ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-03-30 / 73. szám

ják az egyletek szabályzatát, 1925ben pedig Rómába megyünk s megjelenünk Őszentsége, a pápa előtt, ki áldását adja működésünkre és egy évvel később azt írja, hogy a legényegyleteknek hivatása a társadalmi élet újjáteremtésén dolgozni. 1926-ban Chicagóban az eucharisztikus világkongresszuson veszünk részt és ott is méltó helyet biztosítunk magunknak. 1927-ben, a Bécsben rendezett „világ-legénynap"-on 100,000 Kolping-fiú vonul fel és tüntet az ideális demokrácia, tiszta családi élet és a népek békessége hármas eszméje érdekében. 'Ez történik 10 év alatt a világ legényegyleteiben. Mit tudunk mi, esztergomi egylet felmutatni? Szerényen kezdjük újra a Waldvogelféle házban, mely öt évig nyújt otthont. Szerények, de egyben serények is vagyunk és mozgalmas, élénk egyleti élet fejlődik ki újra. 1925-ben — német példa nyomán — merészen nekivágunk és felépítjük jelenlegi otthonunkat, hogy abban, a saját hajlékunkban könynyebben küzdhessünk szent céljainkért. A vállalkozás anyagi erőinket túlhaladta ugyan, de az épületre láthatatlan betűkkel fel van írva Kolping szava: Az isten gondoskodik majd rólunk s ez a hit és remény éltet s minden gáncs és rosszakarat ellenére megyünk előre a megkezdett úton. Ennek a háznak állni kell, míg egy katholikus iparos él a föld hátán! Ha mindenki el is hagyna, mi nem hagyhatjuk el saját magunkat! Jövőnk nagy gazdasági harcot igér. E harchoz nekünk egy fegyverünk van : a munkánk. A munkának ezt a tündöklő napját fel kell tűzni az egész magyar nemzet egére és mindennek a munka megbecsüléséhez kell vezetnie. Politikával nem foglalkozunk, nem is szabad, de megfelelő helyünket a politikában is meg kell találnunk. Az legyen politikai hitvallásunk: minden iparosnak meglegyen a becsülete és kenyere az egész Mázában. Másik gyönyörű gondolatunk: a testvériség, az igazi testvéri szeretet, Tokión, Chicagón, Kölnön, Bécsen át az egész világ iparos társadalmával. Mindezekhez nekünk az erőt a kath. egyház erőforrásai adják meg, kath. mivoltunk, a mi nemzetköziségünk, azért éljünk hát Krisztusnak, a mi királyunknak és az iparos nemzedék jövőjének í * A tartalmas, mély gondolatokban bővelkedő elnöki megnyitó nagy hatást keltett a jelenvoltakban. Majd Merényi Gyula titkári jelentése következett, mely élénk színekkel ecsetelte az egylet elmúlt évi működését s különösen kiemelte a szép sikerekkel dicsekedhető dalárdát, a látogatott kultúrestélyeket és a szinigárdát, melynek Esztergomban már elismert neve van. Az elnök azután kegyeletes szavakkal búcsúztatta a fiatalon elhunyt Módos Béla II. elnököt, ki rövid esztergomi tartózkodása alatt is értékes munkájával szolgálta az egyesületet. Majd Oriskó János pénztárosi, Szedmer József háznagyi, Pézsa Mihály dékáni és Varga József könyvtárosi jelentése következett, melyeket a közgyűlés tudomásul vett és buzgó tisztviselőinek elismerést szavazott. Örömmel vette tudomásul a közgyűlés, hogy úgy a rendes, mint a pártoló tagok száma örvendetesen szaporodott, mindazonálcal számuknak még további gyarapodása is igen kívánatos volna. A tisztikar megalakulása volt a tárgysorozat következő pontja, mely az idei évre a következőképpen alakult: egyházi elnök: Mátéffy Viktor, egyházi II. elnök: Greff Gyula, világi elnök: Jakobek Jenő, titkár: Merényi Gyula, pénztáros: Oriskó János, ügyész : dr. Berényi Róbert, háznagyok: Szedmer József és Pézsa István, dékánok: Pézsa Mihály és Tschunderlich János, könyvtárosok: Varga József és Stefanidesz Ferenc. Azonkívül megválasztották még a választmányt és a rendező bizottságot. A megválasztottak nevében Jakobek Jenő köszönte meg a közgyűlés bizalmát, végezetül pedig a dalárda ;és tagok együttesen énekelték el a Himnust és ezzel a közgyűlés véget ért. Utána következett 11 új tagnak ünnepélyes felavatása, melyet