ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-09-12 / 136. szám

Ez a nemes cselekedetük olyan áldozatot mutat, amely iránt szintén csak a legmelegebb köszönetünket és elismerésünket nyilváníthatjuk. Méltán mutathat tehát a vármegye büszkén Tatabányára és Dorogra, mint a vármegye és az ország két hatalmas támaszpilléreire." „Szeptember havával már előre veti árnyékát az ősz és tél s az utóbbival járó gondok. Miután már egyes sajtóközlemények a közigazgatással kapcsolatba hozva utalnak erre, e helyütt térek ki reá," — mert ha a legnagyobb tisztelettel viseltetem is a sajtó iránt, szívesen is állok mindenkor rendelkezésére, de nékem sem időm, sem kedvem nincs ahhoz, hogy ténykedéseimben mindig a sajtó nyilvánosságot keresve ezzel látszatát is adjam annak, hogy ezzel propagandát akarok csinálni magam és a közigazgatás mellett, — e helyütt térek ki reá, hogy igenis nagyon is nagy gondunkat képezi a téllel kapcsolatos előrelátható nélkülözések megoldásának mikéntje. Ez irányban az adatok gyűjtését már jóval ezelőtt elrendeltem s csak azoknak teljes birtokában lesz tiszta képünk a várható helyzetről. Környe község helyzete sem kerülte ki figyelmünket. A kenyér nélkül maradt családok egy részét el fogja az eddigiek szerint látni a R.-T. egy másik bányavállalata s mint azt Ujszász - Imre kir. műszaki * Komárommegyei lapról van szó. Szerk. tanácsos már egy előző bizottsági ülésünkön is előadta, az útépítés keretében, mely előreláthatólag a késő őszi időben kerülhet csak kivitelre, szintén foglalkoztatni akarjuk a lakosság ellátatlan részét ezzel a munkával is. Egyébként, ami munkaalkalmat a vármegye eddig csak nyújthatott, azt meg is adta, az utakon mindenütt serényen folyik a munka, — a további munkaalkalmak lehetőségéről pedig a felsőbb hatóságokkal a tárgyalások folyamatban vannak." Ghyczy Elemér bizottsági tag az alispáni jelentéssel kapcsolatban szólal fel és fontosnak tartja, hogy a fővárosi lapok is tudomást szerezzenek az ülésekről, különösen erről, ahol nyilvánosságra kerül a dorogi bányamunkásság nemes elhatározása. Alispán kijelenti, hogy megpróbálkozott felvenni az összeköttetést a fővárosi lapokkal, azonban költség híján le kellett róla mondania. Esterházy Móric gróf biz. tag kérdést intéz az alispánhoz, hogy van-e tudomása bizonyos agitátorok munkájáról, aminek következménye volt az augusztus huszadikí permanencia. Az alispánnak egyáltalán nincs tudomása, hogy ilyen agitáció folyt volna a vármegye területén. A tanfelügyelői jelentésből tudjuk, hogy Serédi Jusztinián dr. bíboros-hercegprímás kéretett fel közbenjáróul, hogy a pilisszentléleki iskola építési költségeit vállalja a vallásalap. Meg vagy ok róla győződve^ hogy a régi ez a hercegprímás a huszonhatos bajtársak lilo Huszonhatos emléket akarnak felállítani a régi háziezredfoeli bajtársak. Esztergom város régi háziezredének tagjai, főként pedig azok, akik a régi cs. és kir. 26. gyalogezred kötelékében küzdöttek át a világháborút, a bajtársi szövetség rendezésében vasárnap, f. hó 7-én tartották ezredemlékünnepüket, amelybe szívvel-lélekkel kapcsolódott be Esztergom város közönsége is. Az ünnepség fényét és bensőségét nagyban emelte az, hogy maga dr. Serédi Jusztinián biboros hercegprímás is résztvett a bajtársak ezredemléknapján. A régi huszonhatosok közül megjelentek : Mátéffy Viktor prépostplébános, volt tábori lelkész, Gyürke Dezső, Kopcsay Elemér, Kornhaber Samu, Krämer Antal, Herszényi Bálint, Linkmann Ernő, Becsey Károly ezredesek, Mártsa Dániel, Stenzel Károly, Koffler Gyula, Magyari Kossá József alezredesek, Platzer