ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-02-09 / 33. szám

TISZTIT a 120 éves enberger, Széchenyi-tér 7. sz. Mátéffy Viktor prépost-plébános,'! a záróráig a legjobb hangulatban Waldvogel József ny. tábornok stb. 1 tartotta együtt a közönséget. A hangversenyt tánc követte, mely Dr. Berényi Zoltán. Az esztergomi vízvezeték használatáról A városi vízvezeték létesítésével egyidejűleg bizonyos értelemben az esztergomi polgár érdeklődési köre is irányt változtatott. Akarva, nem akarva kell, hogy érdekeljék bizo­nyos ismeretek és szabályok, me­lyek saját vízvezetéki berendezésére, a vízmérő órára, a vízdijakra, a többfogyasztások utáni dijakra stb. vonatkoznak. Bár annakidején lapunkban teljes szövegét hoztuk a ma is érvényben lévő vízvezetéki szabályrendeletnek, egy-két aktuális tétel felevenítésé­yel és kétségtelenül leszűrt fontos tapasztalatoknak közlésével, azthisz­szük, fontos szolgálatot tehetünk ol­vasóközönségünknek. Milyen berendezések váltak be Esztergomban ? Azok, amelyek az itt uralkodó víznyomásnak (1 négyzetcentiméter felületre átlagban 6 kg. ca 6 at­moszféra, másként 6 légkör esik) megfelelnek és a talaj kémiai ha­tásának ellentállanak. A város területén Szenttamás és a Várhegy kivételével mindenütt 5 és 6 atmoszféra nyomás uralkodik. Azért a fenti két hely fkivételével csak |öt légkörnél nagyobb nyo­másra engedélyezett, u. n. budai szabványú ólomcsövek használata van megengedve. Ezek méretei a következők : 10 milliméter belső, 20 [milliméter külső átmérőjű cső folyóméteren­ként 3 kg. súlyú; a 13 mm. belső 20 mm. külső átmérőjű folyóméte­renként 45 kg. súlyú; a 20 mm. belső, 34 mm. külső átmérőjű cső folyóméterenként 6*8 kg. súlyú; a 25 mm, belső, 43 mm. külső átmé­rőjű cső 10'5 kg. súlyú. Aki új berendezést készíttet, a fenti méretek ellenőrzésével kike­rülheti megkárosodását, mert kü­lönböző falvastagságú csövek van­nak forgalomban, melyek értéke természetesen más és más. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy 10 %-os súlyingadozás ólomcsöveknél meg­engedett. A vascsöveknél más a hely­zet. Itt a normál szabványú horgany­zott vascsövek tapasztalat szerint bírják víznyomásunkat; itt azonban más baj lép fel a legtöbb helyen. Ha a talaj, amelybe a horganyzott vascsövet fektetik, agyagos, szennyes, nedves, töltött, rothadó anyagokkal telített, a vascső igen rövid időn be­lül elrozsdásodik. Erre a szempontra Esztergomban különös gondot kell fordítani, mert számos helyen kellett máris egész vezetékeket kicserél­ni két éven belül a csövek elrozsdásodása miatt. Horganyzott vascsövek csak szá­raz homoktalajban (Szentgyörgy­mező egyes helyein) ajánlatosak. Nagyobb méreteknél (25 mm.-en felül) használt öntöttvas-csövek, el­lentétben a fenti kovácsvas, Man­nesmann-csövektől tartósak. Az ólomcsöveknek csak a mész az ellensége, azért falban burkolni (filcelni) kell, nehogy a mész ki­marja. Sok baj van az angol klozetteknél, ahol szintén a nyomásunknak nem megfelelő csapok nem zárnak töké­letesen, állandóan folynak, a tulaj­donos nem győzi javíttatni s még a vízmérő óra is mutatja a sok víz­fogyasztást, ami szintén pénzbe ke­rül. Mi a segítség? Az öblítőtartány nem megfelelő úszócsapját kicse­réltetni „Todel" rendszerű, úszócsap­pal s a bajoknak vége szakad. E csapokon kis kúpos furat van, mely a nagy nyomás ellenére is, kis nyi­lasról lévén szó, könnyen zárható. Ezt a nyilast az úszógolyó köny­nyen el tudja zárni, míg a nagy nyílás elzárásához nálunk nagy nyo­más szükséges, mit az úszógolyó csak bizonytalanul, vagy sehogysem képes elzárni. Mikor van a vezetékben hiba? Ha a csaphoz tartom a fülemet, zárt csapok mellett is súgást hal­lok. E súgás éjjeli csendben feltű­nően hallható. A hibátlan vezeték teljesen néma. Ha a csap súgását hallottuk és vízmérő óránk is van, megnézzük a vízmérőt is. Ha zárt csapok mellett a vízmérő nagymu­tatója megy, biztos, hogy baj van! Közbevetőleg megjegyezzük, hogy a vízmérők számlapjának kerületén levő beosztások litert jeleznek, te­hát a vízmérőn minden liter vízfo­gyasztást megmérhetük. Mi akkor az első teendő ? A hozzávaló kulccsal elzárjuk az az aknában, vagy a kapu alatt levő u. n. házi főelzáró csapot. Ha a sú­gásaaz elzárás következtében meg­szűnik, a további vízelfolyásnak és az ebből keletkezhető bajoknak ele­jét vettük. Megtudtuk azonban azt ís, hogy a repedés a főelzáró és a berendezési tárgy között van. Ezután kell a szerelőért kül­deni, mert ha a szerelő későn jön és nem zártuk el a vezetéket, az elfolyó víz nagy károkat is okozhat. A házi főelzárók legtöbbje kúpos víztelenítő csap. Ezek szerkezete hasonlatos a borcsapokhoz. Elzárá­suk úgy történik, hogy balról jobbra a kulccsal egy negyed fordulattal elfordítjuk a csap szárát. A csap negyed lordulatnál teljesen zár s ezután megakad. Tovább erőltetni tehát nem szabad. Kinyitásuk ugyan­így történik, csak ellenkező irány­ban. Ha a főcsap elzárása után is sú­gást hallunk, akkor a hiba .az utcai csatlakozó vezetékben van, mikor is ez a városi mérnöki hivatalban, vagy a tűzőrségen jelentendő. Fro és kontra A kétségtelen gazdasági lerom­lottság szomorú állapota olyan iro­dalmi tevékenységre sarkalja azo­kat, akik minden tehetségükkel se­gíteni akarnának a bajokon, hogy az élvezetes gondolatszövések egész sorozatával találkozunk helyi lap­jaink hasábjain. Bár tisztában va­gyok azzal, hogy szerény tollam sem fogja a megrekedt szekeret a kátyúból kiragadni, mert hiszen erre az elhivatottak sem képesek, mégis néhány szóval reflektálnom kell arra a feltétlenül helyes megállapí­tásra, hogy hazafiatlan az a keres­kedő, aki tényleges szükség nélkül külföldön vásárol. E megállapítást azzal toldom meg, hogy nemesek hazafiatlan ok azok, akik egyenlő minőség és ár mellett külföldön vásárolnak, hanem szelle­mileg is elmaradottak és ezekről még azt sem tudom feltételezni, hogy saját üzletüket gondnokolás néikül el tudják vezetni. Mi keres­kedők ugyanis árút csakis azon egyetlen esetben importálunk, ha ezt sehogysem tudjuk elkerülni. Ha a hazai ipar és külföldtől füg­getlen kereskedelem fellendítése va­lóban szívén fekszik a hatósági té­nyezőknek, akkor elsősorban azt kell lehetővé tenni, hogy minél ke­vesebb oly cikk létezzék, amelyért a pénzt idegenbe kell elfizetni. Ami­kor egy rövid esztendő alatt 650 millió pengő értékű árút hozunk be az országba, akkor ott kell meg­fogni az orvoslás módját, ahol a ba­jok tényleg jelentkeznek. Déli gyümölcsre, citrom, narancs, datolya, banán, amerikai mogyoró stb.-re 18 millió P.-t költünk egy évben. Ez a behozatal nagyrészben felesleges. De nem felesleges a tű­zifa, amelyekért 1928-ban 17 milliót fizettünk a külföldnek. Sóért 6 mil­liót fizettünk Romániának. Ezek a tételek még érthetők, de hogy 19 milliót miért kell nyomó- és irópa­pirért kifizetnünk, 6 milliót újság­papírért, 3 milliót rajzpapirért, erre választ kevesen tudnának adni? Ez a kiadás már hiba. Igaz, hogy a papírgyártás legfontosabb alkatrésze a cellulose Magyarországon nem ké­szül, mert az erdőségek hiányoznak, de a nyers anyagot be kellene hozni és azt itt feldolgozni. Említett pa­pírárukat itt kellene gyártani. A buda­pesti nagybankok, amelyek szeret­nek iparvállalatokat létesíteni, miért nem gondoskodnak arról, hogy ilyen gyárak révén pl. a papirimport fe­leslegessé váljék. Milyen közhasznú dolog volna az, ha pl. Esztergom­ban olyan papirárúgyőr