ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-11-14 / 162. szám

XXXV. évfolyam, 162. szám. Ára köznap 10, vasárnap 16 fill. Péntek, 1930. november 14 Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este: — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. A vezér szobránál, Esztergom, 1930. nov. 13. Szép, felemelő és korszerű gondolat volt gróf Zichy Nán­dornak a szobrát Budapesten felállítani a Scitqvszky-téren, a Jézus-Szive templommal szemben, az elhunyt nagy katholikus vezér egykori pa­lotája előtt. Szemlélem a szobor képét a vasárnapi leleplezésre kül­dött meghívón. Ott áll a ta­lapzaton a vezér a szokott lendületes szónoki pózban, mint örök hirdetője a katho­likus Magyarország gondola­tának. Ott áll a templommal szemben, hogy az onnét ki­tóduló hívőknek állandóan hangoztassa: Katholikusok! Evvel a templomi lélekkel menjetek most szét és dol­gozzatok Isten és a Haza ügyéért hivatalotokban, mű­helyetekben, földjeiteken! Ott áll a főváros közepén, amely hajdan legkevésbbé értette meg azt az élete példájával fenségesen alátámasztott taní­tást, de ma meghódol emlé­kének s példát ad a vidék­nek is a keresztény mozgal­mak lendületes vitelére. A „bűnös Budapest" közepén áll, amelytől azonban ma a nagy, elhatározó kezdeményezést várjuk a vörös hazátíanság és istentagadás elleni hadvise­lésre s a titokban parázsló bolseviki tüzek elfojtására. S ott áll a szobor a palota előtt, amelyben nap nem vir­radt és éjszaka be nem állt az Űr nevének dicsérete nél­kül. A legszebb istendicséret mégis csak az az élet volt, amellyel gróf Zichy Nándor a maga 82 évét teremtője elé vitte ezelőtt 19 esztendő­vel. Ezt az életet keressük, kí­vánjuk, sóvárogjuk mi min­den magyar vezetőemberben. Az elvek mellett való szilárd kitartást, amely a rangfosztás és a börtön dacára is meg­marad az alkotmányos alapon s amely következetes, szikla­szilárd életprogramm köve­tése mellett magasan áll a köznapi kicsinyességek, intri­kák, megszólások, ráfogások apró hullámocskái felett. De ezt az életet kívánjuk minden magyar polgárnak is, mert lelkes vezér mellé lelkes har­cosok is valók; gyönyörű el­veket meg kell valósítani, azok mellett ki kell tartani akkor is, ha a vezérek már kidőltek, vagy elerőtlenedve álltak ki a sorból. Azt hittük, hogy a vörös uralom magyarországi bukása után megvalósul Zichy Nán­dor fenséges álma. Keresz­tény Magyarország zászlait bontogattuk, az alá állottunk, hűséget annak esküdtünk. S ma számláljuk csak meg, há­nyan állunk még a kibontott fehér zászló alatt! Ó, sokunk­ban nem volt meg a helyesnek felismert elvek mellett való ki­tartás ! Konjunktúrának, kur­zusnak, érvényesülésre való jó alkalomnak, nem pedig egy egész életre szóló és az egész nemzet életére fon­tos és örök programmnak te­kintették igen sokan gróf Zichy Nándor lobogóját. Pedig be másként festene trianoni I megalázottságunkban is Ma­gyarország mai társadalmi képe, ha a nyomorúság mellé krisztusi szeretet, a bonyolult politikai helyzet adottsága mellé sziklaszilárd keresztényi elvek, a poshadó társadalmi életbe a Zichy Nándorok ele­venítő kovászai kerülnének! Gróf Zichy Nándor szobrá­nak egyik mellékalakja a zászlaját meghajtó izmos ma­gyar embert ábrázolja, akit a kegyelet hoz a nagy keresz­tény politikus lábához. Mel­lette ismerős arcot látunk, boldogult Molnár János esz­tergomi kanonokot, gróf Zichy Nándor hűséges fegyvertár­sát, aki koszorút helyez a talapzatra. Molnár János neve és alakja Esztergomot igen közel hozza a vasárnapi szoborleleplezési ünnepséghez s úgy érezzük, kötelességeink vannak gróf Zichy Nándor és Molnár Já­nos közös emléke iránt. A zászlaját meghajtó ma­gyar