a közgyűlés közönsége is végignézett. Lélekemelő látvány volt, amikor a fiatal segédek kipirult arccal, egyik kezükkel a Máriás zászlót fogva tették le a fogadalmat, hogy jó keresztény és hazafias iparosok lesznek. (—) Hortobágyijuhíűró MINDENÜTT KAPHATÓ! TERMELI: Orsz. Magy. Tejszövetkezet! Központ Budapest, I., Horthy Mik!os-út 119121. Tatai tej a cseh tej helyett Esztergomban. A külföldi tejbehozatal kiszorítása Közérdeket vélünk szolgálni, amidőn rámutatunk arra, hogy végleg elszegényedett városunk közönsége naponkint mintegy 1000 liter menynyiségű „külföldi" tejet fogyaszt és ezért évenkint 90.000 pengő körüli összeget szolgáltat a külföldnek, amely semmiképen sem térül vissza. Ez a helyzet káros az egyes fogyasztóra nézve is, de nagymértékben káros a megcsonkított államra nézve, mert amily mértékben szaporodik a külkereskedelmi mérlegnek paszivitása, oly mértékben kénytelen a nemzeti jegybank is mindig több és több külföldi pénzt beszerezni, amelyért aranyat kell adnia, aminek természetszerű követkéz menye a pengő vásárlási erejének csökkenése, ami mindnyájunkat érzékenyen érint, de főleg az is, hogy ezen külföldi tejért 30 filléres árat kell fizetnünk. Ez a káros helyzet lebegett azok szeme előtt, akik annak kiküszöbölése végett a helybeli tejszövetkezet megalapításán fáradoztak, de be kellett látniok, hogy az legelőnk silánysága és tejelő állataink csekély mennyisége mellett nem birná a külföldi tejet kiszorítani, az azzal járó nagy felszerelési költségek miatt pedig jelenlegi viszonyaink mellett fel sem állítható és a tej árának leszorítására sem lenne képes. Ily körülmények közt örömmel kell üdvözölnünk a tatai gazdák tejszövetkezetének azon elhatározását, mely szerint a legmodernebb tisztító és hűtőgépekkel kezelt és abszolút magas zsirtartalmú, minden bírálaton felül álló tejét a külföldi tejbehozaíal kiszorítására szükséges mennyiségben és 30 filléres áron kívánja városunkban forgalomba hozni és azt elsőrangú vaj és tűrótermékeivel is ellátni. Eltekintve ezen tej kitűnő minőségétől, miről közönségünk már a közel jövőben meggyőződhetik, a literenkinti 6 fillérnek megtakarítása évenkint mintegy 20.000 P öszszeget jelent, emellett az ezenfelüli érték a mi véreink zsebében marad, ha mindjárt ezek nem itt, hanem Tatán laknak is. Minthogy azonban városunknak tejszükséglete még nagyobb, esztergomi gazdáinknak sem kell félniök, hogy tejüket elhelyezni nem bírnák. A tatai tejszövetkezet helybeli üzlete Ferenc József-út 4. sz. házban már április hó 1-én megnyílik, amire közönségünk figyelmét közérdekből felhívjuk. Jelentkezés a ferencrendi internátusba. Első osztályos gimnazisták, reálisták jelentkezését a jövő tanévre május hó 31-ig fogadja el az esztergomi Szent Ferenc Fiúinter nátus. Történelmi séta Esztergomban Irta: Dr. BALOGH ALBIN. A Víziváros főutcája a középkorban is a mai Ferenc József-út volt. A házak azonban elpusztultak. Elpusztult az a nagy épület is, mely részben római sírkövekből azon a helyen épült, ahol közvetlenül a világháború előtt a zárdaiskolát emelték. Hiszen alig maradt valami a Szent János-utcából is, melynek családi házai az új zárdaiskolának adtak helyet. Megmaradt azonban az az emeletes ház, melyben Katona István, a magyar tudományos történetírás atyja a XVIIÍ. század utolsóelőtti évtizedében élt és halhatatlan művét, a História Criticát készítette. A zárda és a temploma eredetileg ferencrendi építmény, mely első alakjában közvetlenül a törökök kiűzése után készült, majd (1726—50) újra épült, azután a katonai kincstár birtokába került. Ez a Prímástér sarkán nagy raktárhelyiséget épített az egykori római út fölött, melyet itt majdnem öt méter magas földréteg temet. A kamarai raktárt részben alighanem tűz pusztított el, mert az egyik sarkában majdnem mázsaszámra került elő a föld alól az égett gabona. Az