létezne, amely országunk tényleges szükség­letét fedezni tudná ! Ha a kereskedő elolvassa azokat a statisztikai adatokat, amelyek a behozntt árúkat bontják alkatrészeire, rögtön megállapítja, hogy a 650 millióból célirányos és nagyobb ka­liberű ipari politika mellett a fele itt maradhatna. Nem kellene ez esetben külföldi pénzcsoportoktól magas kamatláb mellett kölcsönö­kért könyörögni, amelyeknek visz­szafizetése sokszor kétségbeesésbe kergeti az adóst. Az értelmes ma­gyar munkásság nem kényszerülne tüntetni munkáért, mert ilyen és hasonló gyárak révén el lehetne helyezni minden dolgozni akaró embert! Ezekről a kérdésekről nagyon so­kat lehetne meditálni, mert én csak épen egyik behozatali ágat érintet­tem. Egy vidéki lap keretei szűkek ahhoz, hogy a helytelen fővezetés­ből le lehessen vezetni a logikai láncolatot. Nekünk, mint egész sze­rény vidéki városnak meg kell elé­gednünk azzal a régi megállapítás­sal, hogy az elméleti Studás mit sem ér, ha azt a gyakorlati élet tettek­kel alá nem támasztja. Lenkei Emil. HIREK. Éjjeli szolgálatol február 8-161— 14-ig a Rochlitz örökösök „Szent Istváné­hoz c. gyógyszertára (Kossuth Lajos­utca ós Széchenyi-tér sarok) teljesi­Farsangi emlékeztető. Február 8*án a Női kereskedelmi tanfolyam „Ee* her rózsa estje" a Fürdőben ese 7 órakor. „ 9<*én, a Belvárosi Kath. Olvasókör és Ifjúsági Egyesület színdarabbal egy­bekötött táncmulatsága este 8 órakor. „ 15'én a Mjvc Esztergomi Sport Club jel­mezestélye e Fürdőben. ,, 15»én a Hajósegylet és a Széchenyi Kaszinó tánccal egybekötött társasvacsorája a Kaszinóben. Marc. 1 *én az öreg realisták táncestélyé a Für-* dőben. „ 2*án a Kath. Legényegylet farsangzáró jelmezes bolondeslje saját helyiségében. „ 3*án a Polgári Egyesület családias estélye a Magyar Királyban. A pápa koronázásának évfor­dulója. F. hó 9-én, vasárnap d. e. 9 órakor XI. Pius [pápa Őszentsége koronázásának évfordulója alkalmá­ból a főszékesegyházban hálaadó ünnepi istentisztelet lesz, amelyre a helyi hatóságok is meghivattak. A hercegrímás Budapesten. Dr. Serédi Jusztinián biboros-hercegpri­más szombaton délben több napi tartózkodásra Budapestre utazott s csak a jövő hét közepén érkezik vissza székvárosába. A főszékesegyházi ének- és zenekar mai műsora. Mise XI. Pius pápáért (megkoronáztatásának évfor­dulója). A szentmisét dr. Breyer Ist­ván felszentelt püspök mondja. Intro­itus, ! Graduale és Communio korál. Kersch : As-duros miséje. Büchner: Tu és Petrus offertorium. Mise után Griesbacher: Te Deum és Pápai himnusz. A Missió befejezése. A belvá­rosi plébánia-templomban rendezett kilencnapos Missió-ájtatosság be­fejezéseként ma vasárnap egész­napos szentségimádás lesz a vá­ros kegyúri templomban, este 6 órakor lesz az utolsó szentbeszéd, utána kedvező idő esetén ünnepé­lyes körmenet indul az Oltáriszent seggel. Hétfőn reggel 9 órakor Requiem lesz a város halottaiérí és az elesett hősökért. Talált fél pár keztyűt és zseb­kést szolgáltattak be a rendőrségen. Valódi Bemberg selyem női ha­risnya kis szövést hibával 2W P SCHWACH-nál. Az esztergomi hajósegylet f. hó 15-én, szombaton d. u. 6 órakor a Kaszinóban tartja évi rendes köz­gyűlését. Tárgysorozat: Elnöki meg­nyitó, titkári jelentés, zárszámadás, költségvetés, tisztikar és a választ­mány újjáalakítása, esetleges indít­ványok. A közgyűlés után a kaszi sag —gJEäS Mosóselymek 1*90, taftalinse­lyem 3*90, crepp de chine 6*8C, kelengye vászonmaradékok 1*— P, kanavásznak. festők, inganya­gok, flanellek 96 fill.-től a leg finomabb minőségekig Balognál. Acélruganyos ágybetéteket ju­tányos áron készít HA VAS, Német­utca 8. sz. Csak 33 éve plissiroz és Gouve­riroz SCHWACH

Next

/
Oldalképek
Tartalom