ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930
1930-02-09 / 33. szám
1930. február 9 ESZTERGOM csaknem 170.000 aranykoroha, vagyis 197.200 pengő azon összeg, mely a katonai igazgatással szemben a városnak jogos követelése. Mindezen követelésére a város ezideig mit sem kapott. „Legyen a m. kir. honvédség a volt cs. és kir. hadügyigazgatás jogutódja, vagy sem, de a fentebb bőven kifejtett álláspontunk szerint az egyik, a honvédség ép úgy,j miként a másik, a volt cs. és kir. hadsereg a nemzeti akarat s az akarat eleven megtestesülése lévén, — az igazsággal ellenkeznék az, hogy a város jogos követelései tovább is megtérítés nélkül maradjanak. Ha szegény, ha megalázott, ha porbasújtott ez a nemzet, Esztergom szab. ktr. megyei város sokszorosan az. Lehetetlenség azt kívánni, hogy a város viselje a fentebb részletezett 197.200 pengő elmaradásának terhét csak azért, mert laktanyája, kórháza a hadszolgáltatásra igénybevehető objektumai vollak. Mi Esztergom városa, sokkal t bbet vesztettünk, mint az ország más vidéke: a párkányi járás és vele iparunk és kereskedelmünk elvesztése nekünk sokkal inkább fáj és sokkalta nehezebb, mint a közép DunaTisza mellékének s a Csonkaország egyetemének. A trianoni béke a közvetlen vesztesé géhez csak a katonasággal szemben felmerült tételeknél 197.200 pengő veszteséget hozzáadni, amellett laktanya tatarozás előre még nem is közölt, vagy talán még fel nem vett költségeivel, melyek azonban állítólag 160—200.000 pengő körül járnának, a város közönségének fájdalomba görnyedt fejét a földporába nyomni s meg nem érdemelt terhek clau diumi igájával, — Kegyelmes Urunk azt hisszük s biztosra tudjuk, oly tény s oly elgondolás volna, mely Nagyméltóságod tetszésével s elha tarozásával nem találkozhatik. De mi még tovább megyünk! a©®®®®©©®®©®®©©©©©©©©©®®©©© ég csak egy hétig larl a ísMée elárusíiás A Move Esztergomi i - Hajósegylet hang1 versenyenagy sikerrel zajlott le. ® © csodás árakon Weiss Mór tOS arai Esztergom, Széchenyi-tér 15, ÚJABB CIKKEINK: 80 cm széles elsőrendű minőség. 1.58 szarvasbőrszerű, napi ár 3.50 helyett [amin 80 cm széles, kitűnő minőség, csoda ár. é maradékok méterenkint, 60 cm széles. léiy fekete kabáfposztó! 150 cm. széles bőrerős (strapác) higiénikus burkolatban. ermekharisnya (fekete) még kis számokban kapható. -.58 -.78 3.98 .78 .10 Ezekből a cikkekből viszonteladóknak nem adunk ! S>©©©®®©©®®®® ©© ©© ©©©©©©©©©©©(& Az elmúlt 1919—1929. években, közti midőn a kaszárnyát már a honvédség használta, 301.096*23 aranykorona, vagyis 349.271*63 pengő volt azon összeg, melyet a város a honvédség használata folytán az állandó beszállásolási díjakban a béke évekhez képest veszített. „Ugyancsak mellőzi a kincstár a kaszárnya utáni vízdíjak fizetését, úgyhogy ezideig a városnak e címen 8816*24 pengő hátralékos követelése van. , Amikor a legszegényebb háztulajdonostól, sőt még a beépítetlen telek tulajdonosától is a város beszedi végrehajtások, útján is a szabályrendelet szerinti vízdíjat, — a honvédség ezideig egy fillért sem fizetett e díjakból akkor, midőn a vízvezetéket ténylegesen használja." A kaszárnyai lakások béréből, szól ezután a memorandum, majd folytatja: „De sérelmünk van a honvédség itteni elhelyezése kapcsán a nagygyakorlótér céljára bérbeadott városi legelő s erdőterület használata körül is. E nagygyakorlóteret a volt közös katonai igazgatás a béke s háború éveiben évi 12.000 aranykoronáért bérelte. Hosszas vita s közben a városnak bér elmaradás folytán ért károsodás után 1925. évben megállapodás történt évi 2714*14 pengő alacsony bérben, mely megegyezés szerződés alakjában ugyan még ma se£ nyerte el az illetékes felsőhatósági jóváhagyást. Az erdőtűzkárok megemlítése után előkerül az úgynevezett UjTábor ügye. „A m. kir. honvédség itt kereken 12 kat. holdat tart a városi nagylegelőből elfoglalva s beépítve, tehát úgy, hogy eredeti használatából teljesen elvonja. Ezért a város ma csak azon bért (holdankint 1*75 pengőt) kapja, mint a nagygyakorlótér céljára használt egyéb legelőrészért, holott a nagygyakorlótéri, jóváhagyás alatt levő szerződés értelmében annak bére külön állapítandó meg. A város tehát felvette a tárgyalásokat, hogy a területekre új bérszerződés, vagy adásvételi szerződés jöjjön létre. E tárgyalások során a honvédség képviselői az Uj Tábornak további 4*8 kat. holddal való nagyobbítását is kérték, mit a város el is fogadott azzal, hogy ezen területek évi bérösszege holdankint 80 pengő, vételára pedig, ha a kincstár a vétel tekintetében