ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-03-30 / 73. szám

Keresztény politikai és társadalmi napilap. Megjelenik hétfő- és ünneputáni nap kivételével mindennap. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.- — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. Äz esztergomi végvár alatt tárgató szól ismét, de — na- j hogy: belátják ugyan igazungyot fordult a világ az elsői kat, de most egyelőre „matárogatószó óta — ennek a'gasabb politikai szempontok" tárogatónak szomorúan zengő, I mást követelnek, hogy: besikoltóan sürgető hangja most I látják ugyan az igazságtalan nemcsak a kurucnak szól, | állapotot, de most egyebet hanem a labancnak is, nem-[nem tehetnek, — a jobb, alcsak nekünk, hanem nektek j kalmasabb idő azonban jön, is, gazdagnak és szegénynek, csizmásnak és cipősnek, rongyosnak és jóöltözöttnek, elégedetlennek és panaszosnak, csendesen tűrőnek és lázadózónak, — szól minden magyar embernek! Szól, hogy egyesüljön, szövetkezzék egyetlen nagy magyar szervezetben nemzeti és társadalmi szempontból, hogy fogjon kezet a tehetős a tehetetlennel, a kedveszegett az életerőssel, az elhagyatott a befolyásossal és hatalmassal, hogy fogjon kezet testvériesen minden magyar a magyarral. A tizenkettedik órában! Mert érezzük, hogy így, ahogy ma vagyunk, hovatovább pusztulunk, veszünk. Kisebb-nagyobb egyesületek, szervezetek ezreiben hullik szét és őrlődik porrá a a magyarság ereje. Panasztól visszhangzik ez a maradék kis ország. Földmíves, iparos, kereskedő, tisztviselő, munkás és munkaadó, hadviselt és rokkant a maga érdekeltségei révén túlharsogja egymás búját, baját, és orvoslásért ostromolja a kormányzatot, — de hiába, marad minden úgy, amint volt, dugába dől minden keserves próbálkozás, — talán mert csoportonként nem vagyunk elég erősek, talán mert sokszor önkéntelenül is egymás érdekei ellen dolgozva inkább rontjuk egymást és magunkat, mint segítjük és valahol a minisztériumoknál, valahol a generális segítés holnapja előtt összebogozódnak, elvéreznek és elhalnak az ügyek. Panaszainkból, kérelmeinkből, terceinkből és reményeinkből a legtöbbször csak egy hosszú indokolással bélelt, szabályosan lezárt akta lesz, . . . hogy : most egyéb érdekeket is figyelembe kell venni, most ezzel a kérdéssel várnunk kell, elérkezik Miközben pedig odafönn szépen elfeküsznek az akták, idelenn napról-napra fokozódó aggodalommal látjuk, hogy a „jobb, alkalmasabb" idő várása közben mind idegesebb lesz a társadalom, mind több magyar élet és egzisztencia megy tönkre. A tizenkettedik órában hívja egy táborba a szomorú, kedvét vesztett magyar társadalmat a Társadalmi Egyesületek Szövetsége, amely kezébe akarja venni a már-már veszendőbe menő ügyet, a magyar bizakodásnak és életkedvnek ügyét, — amely a magyar társadalom egységének hatalmát és erejét igéri oda a társadalmi ^igazságtalanságok megszüntetésére abban az irányban is, hogy a kormányhatalom részéről nem szabad méltánytalan és igazságtalan bánásmóddal bizakodásában és életerejében letörni egyetlen igaz magyar társadalmi osztályt, egyetlen igaz magyar embert sem ! Szivünk melegével üdvözöljük ezért ezen a napon városunkban a Tesz-vendégeket. A tizenkettedik órában valóban szükség van a trianoni végvárnál vonagló Esztergom alatt felzengő, táborbahívó szóra és a nagy vétóra és türelmetlen figyelmeztetésre, hogy: első a magyar élet, a magyar egzisztencia, az igazság és emberiesség, a hazafiúi munka, de a hazafiút megillető bánásmód is, hogy meg lehessen teremteni és életképessé tenni a magyar társadalom testvéri egyességet, amely nélkül veszedelemben forog a magyar jövő. A tizenkettedik órában még mindig nincs késő ! . . . Zászlódíszben várja Esztergom József Ferenc főherceget és a Teszvendégeket a revíziós-napra Az ünnepség programmldból a biboros-hercegprimás távolléte miatt a palotai tisztelgés elmarad Mint már többízben jeleztük, a Társadalmi Egyesületek Országos szövetsége a mai vasárnapon revíziósnapot rendez Esztergomban, amelyre a város egész társadalmát meghívta a Tesz kerületi elnöksége. A revíziós mapot különösen bensőséges ünneppé teszi az esztergomiak számára az a körülmény, hogy ekkor veszik át a jubileumi érdemkeresztet a vármegye és város kitüntettjei. A Tesz vezetőemberei, élükön József Ferenc főherceg kormányzóelnökkel ezen alkalomból Esztergomba érkeznek. Az ünnepség az előre megállapított programm szerint fog lefolyni, csupán a hereegprímási palotában tervezett tisztelgő látogatás marad el a bíboros-hercegprímás távolléte miatt. Reggel 9 órakor a vasútállomási fogadtatásnál, 11 órakor a díszgyűlésen a vármegyeházán és a déli 1 órai banketten a Fürdő nagytermében a város polgárságának minél számosabb megjelenését kéri a Tesz kerületi elnöksége. A város ünnepies hangulatban, zászlódiszben várja a revíziós nap vendégeit. Az Esztergomi Zeneegylet hangversenyét májusban tartják meg. Az április 2-ára hirdetett Zeneegyletí hangversenyt közbejött akadályok miatt május havában tartják meg a Fürdő-szálloda nagytermében. Az eddig megtartott huszonegy magas nívójú és jól sikerült Zeneegyleti hangverseny után tartandó XXII-nek az az érdekessége, hogy zenetörténeti hangverseny lesz, melyen dr. Meszlényi Róbert miniszteri tanácsos, a Zeneművészeti Főiskola titkára, a kiváló zeneszerző a magyar hegedű-muzsikáról tart felolvasást és az egyes magyarszerzők hegedűműveit Fehér Ilonka, a legkiválóbb és legbájosabb'hegedűművésznő fogja előadni. Fehér Ilonka a mult napokban Bécsben játszott a Konzerthaus nagytermében óriási sikerrel. A Bécsi Magyar Kaszinó esztélyt rendezett tiszteletére, amely alkalommal ugyancsak játszott és mindenkit elragadott művészetével. Örömmel várjuk őt városunkba is, és erősen hisszük, hogy művészetének itt is bőségesen lesznek megértői és rajongói. A műsoron ezenkívül Büchner Antal ig. karnagy vezetésével a Zeneegylet nőikara két szép eredeti énekszámot is be fog mutatni. A hangversenyre annakidején még visszatérünk. i "iiiin

