegablakain kiszűremlő zeneszó már. odahallatszik a nyomortanya lakójának nedves odújába. A remekbeszabott báliruhák kábító parfőmjét elviszi a szellő a hideg szoba nyirkos szalmazsákjáig. S a mámoros ajkak artikulátlan hangjai találkoznak az ökölbeszorított kezüek káromkodó, szitkozódó hangjaival, vagy a tehetetlenül könnyezők sóhajos imáival. Soha nem volt felháborítóbb, esztelenebb és borzalmasabb a mértéknélküli dőzsölés, a hangos, kiabáló mulatozás, mint ma, amikor a nyomor egyre nagyobb és nagyobb néprétegeket ragad karmai közé. Az általános elszegényedés, az áldatlan szociális helyzet égbekiáltó igazságtalanságai, sőt a sokszor meggondolatlanul égő csóvát hajigáló izgatás is együttesen a legkietlenebb jövőt festik a mai társadalmi állapotokat figyelemmel kisérő lelkek elé. A világtörténelem már több ilyen kort jegyzett fel a jövendő idők számára elrettentő tanulságul. Mindig pusztulás, istencsapások, megsemmisülés jártak a nyomukban. A mi elárvult, megcsonkult szegény magyar hazánk szinte kétségbeesetten sír fel a népek jóindulatáért, igazságérzetének kinyilvánításáért. Imák és ájtatos énekek zúgnak fel a templomok hajóiban könnyes panaszkodással: „Ezt a tengersok fájdalmat meg nem érdemeltük!" S amikor a komoly életkulturát elsajátított, magabízó és feltörekvő népek reánk néznek, s látják a nyomortanyák fortéiméi mellett a lukszusmulatozások végeláthatatlan sorát, visszariadnak tőlünk. Mint ahogy visszariad minden józan becsületes munkás ember attól, hogy javíthatatlan kocsmatöítelékeket húzogasson ki nap-nap után az erkölcsi és anyagi romlásból minden eredmény nélkül. Sőt a népek és nemzetek mindenható igazságos égi Ura sem veheti komolyan a panaszkodó ének szavait, ha a templomok kevésszámú esdeklőiről áttekint a bűnös, féktelen mulatózok, esztelen költekezők légióira, akik, szinte kihívják magukra az Ég haragját és büntető ostorát. A bíboros-hercegprímás most, a farsang első napjaiban kiadott idei első körlevelében komoly hangon fordul papságához, hogy ezekben az Ínséges időkben óvják híveiket a fényűzéstől, a dőzsölésektől, az esztelen mulatozásoktól, amelyek az Isten és a jó emberek arcát elfordítják tőlünk s igyekezzenek a híveket arra birni, hogy a szegényeket istápolják, felkarolják és támogassák. A papság igyekezni is fog a főpásztor meghagyásának eleget tenni. De vájjon lesz-e foganatja ? Nem vagyunk-e már túl azon a súlyponton, ameddig a dűlőfélben levő megrongált kolosszus még felegyenesíthető ? Erre nézve csalhatatlan mérőeszköz a jótékonyság mértéke lesz. Az igaz emberszeretetből fakadó apró jótettek korszakának kell eljönnie, hogy az idén megkezdett farsang édes íze a szánkban méreggé ne váljék . a keserves bőjtidőkben. Ujabb földcsuszamlás a Szenttamáshegyen. Azonnal megkezdték a védelmi földmunkálatokat. A Szenttamáshegy déli meredek oldalán 1923 decemberében volt nagyobb arányú földcsuszamlás, amely alkalommal a város polgármesterének felkérésére Rozlozsnik Pál m. kir. főgeologus szakszerű geológiai vizsgálatot tartott a helyszínén s megállapította, hogy a lejtőcsúszás a hegy felső részét el bori tó agyag átázása folytán jött létre. Már akkor megjósolta, hogy hasonló lejtőcsúszás esőben dús időszakok után más alkalommal is megtörténhetik s ezért a hegyfal alatt közvetlenül épült három ház területe az akkor megtett intézkedések dacára sem mondható biztosítottnak. Egy kisebb méretű omlás azóta is volt már