ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931
1931-04-12 / 39. szám
XXXVI. évfolyam, 39. szám. Ara köznap 10, vasárnap 16 fill. Vasárnap, 1931. április 12 ESZTERGOM Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős: HOMOR IMRE. Ki az oka? Esztergom, 1931. április 12. A nagyhatalmaktól a tehetetlen kisemberig valóságos licitálás folyik a mai életben, hogy ki és mi az oka a sok bajnak, nyomorúságnak, panamának és letörésnek. A diplomata azt mondja: a világválság, — a politikus azt mondja: a társadalom politikai szervezetlensége, a közgazdász azt mondja: gazdasági élhetetlenségünk, — a bankár azt mondja: a rossz tőzsdei viszonyok és a pangó pénzpiac, — a nincstelen azt mondja: a szívtelen gazdagok, — a szocialista azt mondja: a profitéhes tőke, — a nagytőke azt mondja: a követelő munkás, — az ünnepi szónok azt mondja: Trianon, — a gazda azt mondja: a nemzet törzsének elhanyagolása, — az iparos azt mondja: a munkátlanság és a rossz ipartörvény, — az esztergomi várospolitikus meg azt mondja: az „Ősi primási város," a „határszélre jutott Esztergom" rnostohasága, elhanyagolása, — a személyeskedő azt mondja : a Fekete Péter, vagy a szomszéd, — a kusztusi szőlősgazda azt mondja : ... de álljunk meg már egy pár gondolatra ! Az ember úgy érzi, hogy mindegyik ráolvasásnál és minden szemrehányásnál van egy kis hamisság. Mindegyikre rámondja magában az ember, vagy rágondolja a másik: nem úgy van az! A dolgok fordulásával, a viszonyok alakulásával lecsillapul a szenvedély, elül a nagyképű páthosz, megváltozik a vélemény, az okok megváltoznak és megfordulnak az emberek száján, — az igazság azonban ugyanaz ma, mint lesz holnap! Az igazság pedig az, hogy a sok bajnak, nyomorúságnak és letörésnek legfőbb oka az ember. A rossz ember. Az ember, aki vizet prédikál és bort iszik. Az ember, aki megcsúfolja a Főparancsolatot, amely a többit mind magában foglalja: szeresd Uradat, Istenedet, és megcsúfolja a másikat, amely azonos az előbbivel: szeresd felebarátodat! Az ember, aki farizeuskodva hirdeti a törvényeket és az államrendet, amelyeket ő maga harácsolásra használ ki. Az ember, aki szemforgatva dörgi a demokráciát, a szocializmust, de csak politikából, csak azért, hogy hatalmat guberáljon magának emberek és állapotok fölött, amelyek anyagi előnyhöz juttatják. Az ember, aki a kereszténység és a szeretet tógájába öltözik, de aki szívben pogány, és ha hivatalfőnök vagy törvényalkalmazó, akkor a paragrafusok ürügye alatt gyakorolja gonoszságait, embergyűlöletét. Az ember, aki férfi létére, — ha családapa — nem a családjának él, hanem az úgynevezett „világi örömökre" költi pénzét, amely ha nem elég, hát jön a panama és a sikkasztás. Az ember, aki ha asszony, nem családanya, hanem divathölgy vagy kokott, aki otthonával, gyermekeivel (ha ugyan vannak) nem törődik. Az ember, aki ha leány, nem az anyaságra, a családi életre készül és takarékoskodik esetleg saját keresetével, hanem selyemre és szépítőszerekre költi pénzét. Az ember, aki ha esztergomi és ha közéleti szerepet igényel, még akkor is, ha kellő lelki felkészültség helyett türelmetlenkedéssel és személyeskedési ösztönnel van tele — józan ítélőképesség és emberszeretet híján. Az ember, aki... — ám itt is be kell fejeznünk a sort, mielőtt a végére érnénk. Ó mennyi rosszat kell elmondanunk akaratlanul is az emberről, ha a sok baj és nyomorúság okát keressük! Közéleti szempontból hiába vannak a jó emberek, ha olyan sok a rossz ember, és ha a jó emberek érvényesülését a rossz emberek által teremtett viszonyok szinte lehetetlenné teszik. Vármegyei gyűlések. Komárom—Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesitett vármegyék törvényhatósági bizottsága kedden, f. hó 14-én kisgyűlést és utána közigazgatási bizottsági ülést tart. Az „Esztergom" tárcája. Esztergom. Dr. Lepold Antal rádióelőadása. 