ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-04-26 / 45. szám

XXXVI. évfolyam, 45. szám. Ára köznap 10, vasárnap 16 fill. Vasárnap, 1931. április tö T7Q7TT7P P HM EÁOL 1 n Ii U U1V1 Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra X pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős: HOMOR IMRE. Három hónap Esztergom város éleiéből. A városi közgyűlésen felolvasott h. polgármesteri jelentés. Esztergom szab. kir. megyei város közállapotairól az 1031. évi első negyedet illetően jelentem, hogy az ügykereső közönség igényeit az Összes előadók a hivatalos órák alatt minden alkalommal kellő gyorsasággal és udvariasan elégitették ki. Általában arra törekedtünk, hogy a közönség minden egyes esetben a szükséges felvilágosításokat megkapja. E tekintetben panasz, melynek előterjesztésére módot nyújtottam — hatóságomhoz nem érkezett be. Az elmúlt bárom hónap a vármegye főispánja által a mult év őszén megkezdett szanálás jegyében folyt le. Az egyes előadókkal az összes városi ügyeket illetőleg minden hónap első hétfőjén együttes megbeszélést folytattam, amely alkalommal minden fontosabb ügy letárgyaltatott s abban a meghallgatott vélemények alapján történt állásfoglalás. Bár a lakosság fizetőképességének helyzetében javulás nem volt észlelhető, — mert hiszen enek fizikai feltételei nem változtak meg, mégis állithatom, hogy a lakosság fizetőkészsége a közjövedelmek emelkedéséből megállapíthatóan kétségtelenül javulóban van. Ennek oka abban keresendő, hogy a lakosság nagy rétegei érzik annak súlyát és jelentőségét, hogy a közületet megillető köztartozások a köz érdekében szükségesek, azok el nem engedhetők és hogy azok befizetésének elhanyagolása a magánháztartás helyzetét is mindinkább súlyosabbá teszi. A köztartozások a legnagyobb kímélettel szorgalmaztattak, anélkül, hogy az árverést vagy a zálogtárgyak Összehordását kellett volna foganatosítani. Befolyt adóban 158000 pengő, mely a mult évvel szemben 15.000 P emelkedést mutat, ebből a a várost megillető adó és illeték 95.662 P, mely a mult évvel szemben 20.215 P emelkedést mutat. Oka ennek azon körülmény is, hogy a pótadókulcs emelkedése folytán a százalékos elosztási arány a város javára változott. Az adózó polgárság minden erejének megfeszítésével igyekszik kötelezel tsegének eleget tenni, ezen tény a mai nehéz időkben a polgári öntudatnak egy igen értékes megnyilvánulása. Egyéb jövedelmeik: a kövezetvám 10.000 pengőben 1300 pengővel kevesebbet mutat az előző évinél, de ez ha figyelembe vesszük, hogy a tavalyi állami útépítési anyagok szállításából a városnak 1400 pengővel volt több bevétele — a csökkenés nem aggodalmas. A helypénzben 1980 pengő volt a bevétel, amely 170 pengővel kevesebb a mult évinél, mig a hídmérleg 1130 P jövedelme 10 pengővel kevesebb, mint az 1930 év hasonló időszakának jövedelme. Ezen jövedelmeknek visszaesésére a tavasz megkéséséből joggal lehet következtetést vonni. A nagy pénztelenség a jövedelmek csökkenése, a magánháztartások igényeinek szükségszerű leépítése s igy a fogyasztás csökkenése a fogyasztási adóbevételek apadásában feltűnően mutatja hatását. Az év első három hónapjában 5000 pengővel kevesebb jövedelem folyt be más évek hasonló időszakához viszonyítva. Az ipari szükségletek apadása, a forgalom visszaesése észlelhető a forgalmíadó csökkenésében is, amely 2800 pengővel mutat kevesebb bevételt. A vizdij jövedelem 9200 P emelkedésével 59.900 pengő volt. Itt a pénzbeszedő működése előnyösnek látszik, de eredménnyel járt a renitens nem fizetőkkel szemben alkalmazott kikapcsolás is. A vizdijszabályrendelet törvényszerű életbeléptetése, e vizműjövedelmek rendszeresebb beszedésére jótékony hatással volt. Bár az egyes háztartásokra a vizdij érzékeny terhet jelent, a méltányos esetekben nyújtott kedvezmények érvényesítésével a város fejlődésére jótékony hatást gyakorló vízvezetéki mű ellen ma már alig lehet a lakosság körében kedvezőtlen Äz „Esztergom" tárcája. Don Boseo. (Ápr. 26.)