Adolf, Rudnay Gusztáv, vitéz Bagi Zoltán őrnagyok, vitéz Bazsó Ferenc, Chudoba Pál századosok, a tartalékos tisztek közül dr. Brenner Antal, vitéz Sághy Antal, Tessák Aladár, dr. Nemesszeghy Kornél, dr. Bircsák Rezső, Prommer Ferenc, Guttray Gyula, dr. Horeczky Géza, dr. Décsi Ferenc, vitéz Zsámbéki Pál, Écsy József, Gábriel István, Matló László, Kanizsai Sándor és többen. A legénység köréből is szép számmal jelentek meg. A bajtársak a városi kegyúri templomban ^gyülekeztek össze, ahová 10 óra után néhány perccel érkezett meg dr. Serédi Jusztinián biboroshercegprimás, aki szentmisét mondott és a huszonhatos bajtársakat megáldotta, A szentmisénél két 26-os törzstiszt Krämer Antal ezredes és Rudnay Gusztáv őrnagy mínistrált. A Confiteort Hajdú István nyug. hercegprimásijószágkormányzo,öreg huszonhatos tiszt mondotta. A szent beszédet az idén Mátéffy Viktor prépostplébános, volt tábori lelkész tartotta, aki a bajtársakra nagy hatással volt beszédében a hit, remény és szeretet erényeinek a felújuiását kívánja minden sokat szenvedett huszonhatos katona és minden jó magyar ember lelkében. Hosszú menetben vonultak ki a bajtársak a Hősök emlékéhez, ahol 11 órakor felemelő ünnepség kezdődött. A Turista Dalárda Hajnali Kálmán karnagy vezénylete mellett a Magyar Hiszekegyet énekelte el, majd Krämer Antal ezredes tartotta meg szép, lelkes emlékbeszédét, áldóan emlékezve meg az elesett huszonhatosokról is, azután az emlék megkoszorúzása következett. A huszonhatosok koszorúját Gyürke Dezső ezredes tette le, a győriek nevében pedig Mártsa alezredes helyezett koszorút az emlékre. A hölgyek közül többen szép csokrot tettek az emlék lábához, és szem nem maradt szárazon, amikor a jóságos Mráz néni hozta koszorúját elesett főhadnagy fiát siratva. A Turista Dalárda szépen előadott éneke következett, majd Mátéffy Viktor prépost-plébános szívigható imát mondott az elesett bajtársakért, özvegyekért, árvákért, — és a Himnusz zárta a szép ünnepélyt, melynek lezajlása után a bajtársak tisztelegve vonultakel a Hősök emléke előtt. » Ebéd előtt megbeszélést tartottak a Magyar Király udvarán a bajtársak, amelyen Krämer Antal ezredes előadta, hogy a bajtársi szövetség egy Esztergomban létesítendő huszonhatos emlék felállítását vette tervbe. Valóban stílszerű és kedves lenne a huszonhatos emlék megvalósítása az ezred székhelyén, Esztergomban. Ez annál könnyebben megvalósítható, mert nem költséges szoborról van szó, hanem inkább egy pihenővel kapcsolatos emléktábláról a város valamely szép, meghitt helyén Az ezred háborús történetének olcsó kiadásáról is tárgyaltak a huszonhatosok és a könyv megszerkesztéséhez már idén megkezdik az adatok gyűjtését. Délután háromnegyed 1 órakor díszebéd volt a Magyar Király szállóban. Az ebéden a bajtársak nagy örömére a bíboros-hercegprímás is megjelent és mint az elmúlt évben, most is szívélyesen elbeszélgetett a régi huszonhatosokkal. Fel is szólalt az ebéd alatt és felköszöntőt mondott a pápára, a kormányzóra és a bajtársakra. — A huszonhatos ezredemlékünnepen az kapja meg lelkemet leginkább, — mondotta a bíboroshercegprímás, — hogy az ünnepség a templomban, Istennél kezdődik és hogy a huszonhatosok tiszta, vallásos lelkük megerősítésével ünnepelnek elsősorban. A hitre és a lelki életre nagy szükség van és amint e nélkül a múltban sem érhettünk el eredményeket és a harc mezején is a vallás és Isten volt erőnk és vigaszunk, — meg vagyok róla győződve, hogy ma sem tudjuk hazánkat és nemzetünket a valláserkölcsi erények nélkül fenntartani. Bizony a régi huszonhatosoktól, a régi magyar