1. Aki valaha is látta Esztergomot, feledhetetlen benyomást nyert. Alig néhány méternyire a Duna jobbpartjától emelkedik a tengerszin felett 156 méter magas Várhegy, az ősi várfalak koszorújával és szeszélyesen csipkés sziklás déli oldalával. A várfalon nyiló ablakok az Árpádok királyi palotájának, most Szent István kápolnájának ablakai, ahol a hagyomány szerint Szent István király született. A Várhegy tetején Magyarország legnagyobb temploma, a magyar prímások székesegyháza, nemzeti szentélyünk, a 107 méter hosszú, kereszthajóban 48 méter széles új klasszikus bazilika, 34 méter magas falaival és 70 méter magas kupolájával, keleten oszlopcsarnokos főkapujával és két oldaltornyával. Fokozza a kép nagyszerűségét a Várhegy oldalába épült papnövelde, keleten, a Várheggyel mesterségesen egybekapcsolt Szentgyörgyhegyen a kétemeletes kanonoki házak kettős sora, nyugaton a Duna és a szigetet átkaroló Kisduna összefolyása mellett, a hegy lábánál, a vizivárosi régi bástyafalak mögött a klasszikus primási palota, a vele összeépült vizivárosi barokk templom jozefinus stílusú két tornyával, továbbá a Kisduna partján messze elnyúló, jozefinus stílust utánzó zárdaiskola. Az elraga dóan szép képet keretezik a hegyek, a Pilis, a Gete és a Gerecse. A Várheg/, a Magyar Sión, Esztergom szive, a magyar kereszténység és a magyar államiság bölcsője, végső nyúlványa a Pilis hegységnek az északnyugati szélen. Tőle nyugatra termékeny völgy, melyet nyugatról a Gerecse, délről a Gete, keletről a Pilis hegység, északon pedig a Duna övez körül. A sík völgy a tengerszín felett 108 méter magas. Belőle a Duna egyik, Esztergom-belvárosig bekaroló ága két kilométer hosszú keskeny szigetet metszett le, amely tulajdonképen két sziget, a Vizivárosi- és a Prímássziget, s a legújabb időben egyesíttetett. Esztergomot e szigettel két vashíd: a Kolos- és a Szent Lőrinc-híd, a Duna balpartjával pedig a nagy Mária Valéria-vas híd köti össze. A Várhegytől északra, a Duna másik oldalán a magyar Kis Alföld kezdődő síksága s a mélyen benyúló Garamvölgye látszik. Párkány község — valamikor Esztergom megerősített hídfője — szélesen terül el a part mentén. Régen közvetlenül Párkány mellett, majdnem a Várheggyel szemben volt a Garam folyó deltája, de most egy kilométerrel keletre húzódott, a honti hegyek lábához. A Várhegyet egyiptomi stílben épült kolosszális alagút köti össze a széles platóvá egyenlített Szentgyörgyheggyel, amelyen a kanonoki házak és déli lejtőjén az érseki tanítóképző impozáns új palotája állnak. Az alagút bejárata felett az újkori Esztergom körül leginkább érdemesült név olvasható : „Princeps Primas Alexander a Rudna " A Szentgyörgyhegytől északra a Dunáig völgy nyilik, a Szentgyövgymező, ahol a XIII. század kezdetén létesített prépostság körül történt település. Keleten a meredek Szenttamáshegy emelkedik. Tetején az ősi prépostság helyét ma egy kálváriakápolna jelzi. Az oldalán és a lábainál épült házak egészen a Kuckländerhegy aljáig a Szenttamás városrészt, a régi Szenttamás községet képezik A nagy Duna és Hévíz-közig, a Kisduna jobbpartján húzódó keskeny házsor az Érsekváros vagy Víziváros, amelyet körülfogó ősi várfalak és bástyák még több hosszú vonalban állanak. Ezt a területet IV. Béla adta az érsekeknek, hogy ott szolgáik számára külön várost építhessenek. A Vízivárostól és Szenttamástól déli és nyugati irányban terül el az esztergomiak által Király városnak, Nagyvárosnak nevezett szabad királyi város, melyet a XVI és XVII. században Rácvárosnak is hívtak. Magva a már Szent István és utódai alatt letelepített olasz és vallon mesteremberek és kereskedők városa, — a „Villa Latinorum 14 — kezdettől fogva privilegizált királyi város, amely Róbert Károly királytól már birtokadományt kapott, és a XII. század óta vársáncokkal volt körülvéve. Szabad királyi városi jellegét a török hódoltság után 1708 ban visszakapta. 1876ban szabad királyi címének megtartásával rendezett tanácsú városi szervezettel a vármegyébe kebelezték be Mint ilyen 1895-ben magával egyesítette a Várat, az Érsekvárost, Szentgyörgymező és Szenttamás községeket. Legújabban megyei város, csonka Esztergom és a vele közigazgatásilag ideiglenesen egyesített csonka Komárom-megye székhelye, 1820. óta ismét a magyar hercegprímás és az esztergomi fökáptalan székvárosa. Női kabátok csoda szépek tir\T v V^Á6\ vermesnél