épülettömböt a katonai kincstártól Rudnay prímás vásárolta meg (1820): egy ideig szemináriumnak és levéltárnak szolgált. A zárda mai alakját azonban csak 1847-ben kapta, Szent Vince leányai pedig csak 1865-ben költöztek bele. A ferencrendiek itt is műhelyeket rendeztek be liszt- és sóőrlésre, még pedig vizierővel, melyet a várhegy oldalából ide csörgedező patak szolgáltatott. Róluk nevezték el az idetartozó Dunaparti bástyát ferences bástyának; ez azonban egészen megsemmisült. A zárdával szemben álló (63. számú) emeletes ház a vármegye székháza volt a XVIII. század folyamán és a XIX. sz. első három évtizedében, mikor is — kerek száz évvel ezelőtt — a vármegye Bottyánutcai új székházába költözött át. A vízivárosi plébánia-templomot a középkori plébánia-templom helyén a jezsuiták építették, akiknek kolostora a mai prímási palota elődje volt. A jezsuita székházzal kapcsolatban gimnázium is épült már 1688-ban, de nemsokára (1729.) az egész épületkomplexumot kibővítve átépítették. Amikor a jezsuiták rendjét felosztották, házuk az érseki helynök lakása lett, a prímási udvar visszatérése után pedig a prímásé, míg a gimnázium már előbb (1779.) a királyi városba költözött. A jezsuiták temploma azóta (1773.) lett plébánia-templom, sőt a bazilika építése idején a prímás székesegyházaként szerepelt. Ezért Rudnay prímás a templom mellé nagy sekrestyét épített, melynek emelete a káptalan számára kápolnául, zsolozsmázó helyül szolgált Akkor tették át a Boldogságos Szűz díszes bárok szobrát e sekrestye helyéről először a Duna felőli oldalra (1820.), azután pedig mai helyére (1865.) A szép szoborművet, melynek alsó részén Szent Rozália alakja látható, a nagy pestis megszűnésének emlékére emelték (1740) A prímási palota mai empire formáját Lippert József építész alakította ki Simor prímás megbízása ból. A nagy építés előtt a prímás a mai jószágigazgatói épületben lakott (mely Esztergomnak egyik legcsinosabb empire-háza) s ezért még ma is régi prímási palotának mondMa már a prímási palota fogalom nemcsak Esztergom számára, melynek a prímás személye legfőbb értéke és vonzóereje, hanem országos, sőt nemzetközi viszonylatban is részben a hercegprímás közjogi állása miatt, részben azoknak a nagyértékű gyűjteményeknek révén, melyeknek nemismerése magyar emberre nézve a műveltség hiányának mondható. A prímási'palotával szemben kőfallal bezárt kertben a vízivárosi plébános lakása áll. Az emeletes épület helyén már a középkorban templom állott Szent István vértanú tiszteletére. A török hódoltság idején ez is elpusztult és csak Keresztély Ágost prímás építtette fel újból (1708—14), Batthyányi prímás pedig a mostani plébános-lakássá alakíttatta át. Mellette ugyancsak emeletes épület a régi vízivárosi elemi iskola helyiségéül szolgált s ez volt a tanítóképző gyakorló iskolájának elődje: bejárata fölött márványtábla ékesedik az építő Rudnay prímás nevével és az építés évszámával 0826). Az Uri-utcán a régi római úton — haladva a mai prímási gépgyár épületéhez érünk. A középkorban itt is templom állott Szent György tiszteletére, a törökök pedig mecsetnek használták. Ugyancsak török időkre megy vissza a prímási fürdő is, mely malommal volt összekapcsolva. Az itt lévő hévízfürdő gyógyító erejét azonban már a rómaiak korában ismerhették és felhasználhatták, mert itt találták meg az Aesculapius és Hygieia tiszteletére készített római áldozati oltárt. Ahol a várhegy erősen kiugrik a Duna felé, illetve a prímási vízvezetéket ellátó kerek víztorony emelkedik, a várhegyről lefutó fal egészen a Dunáig ért, tehát az utat elzárta, úgyhogy csak 1763 óta lehet innen Szentgyörgymező felé járni, amikor a várfalat lebontották. A félig hegyoldalba épült kiugró kis bástya romjai azonban az oldalába vájt pincével ma is láthatók. (Folyt, köv.) SCHEIBER-nél a

7éZI""" 6 17,71'. A legnagyobb választék