két év alatt dönt, ugyancsak holdankint 800 pengő legyen. Ezen tételek a katonai kincstárra feltétlenül előnyösek, mert hasonló minőségű földek ára Esztergomban 1500—2000 pengőt is elér kat. holdankint : mégis a vegyesdandárparancsnokság arról értesítette a várost, hogy fedezet híján az UjTábor kérdése egyelőre függőben marad, ellenben a Tábornak már beépített része továbbra is a hadiszolgáltatási törvény alapján veendő igénybe, pedig azok használatára ma már a katonaságnak kétségtelenül bérszerződést, vagy adásvételi szerződést keli kötnie a várossal. Az alapos megindokolás után a város közönsége kéri a minisztert a.memorandumban a várost megillető összegek metérítésére, továbbá arra, hogy a vízdíjfizetés elmaradását s az Uj-Tábornak a hadiszolgáltatási törvény alapján való igénybevételét szüntesse meg. Végül arra kéri, hogy fogadja el a laktanyának a bérek terhére való tatarozása tekintetében a város polgármesterének felterjesztését s ennek folytán rendelje el a mult évi november hó 1-ével beszüntetett laktanyabérek újbóli folyósítását mindaddig, míg a város előbb bőven részletezett követelései kielégítést nyernek." Esernyők 6'50, selyemharisnyák 2-10, ajour zsebkendők 45 fillér, sárcipők, fehérneműek, ruhák, kabátok legelőnyösebb beszerzési forrása BALOG LÁSZLÓ divatáruháza. Mosóselymek minden szinben l ( 90,kanavásznak, festők, inganyagok, siffonok, kelengyevásznak, anginok, flanellok, pargetok 90 fill.-től kipróbáitan megbízható minőségekben közismerten legolcsóbbak BALOG-nál. Ha az EHE a nagyközönség elé lép, hozzá vagyunk szokva ahhoz, hogy mindig szépet és jót nyújt. Eltekintve sportbéli sikereitói, társadalmi megmozdulásai is mindig eseményei Esztergomnak. A f. hó 5.-Í hangversenyre a leleményes rendezőség a fővárosi művészek oly tagjait hozta merő sportszeretetből Esztergomba, akiknek pénzért való működése ezrekbe került volna. De nem azért bohém a művész, hogy akkor énekeljen vagy muzsikáljon a legszebben, mikor megfizetik, az ő legfőbb jutalma az elismerő tapsban megnyilvánuló tetszésnyilvánítás, és ebben a jutalomban annyi részük volt, hogy — amint a vendégeinket ismerem, nem adja sok ezer pengőért. Fellépésük az ünnepeltetések jól megérdemelt sorozata volt és hisszük, hogy jó emlékekkel távoznak Esztergomból, és bárcsak meg volna a lehetősége a HajósEgyletnek, hogy a jövőben már ugyanezen művészeknek csengő ércben is kifejezhesse elismerését. Hölgyszereplő egy volt. Orosz Júlia a Városi Színház művésznője, aki sokszor szerepel már az Operaházban is, amelynek díszére válik. Szép színpadi megjelenés, bájos csengő magas szoprán és amit énekel, át is érzi. Előbb könnyebb dolgokat vett műsorába. Taruay: „Ősz utolja". Hubay: „Rózsabokor a domboldalon". Dienzl: „Liliomszál". Kurucz: „Piros rozsa", majd a meg nem szűnő tapsokra egyszerre meglepetve láttuk magunk előtt az istenadta művésznőt Puccini: „Tosca imáját" énekelve. Igy ma kevesen éneklik e nehéz áriát Magyarországon. Laurisin Lajos és Miklós. Ezek esztergomi emberek- Érdekli őket a város szivedobbanása, minden megmozdulása! Laurisin Lajos beérkezett művész, Operaházunk első lirai tenorja, akinek vállain ma az Operaház .egész repertoárja nyugszik. Kevés szebb lirai tenort ismerünk. Jó kedvvel énekelt a legszebb áriákból és bár elénekelt egy operai estére való melódiát, a fáradság semmi nyoma nem látszott rajta. Áriái és dalai a következők voltak: Puccini: Ária a Gianni Sehichi"-ből, Sárkány Sándor: „Szerenád." Verdi ária a „Rigoletto"-ból. Vihar a levelet... Szól a kakas már „Puccini: ária a Tosca-ból Schumann: „A két gránátos." Laurisin Miklóst mint jó zongoraművészt is ismerjük Esztergomban. Ő kisérte az összes műsorszámokat. Nem tudjuk, miben nagyobb a technikában v. érzésben? Talán egyforma mindakettőben. Műsora : Schuman—Liszt: Widmung Mozart „Bölcsődal" Chopin „Mazurka" Schubert: „Bölcsődal." — Végül a fiatal hegedűművészről Hubay és Zsolt tanítványáról kell megemlékeznünk : Végh Nándor a maga fiatalságában már ma is művész. Vonóvezetése tökéletes, biztos, átérzi, amit játszik. Előtte a hegedű technikájában nincs nehézség. Nagy jövőt jósolnak ennek a fiatal embernek. Bele fog kerülni a Vecsey Szigeti stb.-i világhírű magyar hegedűsök gárdájába. Műsora a következő. Dvorak „Szláv tánc". Paganini „Caprice," Hubay „Zephir". Zsolt: „Szitakötő" és Brahns: „Valzer." A termet Esztergom város közönségének szine-java töltötte meg. Ezeknek élén az egyesület df szelnöke dr. baráthi Huszár Aladár saenkvici Palkovics László alispán'