„mir ,<>>n 4~\ßtu*\<\tf\ 0^iV»^w\jf>» <^i\^*^n>ft Tíz esztendő a Kath. Legényegylet életéből A Kath. Legényegylet közgyűlése Március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján tartotta 66-ik rendes közgyűlését az esztergomi Kath. Legényegyegyesület saját helyiségében. A tagok igen szép számmal, mintegy 150-en voltak jelen. Az egyleti dalárda elénekelte a jeligéjét, majd pedig a Magyar Hiszekegyet. Utána Mátéffy Viktor prépost-plébános egyházi elnök nyitotta meg a közgyűlést. Megnyitójában a következőket mondotta: Amikor — a nem is olyan régen elmúlt időkben, — a legény vándorútra ment, mindig öröm töltötte el szívét, ha fárasztó vándorlás után valamely magaslatra, valamely célhoz ért s ott megpihenve visszapillanthatott megtett útjára. így ért el az esztergomi legényegylet is most újabb tízéves vándorútjának végéhez. Álljunk mi is meg és nézzünk ma vissza erre a mozgalmas, küzdelmes, változatos 10 évre! 1920ban az összes egyletek romokban hevertek, néptelenek voltak; a világháborúban a tagok egy része elesett, az egyleti vagyonyok elértéktelenedtek. Ilyen körülmények között kezdtük 1920-ban a romok eltakarításához, kevés reménnyel, sok kétséggel. Istenben boldogult Schweiczer Ferenc, akkori világelnök, félve bontogatta a Kolping-zászlót. De ma, 10 év után büszkén mondhatjuk, hogy az egész világon hatalmas seregek állanak ezen zászló alatt, melynek ez a jelmondata: Isten áldja a tisztes ipart! 1922-ben Kölnben már világkongresszust tudnak tartani a legényegyletek s az egész világ csodálatára rendezett, fegyelmezett Kolping-hadsereg vonul fel. Világalakulat, a szó legideálisabb, legnemesebb értelmében vett nemzetközi alakulat vagyunk. Az 1924. évben Würzburgban kodifikálTS^rf^^l^ n

„rtÄ

k

: VERMES-nél Kossuth -u. 10-