ember kegyeletével az „Esztergom" ma e sorokban áldoz emléküknek. Örvendetesen megjavultak a vármegye útjai A törvényhatósági kisgyűlés és a közigazgatási bizottság ülése. Komárom és Esztergom közigaz­gatásilag egyelőre egyesített vár­megyék törvényhatósági bizottsági kisgyűlése f. hó 11-én d. e. 9 órakor ülést tartott Dr. Huszár Aladár fő­ispán elnöklotéveL Napirend előtt Schmidt Sándor m. kir. bányaügyi főtanácsos, dorogi bányaigazgató szóvátette a dorogi sikkasztás ismeretes ügyét. Közsé­gek pénztárainál ilyesféle sikkasz­tások könnyen lehetségesek, és azért fordulhatnak elő, mert a leg­több községben a hivatalos pénzek kezeléséhez és a könyvvezetéshez nem értő egyszerű falusi emberek a pénztárosok, akiket könnyű meg­téveszteni, A létszámapasztást a községekben is keresztülvitték s ily módon a községi ügyek vitelében is munkatorlódás állt be. Különösen adófizetéskor látszik, hogy a meg­levő hivatalos közegek a munkát csak a közönség alapos megvára­koztatása mellett birják elvégezni. A felszólaló felvetette azt a gondo­latot, nem lehetne-e az adót postai csekken befizetni, miáltal a közön­ség nagyrésze a hosszas várakozás­tól mentesítve lenne, viszont a köz­ségi pénztár kezelése is több oldal­ról lenne ellenőrizhető. A kisgyűlés osztotta a felszólaló részletesen indokolt javaslatát, amelyet elfogadott és elhatározta, hogy ily értelemben felír a belügy­miniszterhez. A kisgyűlés tárgysororatában egyébként szerepelt még Esztergom város határozata a tiszti üdülő épü­letének kibővítéséhez szükséges 50.000 pengős kölcsön felvétele tár­gyában, a szarvasmarha, sertés és juhtenyésztésről alkotott vármegyei szabályredelet ügye, azonkívül az 1931. évi törvényhatósági közút költségelőirányzatának beterjesztése. E tárgynál az elnöklő főispán az egész kisgyűlés osztatlan elismerése mellett szögezte le, hogy a várme­gye útjai az utóbbi években örven­detesen megjavultak s örömmel veszi tudomásul azt is, hogy a még következő útjavítások programmja és tervei is teljesen készek, úgyhogy e téren a jövőben csak fokozatos javulás várható. A főispán elismeréssel emlékezett meg Palkovies László alispánnak, Karesay Miklós vármegyei főjegy­zőnek és Űjszászy Imre kir. mű­szaki tanácsosnak az útjavítások ügyében kifejtett munkásságáról. A főispán nem' említette, hogy az. e téren folyt sikeres és ered­ményes munkában neki is része van. Székfogalójában is hangoztatta már, hogy egyik programmja a vármegye útjainak rendbehozatala, mert a közigazgatás jóságának a jó útak a fokmérői. Az elismerés nagyrészét a vármegye közönsége tehát a fő­ispán nevére is hálásan adresszálja, mert örömmel tapasztalja, hogy a programm ezen a vonalon is meg­valósul. A kisgyűlés után a közigazgatási bizottság tartotta meg havi ülését, amely a dorogi események nyomott hangulatában folyt le. Az alispán e napon kapta meg a dorogi főjegyző részletes jelentését Czirwein sik­kasztásairól, amelyről lapunk más helyén emlékezünk meg részletesen. A jelentés ismertetéséhez Schmidt Sándor fűzött több érdekes epizódot. Mentsük és segítsük szegény és züllés ve­szedelmének kitett gyermekeinket! A szenttamási gyermekotthon az őszi idők beálltával megnyílt. Min­den a jó lelkek könyörületes felka­rolásától függ. Azért kérjük a gyer­mekmentő lelkeket, ne feledkezze­nek meg a szenttamási gyermek­otthonról s pénzbeli vagy természet­beli adományaikat szíveskedjenek mint előző években is, a vizivárosi plébániára küldeni. Ge-Vi, Agfa-Travis női selyem­harisnyánál drágább van, de jobb nincs. Párja 3 pengő Schwach-nái m a készlel tart: hiheSen"«^ Vermesnél To Kossuth L.-u. szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom