ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-11-14 / 162. szám

Ujabb bűnfény derült ki a megszökött dorogi segédjegyzővel kapcsolatban. Führer László adókezeld írnok tragédiája. Czirwein Lajos dorogi segédjegyző bűnügyéhez, aki tudvalevően Dorog község takarékkönyvével megszökött és állítólag egy orosz kémnővel Csehszlovákia felé menekült, most újabb bűntény kapcsolódik. Kiderült ugyanis, hogy Czirwein rencsétlen Führert ismerték és élete utolsó napjaiban vele érintkeztek. Szombaton kapta meg a bírósági végzést, amely elválasztotta feleségétől, és ettől az időponttól kezdve állandóan ivott egészen végzetes tette elkövetéséig. A sikkasztási ügyben, amely a Lajos segédjegyző és Führer köz-1 dorogi főjegyző szabadságideje alatt ségi írnok ez év augusztus 18-án I történt, mind a vármegye alispánja, adófizetés címén felvett a dorogi bányától 30.000 pengőt és csak 10.000 pengőt jegyeztek be hivatalosan. Újabb 20.000 pengő elsikkasztásáról van tehát szó. Czirwein segédjegyzőnek eddig mind a pénzügyigazgatóság részéről folyik a vizsgálat Dorogon. A keddi megyegyűlésen is tárgyalták a dorogi sajnálatos eseményeket és hogy ezek megtörténhettek, ennek okául megállapították még nem akadtak nyomára. Führer | azt is, hogy a nagyforgalmú Dorog László adókezelő írnok pedig hétfőn | községben nem engedték meg az hajnalban agyonlőtte magát. A sik- j adóügyi állás betöltését, amely Rácz kasztásról tehát ezek után egyedül Czirwein fog számot adni elfogatása esetén. Führer öngyilkossága után mindenki arra gondolt, hogy tette a sikkasztási üggyel összefüggésben van, amennyiben a megszökött segédjegyzővel együtt dolgozott. Az ögyilkos Führer azonban búcsúlevelet hagyott hátra, amelyben azt állítja, hogy a 20.000 pengőből ő nem részesült, ő nem követett el bűnt a község ellen és öngyilkossága okául boldogtalan házaséletet jelölte meg. A búcsúlevélben áhítottakat valószínűnek tartják azok, akik a szeadóügyi jegyző elhalálozásával megüresedett. Nem engedték meg a községi adóhivatal felállítását, minek folytán nem volt felelős adóügyi jegyző. Igaz, hogy a 20.000 pengős sikkasztás a vezető jegyző szabadságideje alatt történt, de ettől eltekintve, az általános községi teendőkkel és a község vezetésével túlontúl megterhelt főjegyzőnek nincs fizikai ideje és módja az adóügyek intenzív ellenőrzésére és megnyugtató ellátására. A vármegye idevonatkozó határozatával lapunk más helyén foglalkozunk. Esztergomban is frontharcosok megindult a Nemzeti alapon álló szervezkedé-ben számít be a nyugdíjba, ha az sünk politikamentes. Célja: a frontharcosok gazdasági és társadalmi sérelmeinek orvoslása, a bajtársi érzés továbbápolása a rendelkezésre álló törvényes eszközökkel. Miben áll a frontharcosok sérelme ? A társadalom részéről nem élvezik azt a megbecsülést és méltánylást, amelyet szenvedéseikkel és nélkülözésükkel kiérdemeltek. A fronton töltött idő alatt az üresedésben levő állásaik betöltettek másokkal, így igen sok derék frontharcos munka nélkül maradt. A frontharcos szolgálat sehol sem biztosít előnyt, sőt a legtöbbször hátúj állásba való belépés, vagy a réginek megszakítása bizonyos határidőn belül történt, jogos pedig a kérelem, hogy tekintet nélkül a megszakítás idejére, a fronton töltött idő mindenféle nyugdíjas állásnál teljes mértékben beszámíttassék, de nemcsak nyugdíj, hanem előléptetés szempontjából is, stb. A szövetségnek tehát az a célja, hogy ezeket a sérelmeket orvosolja, a bajtársi együttérzést tovább fejlessze azáltal, hogy az arra érdemes frontharcosokat egy hatalmas táborba gyűjtse, s e tábor támogatásával az arra hivatott vezetőség rányt jelent. A frontokon harcolt j törvényes úton szerezze meg tagkatonák, azok özvegyei és árvái I jainak jogait. által jegyzett hadikölcsönök lehetői Az esztergomi és esztergomvidéki valorizációja sem kiséreltetik meg. A hadirokkantak, özvegyek és árvák oly csekély összegben részesíttetnek, amiből magukat és családjukat fenntartani nem tudják. A fronton töltött szolgálat csak azon esetfrontharcosok vitéz dr. Zsiga Jánosnál (Esztergom, vármegyeháza) jelentkezhetnek lajstromozás végett. Akik még nincsenek a frontharcosok táborában, azok minél előbb jelentkezzenek! Szombaton és vasárnap jótékonycélúmüsoros estélyt rendez a Szent Erzsébet Egylet a Fürdő-szállóban. A Szent Erzsébetről nevezett jó-[A darabhoz a prológot Reusz Fetékony Nőegylet 1930. november rencné úrnő mondja, kinek szavaló Hol vagytok bajtársak?! — Minden jelentkezzék a szervező tisztnél — 21 frontharcosok sérelme? 15-éu és 16-án d. u. 6 órakor tartja műsoros estélyét a Fürdő-szálloda nagytermében. Az estély jövedelme a november 19-én megnyíló népkonyha javára lesz fordítva. Az estély jegyeit a Nőegylet választmányának tagjai adják el, de pénztárnyitáskor, azaz mindkét napon fél 6 órakor a pénztárnál is beszerezhetők. Az egyesület választmánya, tekintettel a nagy pénztelenségre, 1 pengőben szabta ki a helyárat. Természetesen a felülfizetései ket köszönettel fogadják. November fröhtharcöáj1'9-tőÍ kezdve tehát nem lesz éhező •n áll ü A magyar frontharcosok egyjmályából zászló alá tömörültek. A frontnál- j raink közé hívunk szervezkedő sc1. Zászlónk selymére a cosokat először a fővárosban cso- j bőven omlott frontharcos vér szinéportosították, de a* főváros példa-! vei írtuk : tiszteletet, megbecsülést, jára a nagyobb vidéki városok front- erkölcsi elismerést, hadiszolgálatból harcosai is szervezkednek. I eredő sérelmek orvoslását, jobb A frontharcos mozgalomból Eszter- megélhetést — a világháború magom sem maradhat ki. Az észter- ZT™ frontharcosaink! Várunk beugorni frontharcosok eddig a buda;

