ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-09-12 / 136. szám

XXXV. évfolyam, 136. szám. Ára köznap 10, vasárnap 16 fill. Péntek, 1930. szeptember 12 és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. Augusztus 15-én Esztergom­ban, a székesegyház hatalmas oszlopcsarnokában szószéken állt Vass József, aki aznap töltötte be magyar miniszter­ségének tizedik esztendejét, s igézetes szavával magyarázta Szűz Mária és Szent Inire her­ceg tiszteletének titokzatos ha­tását a magyar nemzet lelkére. Ki hitte volna, hogy az orgona­hangú szónok, akiben a kris­tálytiszta gondolatok ifjan és eredetien születtek, az érzé­sek kohója megérezhető me­legséggel égett s a szavak cso­dás magyar népművészetbe öltözködtek, nem is egy hónap multán már a magyar tegnapé lesz, a magyar történelemé, ahonnan ő a vigaszt merítette a boldogtalan ma és program­mot a magyar holnap számára ? Elment a magyar múltba, miután példátlanul sokat dol­gozott a jelenért és a jövőért. Elment tüneményes gyorsa­sággal. Gyorsabban,, mint nagy mestere — Prohászka Ottokár. Hirtelen megállt a szíve a magyar csonkaság, a magyar szegénység mázsás gondjának nyomása alatt. Halála a ma­gyar nemzet tragikus sorsának továbbszövése. Vass József a legnagyobb egyénisége volt annak a ma­gyar katholikus papi nemze­déknek, amely a Zichy Nándor és Prohászka Ottokár által élesztett keresztény újjászüle­tésnek szolgájává szegődött. Rajongás Krisztus igaz egy­házáért, a lelkek mélységes szeretete, a szociális kérdés megértésére és megoldására a Rerum novarum útmutatásai szerint való törekvés, a köz­életben aktív részvétel és a politikára is a keresztény bé­lyeg rásütése. Ez volt a husza­dik század elején az ifjú papi generáció lelki összetétele. Sok izmos tehetség tűnt föl belőle a közéletben. De Vass József méreteit egyik sem érte el, sikerben sem szárnyalta túl senki. S Vass József minden szerénysége mellett is meg­érezte, hogy ő egy kornak, egy nemzedéknek képviselője. Az utolsó években mind gyak­rabban beszélt az elmúlásról, az ő nemzedékének az élet színpadáról való lelépésérő!. Mérlegelte annak az iránynak előnyeit és hátrányait, ame­lyet ő követett s lelkiismereté­nek szavát megnyugtatónak találta. Kereste és buzdította a fiatalokat, hogy munkába lépjenek és a lassan megürülő helyeket elfoglalj ák. Utolsó beszédében — Eger­ben — is új munkásokat tobor­zott azok helyébe, akiknek már ácsolják a koporsót és akik Krisztus kezét keményen meg­fogva elmennek. Megdöbbentő előérzés diktálta a szavait. Az ő számára már készen állt a koporsó. Krisztus néhány órá­val később keményen meg­fogta a kezét és elvezette hű­séges harcosát. Magyarország, a magyar katholikus egyház elvesztette benne egy korszak­nak legtehetségesebb képvise­lőjét — tragikus időkben, ami­kor csak kivételesen nagy em­berek jelentenek valami ígé­retet. Esztergom városa a dísz­polgárát gyászolja Vass Jó­zsefben. A megboldogult igen szerette városunkat s többször kereste föl. Mint népjóléti mi­niszter lehetővé tette a Legény­egylet új házának fölépítését, a háború előtt megrongálódott Simor-kórház javítását és min­den évben támogatta a város szegényeit. Esztergom városa különös jogcímen is osztozik az ország nagy gyászában és áldva em­legeti a magyar nemzet egyik legnagyobb fiának emlékét. A vármegye és a téli kenyérte­A dorogi munkásság felváltva dolgozik, hogy munkanélküli hajtársainak is jusson kenyér. Komárom és Esztergom közigaz­gatásilag egyelőre egyesített vár­megyék törvényhatósági bizottsága szeptember 9-én kisgyűlésí tartott szenkviczi Palkovies László alispán elnöklete alatt. E napon ugyanis baráti Huszár Aladár dr. főispán miniszteriális értekezleten volt el­foglalva, Az elnöklő alispán állva jelen­tette be Vass József dr. miniszter­elnökhelyettes, népjóléti miniszter­nek váratlanul bekövetkezett haiá­lát. Megilletődve mondott búcsú­beszédet arról a férfiról, aki 10 éven át országos mentő munkás­ságot fejtett ki és akinek hirtelen halálát ma minden jó magyar em­ber szívből gyászolja. Az alispán javaslatára a kisgyűlés részvéttáv­iratot küldetett a miniszterelnök­ségre, a népjóléti minisztériumba és a kalocsai káptalanhoz. A tárgysorozat egyes pontjainak tárgyalása alkalmával a közgyűlés elé terjesztendők között javasolja, hogy a törvényhatóság fedezet híján ne küldjön ki az idén Madridban tartandó közigazgatási kongresz­szusra vármegyei képviselőt. Javasolja dr. Major Ödön volt árvaszéki elnök és társainak vég­ellátási díja méltányos kiegészíté­sét. Ugyancsak javasolja Halm Antal táti közjegyző szolgálati idejének megfelelő fizetési osztály- és foko­zatba való besorozását. Tudomásul vette és a közgyűlés elé terjeszti a vall. és közoktatásügyi miniszter ama leiratát, amelyben értesíti a törvényhatóságot, hogy felterjeszté­sének megfelelően módosítja az iskolánkívüli ifjúság felmentésének fórumát akként, hogy az alispánt teszi meg másodfokú hatósággá. A vármegye 1931. évi költségvetése. Tárgyalás alá vette a bizottság és jóváhagyásra terjeszti a közgyű­lés elé az egyesített vármegyék 1931. évi költségvetését. A költségvetés szerint a szüksé­gelt összeg 618.503 P-t tesz ki, mely­ből 91.586 P a fedezet. 526.917 P fedezetlen összeget vármegyei hozzá­járulásból kell fedezni. A vármegyei pótadó a mult évihez képest 178 °/o-kal növekedett, vagyis 1931-ben 16*92% lesz. Hivatalos kimutatásból tudtuk meg, hogy egyesített vármegyénk Békés vármegyével együtt a legalacso­nyabb vármegyei pótadóval dolgo­zik az ország vármegyéi között. Reviczky Gábor dr. másodfőjegyző terjedelmes kimutatást olvasott fel az egyesített varmegye tan­köteles gyermekeinek anya­nyelv szerinti csoportosítá­sáról. Ennek az összeállítását tudniillik vitéz Szívós-Waldvogel József bi­zottsági tag kérte akkor, amikor a vármegyék területén folyó pánger­mán agitációt tette szóvá. A kimu­tatás részben kedvező, részben azon­ban kedvezőtlen, amit vitéz Szívós­Waldvogel József is konstatál és elismerésének ad kifejezést Dorog és Nyergesújfalu ked­vező nemzeti fellendülése felett, de ugyanakkor szomorúnak találja, hogy Szomor községben a tanköte­lesek számának egyhatodát kitevő magyar gyermekek nemzetiségi is­kolában kénytelenek tanulni. ? Báthy László biz. tag előre is felhívja a bizottság figyelmét Tarján községre, ahol 300 tanköteles gyer­mek felváltva két tanteremben nyer oktatást s így hetenkint csak 3 na­pot tölt iskolában. A közoktatásügyi kormány vállalta az új iskola épí­tésének egész költségét. A község­nek csak telket kellene adnia, de azt sem képes, mert mindössze 5000 P az adóalapja. A szükséges telek megvételével 500 %-os községi pótadóval róná meg magát. A kisgyűlés felirattal javasol for­dulni a miniszterelnökséghez, hogy szüntesse be a nemzetiségi izgató, nemzetrontó munkát és bizonyos sajtóorgánumoktól vonja meg az állami támogatást. A közigazgatási bizottság ülése. Az alispáni jelentésből ki kell emelnünk a következőket: „Örömmel kell beszámolnom ar­ról, hogy a Kormányzó Úr Őfőmél­tósága magas látogatásával tüntette ki a Magyar Általános Kőszénbánya R.-T. tatabányai nagyszerű telepét s az ott látottak fölött a legelisme­rőbben nyilatkozott. E helyről is köszöntöm a bányavállalat kiváló vezetőségét és munkásságát, akik ismét tanújelét adták eredményes munkájuk mellett annak a megértő hazafias szellemnek, mely szegény hazánk részére valóságos kincs a mai nehéz időkben, amelyet a vár­megye közönsége és közigazgatása a legnagyobb hálával őriz, méltá­nyol és nagyrabecsül. Ugyancsak örömmel és meghatott­sággal értesültem a tegnapi nap folyamán, hogy a dorogi bánya munkásai, minden zúgolódás nélkül, hazafias és bajtársi lélektől áthatva, a munka­nélküliek érdekében oly fölváltás­sal dolgoznak, hogy az utóbbiakat is munkához juttatják a saját ter­hükre. Az új model kész női átmene ti kabátok és kész női model ruhákból már nagy választék Vermesnél K io Kossuth L.-u szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom