ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-04-12 / 39. szám

kaptak a kirvai német telepesek 1786-ban. Dimbes-dombos járásunk egyik szögletében húzódik meg Kirva község. Haíára egyáltalán nem mondható valami kitűnőnek és lakosai mégis nagyon rendezett viszonyok között élnek. Német anyanyelvű, de minden érzésében magyar lakosságának szorgalma ki tudja pótolni a határ mostohaságát. Eme község lakosságának legnagyobb részét József császár, a kalapos király telepitette le Németországból 1786ban. A letelepítésre vonatkozó nagyon érdekes két okmány hiteles másolata került hozzánk revisnyei Reviczky Elemér járási főszolgabíró útján. Az okmányok eredeti másolata Kirva község levelesládájában fekszik több mint 140 éve. Az egyik okmánymásolat ékes német nyelven bocsájtatott ki 1786ban a győri császári telepítési ügykezelőségtől Bernád János aláírásával. Bernád utasítja a esolnoki intézőt, Hunyady Ferencet legfelsőbb meghagyásból, hogy az alábbi jegyzék szerint felsorolt tárgyakat szolgáltassa ki a bevándorló telepeseknek. Meghagyja azonban azt is, hogy ha a telepesek a jegyzékben felsoroltakkal megelégedve nem volnának, további kívánságaik elutasitandók. Megjegyzi eme okmány azt is, hogy amennyiben a már eddig bevándoroltak több felszerelési tárgyat kaptak volna, mint ami a jegyzékben foglaltatik, azokat megtarthatják ugyan, de jövőre a csatolt jegyzék legyen a mérvadó. A telepítési ügykezelőség bizony jól gondoskodott a bevándorlottakról, amit legjobban bizonyít az alábbi jegyzék. Minden telepes család kapott: négy lovat, amelyből egynek kancának kellett lennie, vagy ehelyett 2 lovat és két ökröt. Hogy marhaállományát szaporíthassa és teje is legyen a családnak, kapott egy tehenet borjúval. A tehénnek nyugati fajtát ir elő. Mivel sertés is szükséges a gazdaságban, tehát kiutaltak a család részére egy darab anyasertést is. Gazdasági berendezésre kapott: 1 drb. vasalt lovasszekeret, 1 drb. vasekét, 1 drb. faekét, 1 drb. tüskés boronát. Nem feledkezett meg az ügyvezetőség a legapróbb felszerelésről sem, mert kiutalt egy pár bőr lószerszámot, 1 pár istrángot, 1 pár kötél nyaklót, egy pár kötőféket és 1 pár dupla téli pokrócot. Mivel azonban más szerszámokra is van szükség, kapott tehát minden telepes család egy drb. faragó fejszét, 1 drb. tuskóvágót, l-l drb. ásót és lapátot, 2 drb. falapátot, 1 drb. kaszát fenőkővel és kalapáccsal, 2 drb. sarlót fenőkővel, 1 drb. forgatható köszörűkövet, 4 drb. vászon gabonás zsákot és 2 drb. lóabrakolótarisznyát. Gondoskodott ezenkívül az ügyvezetőség arról is, hogy ha a telepesnek gyermekei vannak, vagy barátai vannak vele, arányosan több téli dupla pokrócot kapjanak. A legfelsőbb császári parancsra történt mindez a magyar állam terhére. A német telepesek ma is ott élnek Kirván nyelvük teljes használatában és ellenségeink mégis azzal kürtölik tele a világot, hogy elnyomjuk a nemzetiségei. Ha ez igaz lenne, akkor 145 évi elnyomatás után aligha volna Kirván egy német is, és semmi esetre sem olyan módban, mint ma. Az elnyomatási vád ellen talán legélénkebben a kirvai magyarérzelmű németek tiltakozhatnának. Amikor a jelzett két német okmányt olvastam, önkénytelenül is földreformunkkal kapcsolatos új, magyar telepeseink jutottak eszembe. Ha az új földhözjutottakról úgy gondoskodhatott volna az állam,

1 mint 1786-ban gondoskodott a bevándorolt német telepesekről, akkor a mostani földreformmal más eredményeket értünk volna el. V. I. részleges esztergomi csatornázás késik, mert a régi terv alapján nem lehetett engedélyokiratot szerkeszteni. Az „Esztergom" egyik utóbbi szá mában rövid híradás jelent meg, amely minden személyi célzás nélkül közölte, hogy a Baross-uti csatornázás régi tervét a város mérnöki hivatala átdolgozza, hogy használható legyen. Ezt a híradást magára nézve sértőnek találta Székely Károly mérnök, aki a régi tervet készítette és legutóbbi számunkban ezre vonatkozólag nyilatkozatot tett közzé, amelyben éles hangon utasítja vissza az állítólagos vádat a terv rosszaságáról és különböző vitatható dolgok felsorolása mellett még erkölcsi kitanitásokkal is céloz esetleg olyan személyekre, akiknek az újság rövid híradásához tán a legkevesebb közük van.. A személyeskedés kizárásával, csupán a közönséget érdeklő érdemi résszel foglalkozva, most már alaposan utánajártunk a csatornaterv kérdésének, és alábbi tárgyilagos megállapításokkal zárjuk le az I ügyet: Tény az, hogy a régi csatornatervet a város mérnöki hivatala teljesen átdolgozza, és pedig úgy, hogy a készülő és befejezés előtt álló munka már egészen új tervnek tekinthető. Ezt a városi mérnöki hivatal a tervet felülvizsgáló illetékes felsőbb Esztergom, mint öt közigazgatási egységből létesült, hegyekkel szegélyezett és részben három hegyen épült, a nagy és kis Duna folyásához alkalmazkodó város. mértanilag nem szabályos és nem központilag elhelyezett. Utcái szeszélyesen görbék, városképe inkább kigyószerűen hosszúkás s csak a belvárosban szélesedik ki. Legfőbb közlekedési útja a Buda irányából jövő Dorogi-út, mely a város egyes szakaszain Horthy Miklós-, Kossuth Lajos, Szent Lőrinc, Mária Valéria-utcának, illetve útnak neveztetik. A Rudnay téren feltűnik a kupolás Szent Anna templom — (Kerek-templom), melyet Rudnay prímás bazilikája kupolájának modelljéül építtetett s 1830-ban fejeztetett be Többi fő útvonala a Rákóczi-térről a vizi városi zárda mellett a primási palotához, ismét a szigetre és a nagy dunai hídra vezető Ferenc József-út. továbbá a bécsi útra vezető Táti-út, és a Káptalan-térre nyíló Dobozi-utcából folytatódó Pilismarót—visegrádi út Központi tere a Széchenyi-tér, Kiss György Szentháromság szobrával és a városházzal. Itt vannak a járásbíróság, a posta és az esztergomi pénzintézetek épületei is. A városháza, eredetileg árkádsorával Bottyán generális lábasháza, a XVII. század végén épült, 1729-ben emeletet raktak rá és 1775-ben a gimnáziummal bővítették Mögötte van a vármegyeház a Bottyán János-utcára copf-, a Deák Ferencutcára új homlokzattal. Megtekintésre érdemes a Deák Ferenc-utcában a belvárosi szép bárok plébánia-templom és az Esztergomi Történelmi és Régészeti Társulat múzeuma, a Bottyán János-utcában pedig a ferencesek barokk temploma, kolostora, a ben cések székháza és 1900-ban épüli gimnáziuma. A Ferenc József-úton a legnevezetesebb épületek: a klasszikus stí ű Fürdő szálloda, az idegenek találkozó helye, udvarán 50 méteres thermal strandfürdővel, férfi és női úszómedencékkel, gőz- és kádfürdőkkel; thermálvíze 29° C és gyógyh tású Azután a főszékesegyházi könyvtárépület (Bibliotéka), mely 130.000 kötetes könyvtárnak és nevezetes numizmatikai gyűjteménynek ad hajlékot. A szatmári irgalmas nővérek templommal kapcsolatos hatalmas zárdája, tanítónőképzője, leányginnáziuma, polgári és elemi iskolája valamint óvodája. A jezsuita stílű és utólag két jozefinus toronnyal ellátott bájos vízivárosi plébánia-templommal összeépített primási palota egyik homlokzatával a Prímás-térre, másikkal a Dunára néz. Eredetileg jezsuita rendház és gimnázium volt. Mostani új klasszikus alakját 1882-ben nyerte, amikor Simor prímás Lippert József tervei szerint átépítette és még egy emeletet húzott rá. 1820. óta benne székel Magyarország hercegprímása és itt nyert méltó elhelyezést a Simor Já nos, Ipolyi Arnold és San Marco herceg gyűjteményéből alakult világ híres Keresztény Múzeum, mely MaííyarorS2:ág legértékesebb vidéki múzeuma. Képtára, iparművészeti és régészeti gyűjteménye van. Magyar szempontból különösen a középkori magyar festészet és faszobrászat emlékei fontosak. A Keresztény Múzeum e téren a leggazdagabb gyűjtemény s a hazai művészettörténelemnek egészen új irányt mutatott. Olasz képtárában a primitíveket példátlan menynyiségben találjuk. Minden iskola és kor elsőrangú példányokkal van képviselve. Figyelemre méltó a német és németalföldi renesszánsz és barokk képsoro/.at is. A nazaránus iskola alkotásait sehol másutt nem láthatjuk ikkora számban Kiváló a bécsi biedernajer festészet emlékeinek együttese. Az ötvösművészeti gyűjtemény a román stíltől a legújabb korig kb'áló egyházi tárgyakat, azután a XVI. századtól pompás világi műtárgyakat mutat. Keramikában különösen a d elf ti és salzkammerguti fayence, valamint a magyar agyagipar van képviselve. Igen tekintély•$ a porcellán-, gyűjtemény. Külön attrakció az 500 i darabból álló szelencegyűjtemény. | Go

l>

elinsorozata a leggazdagabb Ma-i gyarországon. hatóság egyenes utasítására végzi. A város ugyanis utasítást kapott, hogy „ha a részleges csatornázás letárgyalásához ragaszkodik, úgy a terveken a hiányosságokat megszüntető kiegészítéseket hozzáértő mérnökkel eszközöltesse. Tekintettel arra, hogy a bemutatott tervek a hosszelvényeket kivéve meglehetősen vázlatosak, célszerű volna azokat az átdolgozás, illetve a kiegészítés eszközlése során egységesen újra készíteni, mert a bemutatott tervek a'apján engedélyokiratot készíteni nem lehet." Nem tudjuk, hogy az illetékes felsőbb hatóság által bírált terv azonos-e Székely Károjynak a nyilatkozatban védett tervével. Készséggel feltesszük, hogy nem azonos. Nekünk egyáltalán nem lényeges, hogy a régi terveket ki és milyen körülmények között készítette, mi a régi terv munkáját nem kritizáltuk, a rövid híradás nevei sem említett. Nekünk lényeges az, hogy a csatornázási munkálatok mielőbb megindulhassanak, mert itt a tavasz, munka és kereset pedig még mindig nincs. OS százalékká! csökken! a cseh ¥árai« háború óla Szlovenszkói] ; y ; A szerződésnélküli állapot folytán Csehszlovákiából Magyarországba bányafa, bognárfa, talpfa és szőlőkaró kivételével faanyagokat csak behozatali engedély alapján lehet szállítani. A csehszlovák statisztikai hivatal január havi jelentése szerint 1931. januárjában mindössze 563 waggon fát exportáltak Magyarországba, ami pontosan '11 százaléka a mult év ugyanezen hónapjában exportált 5129 waggon fának. A behozott fából 398 waggon volt bányaia, 109 waggon tűzifa, 47 waggon fűrészárú és szőlőkaró, 5 waggon faragott fa, egy waggon donga, és 4 waggon gömbfa. Csehszlovákia fatermelőire nézve ez a visszaesés katasztrofális, mert piacuknak majd 90 százalékát veszítették el a vám viszály folytán. (Magyar Hiraáó.) Olcsó húsárak : Marhahús : kg.-ja 1.40—1.92 P, borjúhús: kg.-ja 2.20 2.60 P-ért kapható STERN HERMAN mészárosnál. (Rendőrséggel szemben).