* Világok gyásza közt angyalkák frilláznak, Sc hossza, se vege a szép muzsikának. Hallgatom a dall, a zsongó!, lágyan omlói, Boldog János Boscót. Fáradotf, mint mások. Gazdag szive*lelke Nem nézett tétlenül a nyomoi>könnyekre. Felkarolt árvákat, nevelt ifjúságot Don Bosco, az áldott. Föld ezernyi harcát diadallal állta. Egyért küzdött, egy volt élete'halála : Kereszttel megjegyzett sok ifjú homlokon Ne üljön ádáz nyom. S akik megszerették, melléje szegődlek. Zászlaja alatt ők ma rögöket törnek. És kaput nyitnak a jövő reményinek; Sok*sok gyermekszívnek. Küzdenek az árral, bűnöző világgal. Ifjakat vezetnek boldog megadással. Nem csüggednek ők el a fakuló parkban : Don Bosco velük van. Jöjj, jóiágos Atyánk, segits tisztán élni. Taníts meg minket is Istent szentül félni. Te, akit ma esdve, kigyúlt arccal kérünk, Könyörögj miértünk. Szivontsik Antal. * Ä szalézi*világ e napon üli b. Don Bosco ünnepét. Esztergom. Dr. Lepold Antal rádióelőadás*. V. A város utcáinak száma 112 Házainak száma 1920 óta 2067-rŐI 2603-ra emelkedett Egész villaváros keletkezett a vasútállomás körül. Nagyobb építkezések voltak újabban : az érseki tanítóképző és internátus, a szatmári irgalmas nővérek polgári és elemi iskolája, két városi elemi iskola, a Kath. Legényegylet, a vármegye bérháza, Államépítészeti hivatal, Máv. osztálymérnökség, a Fürdő Szálloda strandfürdője. A mezőgazdaság nem tudja a város szükségletét sem fedezni. Szőlőkulturája híres volt minden időben. A filoxera pusztítása óta alábbszállt ez a mívelési ág, de szőlőben, borban és gyümölcsben, valamint tűzifában még van export Budapest és Bécs felé. Kereskedelmére sorvasztólag hatott Budapest közelsége, va'amint a Marcheggen át Bécsbe vezető vasút távolsága. Végső csapást mért az esztergomi iparra és kereskedelemre az ország megcsonkítása, aminek folytán a hídon megállt a forgalom és a Duna másik oldalának lakossága, melynek Esztergom volt a piaca, elmaradt. Az esztergomi egyházmegye 500 plébániájából 400-nak, a katholikus hivők felének elvesztése, továbbá e primási és káptalani birtok 70%-ának eíkapcsolása és a terhek javarészének megmaradása folytán az egyházmegye teljesen elgyöngült. Az iskolák is el estek a tanulók jelentős kontingensétől. Elveszett a város legszebb kirándulóhelye, Kovácspatak üdülőhely is. A dunai hajóforgalom is meggyérült. Megélénkült ugyan a vasúti forgalom a Budapest—Esztergom és Esztergom —Almásfüzitő vonalakon, de ez nem kárpótolhatja a várost rettentő gazdasági veszteségeiért. A világháború alatt és az azt követő időkben nagy lendületet vett a Salgótarjáni Rt dorogi és a Magyar Általános Kőszénbánya rt. tokodi bányászata, ahol az esztergomiak is munkaalkalmakat találtak. Újabban azonban ezeket az üzemeket is redukálták s ma már jelentéktelen az esztergomiak ez irányú foglalkoztatása. A város nagyobb ipartelepei a következők : Esztergomi Közüzemi Rt (villany, autóbusz, kőbánya és mészégető üzem). Hercegprímási vasgyár, bérlik a Petz testvérek, kik üzletérdekeltségükbe a híres Towler angol vállalatot is bevonták. Hercegprímási és Eggen hoff er-féle egyesült téglagyár, kályhagyár és zománcárugyár. A Heischmann-féle szappangyár, melynek termékei országszerte ismeretesek, a Schrank-féle likőr- és szeszgyár, a Brutsy-féle szeszgyár, Rhomberg művek kékfestő és kartongyára, a Waschaféle szövőgyár, a két Oltossy-féle botgyár, két hengermalom, a Kereskedelmi- és Iparbank cementgyára stb. A város tudományos és művészeti életét az Esztergomi Történelmi és Régészeti Társulat, valamint a Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaság élénkítik. Esztergom városa a régi gazdasági lehetőségek megszűntével a város boldogulásátaz idegenforgalomtól, mint kirándulóhely és az iskolák fejlesztőtől várja. Azért a 12,240.000 pengő vagyon felett rendelkező város nagy beruházásokat tett, amiben az Esztergomi Takarékpénztár — egyik legerősebb vidéki pénzintézet — jelentékenyen támogatta. Az Esztergomi Szépítő Egylet, valamint a Turista Egyesület is buzgólkodnak a város szépítésében és környéke szépségeinek feltárásában. Az idegenforgalom emelését a gyönyörű vidéken, a páratlan thermálviz és fürdőberendezéseken kivül különösen bájos környékének szépségeitől, történelmi vonzerejétől, szent jellegétől és világhíres műkincseitől várjuk. (Vége.) Megnyilt a Duna-Kioszk! ^l^i^i^ hangversenye*f