ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-02-02 / 27. szám

Keresztény politikai és társadalmi napilap. Megjelenik héttő- és ünneputáni nap kivételével mindennap. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. és 9091a Esztergom, 1930. febr. 2. Még az úgynevezett legrigorózusabb takarékosságnál és a legradikálisabb leépítésnél is figyelembe kell vennünk bizonyos szempontokat, amelyek nem engedik meg azt, hogy spórolásunk visszafejlődéssé és leépítésünk társadalmi osztályellentéteket szítson és emberhajszává fajuljon. Ostobaság volna tőlünk például újabb alkotásainkat a pusztulásra bízni, utainkat tovább nem gondozni, vagy az új iskolát nem felszerelni. Valljuk meg őszintén : az évtizedeken keresztül elhanyagolt Esztergomnak örülnie kell az úgynevezett állami kulturális és egészségügyi „pazarlásnak," mert így legalább itt is emelkedtek új intézmények, ide is özönlött valami az állami segítségből — és bárcsak többet kaptunk volna, (hiszen ugyancsak rá voltunk már szorulva iskolákra, épületekre,) mert ha nem folyik nálunk ez a „pazarlás", ez nem akadályozhatta volna meg ugyanezt máshol és ugyanazt az adóterhet akkor is viselnünk kellene. Aki a városát szereti, az nem haragudhatik oly nagyon az új alkotásokért. Persze a demagógiának könnyű dolga van itt, és másként beszél. Akad olyan ember is, aki Esztergom szab. kir. városból nagyközséget akar csinálni. Ezzel — azt hisszük — komolytalansága miatt még mint feltevéssel sem érdemes foglalkozni. Ma üdvrivalgások közepette foglalhatja el a népszerűség ingatag trónját az, aki a leépítésnek azt a „radikális" módját alkalmazza, amely szerint sorra pécézi ki a városházi tisztviselőket, mint feleslegeseket. A tisztviselők szükséges vagy felesleges voltával, az elbocsátás törvényes lehetőségeivel nem foglalkozunk itt, csupán a demagógógiának azt a módját ítéljük el, amely feledi azt, hogy a maga párnapos és kétes dicsőségű királyságának megszerzése közben esetleg emberhajszát idéz elő becsületesen és hosznosan munkálkodó tisztviselők ellen, és társadalmi ellentéteket szit az ellen a tisztviselő gárda ellen, amely mindenkor igyekezett elvégezni a maga dolgát, még akkor is, amikor a pénz értéktelensége idején félig ingyen dolgozott. Ha valaki felesleges, ha valakire nem esik elég dolog, — ám ennek lelkiismeretes megállapítása és törvényes lehetősége mellett — leépítendő, de a demagógiának fenti veszedelmes útjára nem sorakoznánk fel az, aki városát igazán szereti. Egyszerre csak azon vesszük észre magunkat, hogy mindnyájan feleslegesek vagyunk, és egymás elpusztításába kezdünk. Ez „radikális" leépítés lenne, az igaz, de ebből nem kérünk. Di\ Antóny Béla polgármester a nagy kölcsönkeresésről, a, Kereskedelmi Bank, a Salgótarjáni, és a Közüzemi rt. esetleges szerepéről Még nincs olyan konkrétum, amellyel a bizottságok és a képviselőtestület elé lehetne jönni. — Remélhető, hogy a hágai egyezmény folytán Esztergom is könnyebb helyzetbe kerül. Az „Esztergom" január 29-iki számában megjelent eredeti tudósításunk, amelyben a nehéz helyzetben lévő Esztergom város szanálási lehetőségeivel kapcsolatban a Budapesti Kereskedelmi Bankról, a Salgótarjáni rt.-ről és a Közüzemi rt.ről írtunk, élénk érdeklődést keltett mindenfelé, sőt a cikkben foglaltak heves kritizáíásban is részesültek. Ezért a város nagy kölcsönügyének mai állásáról megkérdeztük dr. Antóny Béla polgármestert, aki a következőket volt szíves olvasóközönségünk tájékoztatására mondani: — Köztudomású, hogy Esztergom város a szükséges kulturális és egészségügyi befektetéseire körülbelül kétmillió pengő íuggőkölcsön adósságot csinált. Ezen adósságok legnagyobb részének visszafizetése már az elmúlt évben esedékessé vált és tartani kellett attól, hogy