katonától tanúihat a mai fiatalság, amely a hit és haza ideáljait könnyen veszi. Felköszöntőt mondott még Krämer ezredes a hercegprímásra, Hajdú István a bajtársakra és családjukra és még többen. „Virágos út vezessen virágos Nagy-Magyarországba." A bíboros-hercegprímás is résztvett az Esztergomi Sétahely szépítő Egylet hangversenyén. Az Esztergomi Sétahelyszépítő Egylet — mint jeleztük — f. hó 7-én délután 6 órai kezdettel jótékonycélú hangversenyt rendezett a Fürdő Szálloda nagytermében. A hangverseny iránt a város intelligens közönsége részéről szép érdeklődés nyilvánult meg s eljött dr. Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás is, hogy megjelenése által a város szépítése érdekében kifejtett mozgalommal való együttérzését kifejezésre juttassa. A bíboros főpásztort a bejáratná* a Sétahelyszépítő Egyesület vezetősége részéről v. Szívós-Waldvogel József ny. tábornok és dr. Perger Kálmán m. kir. államrendőrségi főtanácsos fogadták. A hercegprímás megérkezése után nyomban megkezdődött a nívós műsor, amelynek első száma W. V. Wallace: Marilana nyitánya volt. Ezt Béres István theologiai tanár, karnagy vezetése mellett az Esztergomi Zenekedvelők Köre adta elő igen nagy tetszés mellett. Majd Ferter Miklós operaénekes lépett fel s csengő bassbariton hangján két szép operaáriát adott elő a közönség zajos tapsaitól kisérve. A lelkes ovációra még meg is toldotta egy hatásos magyar levegőjű énekszámmal a műsoron jelzett darabokat. Utána Bergmann Sándor gordonkaművész, a m. kir. Operaház; tagja lépett a virágokkal ízlésesen és gazdagon díszített színpadra s zeneszámaival a szivébe muzsikált minden hallgatójának. Mind a gordonkaszámokat, mind az énekeket dr. Raymann János főreáliskolai tanár kisérte zongorán. A műsor érdeklődéssel várt száma volt v. Szívós-Waldvogel József ny. tábornoknak, a Sétahelyszépítő Egylet elnökének ünnepi beszéde, amely rövidsége mellett is gondolatokat ébresztett és szépen illeszkedett be a műsor nívójába. A szónok elmondotta, hogy Magyarország megcsonkításával megmaradt természeti szépségeinket kell kihasználnunk. Esztergom is természeti szépségekkel megáldott vidék, amelynek hangoztatására addig, míg szebb tájaink is voltak, nem volt annyira szükség, most azonban, hogy Sopron mellett Esztergom a legszerencsétlenebb város, amelyet a trianoni határvonal gazdaságilag teljesen tönkretett, jelét kell adnunk életrevalótágunknak. Ennek egyik eszköze az is, hogy belekapcsolódunk a „Virágos Magyarország" c. mozgalomba, amelynek Horthy Miklósné föméltóságú asszony, a kormányzó úr neje áll az élén. Az egyesület most seregszemlét tartott a Virágos Esztergom hívei közt. A szónok végül köszönetet mondott a megjelenteknek, elsősorban öminenciájának. Beszédét azzal az óhajjal fejezte be: „Virágos út vezessen virágos Nagy-Magyarországba !" A tetszéssel fogadott szavak után ismét Bergmann Sándor és Ferter Miklós művészetében gyönyörködött a hálás közönség, majd a műsort Büchner Antalnak a „Harangszó" c. zenés és énekes színmű zeneszámaiból készült egyvelege zárta be a Zenekedvelők Körének precíz előadásában. Mind a zeneszerzőt, mind az előadókat lelkesen ünnepelte a közönség. E hangversennyel indult meg az esztergomi őszi szezon művészi élete. Lövészeink és leventezenekarunk sikeres szerepléséről helyszűke miatt vasárnapi számunkban hozunk részletes tudósítást. Eladó használt tankönyvek (IV.-es tanítóképzős) és egy iskolahegedű Árok-utca 26. szám alatt. ím iiii ii iiiMiiiiiimiinmiiiiiii i TFTIH ni ii m II—ITÍ; ntézeti ruhák, anyagok, torna- s ká/imunkacikkek legolcsóbbak BALOG-nal.^»