azon a helyen, az elmúlt hét végén pedig a lassan olvadó hó és heves eső következtében az agyag úgy átázott, hogy egy nagyobb tömege ismét lezuhant az alul meghúzódó házak tetejére. A Rózsautca 1., 3. és 5. sz. házai kaptak az újabb földomlásból, mely azonban szerencsére nem volt olyan erős, hogy a házak fedélzetét beszakíthatta volna, és igy emberben egyáltalán, vagyonban pedig jelenték; telén kár történt. A hazakra hullott 'földet szekereken hordatták el. A város műszaki hivatala azonnal megtette a szükséges intézkedéseket, hogy a veszélyeztetett helyen a további lejtőcsúszás megakadályozjtassék. Az agyagos földet lépcsőzetesen alakítják ki s amennyire lehetséges, az alatta levő meszes kötőanyagú homokkőig lehordják, mert a rajta elhelyezkedett agyag egészen az alapjáig átázottnak bizonyult. A környékbeli lakosok véleménye szerint addig, mig a hegy oldala lyciummal volt elborítva, nem kellett félni hasonló csuszamlásoktól, mert annak SZÍVÓS gyökerei a földet jól megkötötték. Remélhető, hogy a most foganatosított munkálatok hosszú időre elejét veszik a további veszedelemnek, a veszélyeztetett helyekre pedig jó lenne gyorsan terjedő és lombosodó védőnövényzetet ültetni, amelynek azonban az agyagos talajban életfeltételeit is meg kell találnia. Üzleti forgalmát emeli, ha hirdet az „Esztergom" keresztény politikai és társadalmi lapban! übátok: leányka és fíu 14, női és férfi Szentgyörgymező városrész postát követel. Méltányos ügyet szolgálunk, amikor helytadunk Szentgyörgymező városrész ama kívánságának, sőt jogosan mondhatjuk követelésének, hogy postát kapjon. Talán egyetlenegy faluja sincs az országnak, amely posta dolgában oly mostohán volna, mint Esztergom szabad királyi város Szentgyörgymező városrésze. Még a csúcshegyi menedékház is (ürömi állomás és Solymár között) póstaügynökség és telefonnal rendelkezik, ahol pedig állandóan csak a menedékház vendéglőse lakik és vasárnaponkint budapesti turista kirándulók fordulnak meg. A háromezer lelket számláló, postától távol eső Szentgyörgymező városrész'pósta nélkül áll. Már régebben történtek lépések a szentgyörgymezői posta érdekében, de valamelyes módon az egész póstakérdés elaludt. Az újabb építkezések újból felszínre vetették ezt a kérdést. A pilismaróti országút melletti káptalani és iskolaföldek házhelyekül adattak el. Az építkezés már is megkezdődött. A háztulajdonosok bízva a hely egészséges fekvésében, tőkéjüket a beépítés következtében a város jövedelmi forrásául engedték át, nagy kérdés azonban az, hogy az építtetőknek fognak-e eme házak jövedelmet hajtani postahivatal hiányában. Szentgyörgymező városrészben két nagyobb forgalmi ipartelep van és mind a kettő több órai munkaveszteséget kénytelen elszenvedni, ha postaküldeményről van szó, ami pedig idényükben napirenden van. Több kereskedő is van Szentgyörgymezőn és ezek is minden csekkel, utalvánnyal, ajánlott levéllel kénytelenek legkevesebb 1—1 Vs ora

i időt mulasztani, mert a városrészben nincsen posta. Ámbár Szentgyörgymező városrésznek lakossága földművelő kisgazdákból áll, mégis nagyon gyakran van szükségük postára. Ezenkívül a szeminárium is nagyobb postai forgalmat jelent. Mindezeket egybevetve, nagyon is méltányos e városrész ama kívánsága, hogy postája legyen. Annál is inkább méltányos, mert ha Klotildliget nyaraló közönségének lehetett postahivatalt felállítani, akkor talán ugyanannyi figyelmet -tői BflliOS-nál.