a bankok fizetésre fogják felszólítani a várost. Ez a felszólítás egyes bankok részéről már meg is történt. A város szorongatott helyzetében a polgármester a pénzügyminisztériumhoz fordult és kieszközöltetett, hogy a város á fizetésre bizonyos feltételek mellett halasztást kapott. A íiiggőkölesönök azonban fennállanak évről-évre súlyos teherként nehezedve a városra, és elszomorító az a helyzet, hogy csak a kamatot bírjuk nagy nehezen fizetni, a tőkéből semmit sem tudunk törleszteni, tekintve, hogy a kamatok meglehetősen magasak. A város vezetőségének, a város fejének mindenekelőtt való kötelessége, hogy utána járjon és minden aikalmat megragadjon arra, hogy a drága íüggőkölcsönöket alacsonyabb kamatozású törlesztéses kölcsönné változtassa. Ez nemcsak azt eredményezné, hogy a kölcsöntőkét törleszteni lehet, hanem nagyfokú javulás állana be a városgazdaságban és az adófizető polgár sorsa is megkönnyebbülne. Az elmúlt 1929-es esztendőben megfelelő törlesztéses kölcsön felvételére lehetőség nem volt. Most, amikor a város pénzügyi helyzete parancsolólag írta elő és a költségvetés jóváhagyásánál a minisztérium is utasította a várost, hogy költségvetésének javítására és ezzel a város teherbíró képességének egyensúlyba hozására amortációs kölcsönt szerezzen, a a pénzügyminisztérium tudtával és közbenjárásával tárgyalás indult meg a Budapesti Kereskedelmi Bankkal, amely egyedül volt abban a helyzetben, hogy a mai nehéz hitelviszonyok dacára képes lett volna Esztergom városnak törlesztéses kölcsönt adni. Ezen tárgyalások kapcsán — folytatta dr. Antóny Béla polgármester — magának a pénzügyminisztériumnak tudtával merült fel a kölcsönszerzés lehetőségének az a módja, hogy a Kereskedelmi Bank illetve a Salgótarjáni rt. elfogadható kölcsönt nyújt, ha a Közüzemi rt. a kölcsönadásra fedezetül adatik bérlet, vagy bármely i elfogadható formában. A város pénzügyi felettes hatósága, a pénzügyminisztérium a tárgyalás ilyen menetéről tudomással bir és odanyilatkozott, hogy amennyiben nem tud másként kölcsönt szerezni, a város szempontjábói ezen nem kivánatos formát elfogadni kénytelen, természetesen elfogadható feltételek mellett. Ezek mind elvi kérdések, — mondotta tovább a polgármester, — amelyek alapján tárgyalások indultak meg, amely tárgyalások folytatatására minden kétséget kizáróan elsősorban a polgármester hivatott, aki a tárgyalások során a másik érdekelt tényező képviselőjét és elnökét Mátéffy Viktort is bevonta az ügybe. Ezen tárgyalásoknak eddig konkrét eredménye nincs és az ügyben még semmiféle javaslat nincs kialakulva és ezért, ebből az egyetlen okból nem kerülhetett az illetékes városi bizottságok és a közgyűlés elé. Minden kétséget kizárólag remélhető, hogy a hágai megegyezés folytán városunk is abba a kedvező helyzetbe kerül, hogy akár a kormány, akár valamely pénzcsoport útján kedvező feltételű kölcsönt kaphat. Ennek egyenes következménye lenne természetesen az, hogy az előbb említett tárgyalási anyag önmagától elesik. Ha azonban ez a lehetőség nem következik be, akkor a városnak számolnia kelí azzal, hogy valamely pénzcsoportnál megfelelő kölcsönt szerezzen. Természetesen a feltételeknek olyanoknak kell lenniök, amelyek a városnak is konveniálnak és amelyek mellett a felsőbb hatóságok is jóváhagyják a kölcsön felvételét. Meg keil jegyeznünk azonban, hogy senki sem rendelkezhetik abban a tekintetben, hogy a hitelt nyújtó milyen biztosítékokat követel. Szülői értekezlet. Az érseki polgári leányiskola folyó hó 2-án d. u. 4 órakor szülői értekezletet tart a zárda új épületének ideiglenes tornatermében. Bemenet a Szent János utcában, az ovóda ajtaján. Az intézet elöljárósága. Menyasszonyi és vőlegényi ruhaanyagok nagy választékban legolcsóbban VERMES-nél.