neteket! Ha minden magyar frontpestiekkel karöltve dolgoztak a harcos fegyelmezetten összefog — frontharcostörvény kisürgetése ér- j újjépítjük ezt a szerencsétlen madekében. De elérkezett az idő, hogy g

yar Hazát! az qsztergommegyei frontharcosok tábora önállóan dolgozhasson a szebb magyar jövendő előkészítésén. Az esztergomi és esztergomvidéki frontharcosokat a következő felnivás hívja egybe: Hol vagytok, bajtársak? Akik ott voltatok a Kárpátok bércein, Erdély hágóinál és mindenütt, ahol dübörgő ágyúk nyomában magyar vért ivott a föld! A feledés 12 esztendős hóember Esztergomban, mert egyéb j adományokból és az estélyek jövedelméből oly összeg fog az egyesület reiKJ^lkezésére állani, hogy a konyhát a kora tavaszig fenntarthatja. Az estélyt Mátéffy Viktor prépost-plébános nyitja meg. Ezután égy kis mókás szám következik

: „Ghánai elindul" címmel. Majd a' már nálunk kellemes szép hangjáról ismert Fertel Miklós énekel. Ezután következik Nyári Andor színműve: "Egy karácsonyi est a magyar télben." ízig-vérig irredenta darab, szépen, érdekesen megírva. tehetségét már a múltban is többször élvezte a jótékonycélokra, rendezett előadásokon az esztergomi közönség. A darab szereplői Kornháber Samuné és Varjas Rezsőné úrnők, Matus Magda, Mike Erzsébet, Rosznáky Emmy és Nelly úrleányok, dr. Beniczky Géza, dr. Katona Gábor, dr. Kiss István, dr„ Kőhalmi László, Merényi Gyula, Rochlitz Tibor és Willy Imre urak. A darab sikerét már előre is biztosítja, hogy azt Merényi Gyula rendezi. Legyünk ott mindannyian! IWIWMIIMIIIIIMM Robitsek Ferenc f ELIDASSäffl^SZÄPPÄK takarékos a használatban 1 É 1 HlilM HMMJHMHi'l 'I'IT ,1 Ugornyai Robitsek Ferenc dr. pápai protonotárius, esztergomi mesterkanonok, a budapesti m.kir. Pázmány Péter tudományegyetem bekebelezett híttudora f. hó 12-én^ szerdán hajnali 5 órakor életének 72-ik, papságának 49-ik évében rövid szenvedés után elhunyt. Esztergomi prelátus kanonokká Dr. Roszival István prelátus utódjaként neveztetett ki 1916. októberében. Ő volt az utolsó kanonok, akit a főkegyúri jog alapján még I. Ferenc József király neve: ett ki. Ne:n jött idegenként a főkáptalanba, mert ekkor már évek óta tiszteletbeli tagja volt a magas testületnek, Robitsek Ferenc dr. 1859. május 24-én Budapesten született és a bécsi Pazmaneumban elvégzett teológiai tanulmányai után 1882-ben szentelték áldozópappá. Kemencén,, ISflBMBBBBBBBMSBBMBHHMBBBWMMKiBWWBBwaiMiiwiiiiiiiiiiiii Télikabátok: leányka es íiu 15- női és férfi 27 P-től BflLOG-no