ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930
1930-08-31 / 132. szám
XXXV. évfolyam, 132. szám. * Ára köznap 10, vasárnap 16 fill. Vasárnap, 1930. augusztus 31 Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossutb Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia** könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. az idei szeptember, az iskolaváros Esztergom nagy hónapja és egyúttal az az idő, amikor többé nincs mit szégyenkeznie Esztergom iskolavárosnak, ha az iskolaváros követelményei tekintetében is szemügyre veszik. Nemcsak a nagy áldozatok árán teremtett szép, egészséges, modern környezet, a vízvezetéki vizzel öntözött keramitos, topekás, árnyas iskoláhozvezető utcák, hanem a régiekhez emelt új, gyönyörű és nagyszabású iskolaépületei (nőnevelő-intézet, tanítóképző) méltán juttatják Esztergomot az iskolaváros elnevezéshez. Az idei szeptember azonban ezeken a reprezentáló megállapításokon kivül nagy lelkiismereti megnyugvást hozott ennek a városnak befelé saját gyermekeivel szemben, azaz az idei szeptemberrel végre megjött az idő, amikor nem kell többé röstelkednie saját gyermekeinek iskolaépülettel való ellátása tekintetében. Az idei szeptemberben minden egyes esztergomi elemiiskolás gyermek szép új iskolában, egészséges, modern, világos, napsugaras tanteremben kezdheti meg a jó Isten segítségével a tanévet. Ez az örvendetes körülmény, amely letagadhatatlanul nagy kultúrtörténeti tényt jelent Esztergomban, az utolsó évtizedben a legnehezebb anyagi viszonyok dacára szívós következetességgel és önzetlen akaraterővel folytatott céltudatos munka eredménye, amelyet méltányolni tud az, aki a háborúelőtti Esztergom iskolaelhelyezési viszonyait ismeri, akinek érzéke van az iskolai élethez és szive van a gyermek egészségéhez, mint a gyermeknevelés és tanítás első feltételéhez. Az a csendes érzéketlenség és nemtörődömség, amely a háborúelőtti hivatalos Esztergomot elemi iskoláinak elhelyezése és egészsége tekintetében eltöltötte, és amelynek részben az akkor uralkodott maradi iskolai szellem volt az oka, megtörte az uj alkotó iskolapolitikai irányzat és munka, amely az új szentgyörgymezői iskola felépítése után a szánalmas és egészségi szempontból kritikánaluli szenttamási iskolának, a rossz, egészségtelen elhelyezésű Deák- és Botytyán-utcai iskolának és végül most a valóban elszomorító helyiségű Kossuth-utcai iskolának új, egészséges, modern otthont nyújtott. Az iskolafejlesztés és új iskolaépületek emelése anyagi előnyöket nem hoz, sőt inkább anyagi áldozatokat követel s ezért sokszor ellenségszerzéssel jár, — mindössze az a szív és emberszeretet nyer vele kielégülést és örömöt, amely nélkül viszont az idei szeptemberi eredményt hozó, következetesen keresztülvitt iskolakultúrái alkotás el sem képzelhető. A város gyermekeinek „ Veni Sancte"-ja előtt önkéntelenül elénk tárult tényt nyilt őszinteséggel csak az elismerés szerény babérágával illethetjük. Bár az újabban Esztergomban divatossá vált kenetes, felszólalás és ünnepi vezércikkek köpönyegében és zárt sisakjában a gyűlölet és a személyeskedés a saját Ízlésének és lelkületének megfelelő hangján szól és kritizál, — ez a tényeken és a valóságon nem változtat. Nem változtat azon sem, ami a fő, hogy ma — hála az Istennek — minden kis esztergomi elemista új iskolába iratkozhatik, és végül nem változtat az igazságon és a jószándékon sem. „A város kérését azonban előjegyzésbe vettem" — írja a bíboros-hercegprimásnak a miniszter a keramitos főútnak a Dorogi-út, illetve a Kolos-híd felé való kiépítése ügyében. Esztergom szab. kir. megyei város egyrészt idegenforgalmára, primási székváros, fürdő- és iskolaváros voltára, másrészt trianonsújtotta polgárainak szegénységére hivatkozva kérte a kereskedelmi minisztert, hogy a város főútját a Ferenc József-úttól a Kolos-hídig és a Horánszky-utcától a Dorogi-úton végig a most rendbehozott dorogi országútig építtesse ki állami költségen. A város vezetősége ehhez dr. Serédi Jusztinián támogatását és magas közbenjárását is kérte, aki készséggel tett eleget a kérelemnek. A bíboros-hercegprímás most küldte át a városhoz a miniszter levelét, amelyet magas közbenjárására válaszul kapott. A miniszter levelében az esztergomi átkelési szakaszok kiépítésére vonatkozóan bár teljes mértékben osztja a polgármester idézett felterjesztésében felhozott azon indokokat, amelyek a város kulturális értékeinek az idegenek előtt is kívánatos feltárása érdekében a városon átvezető útvonalak elsőrendű kiépítése érdekében felhozattak, mégis sajnálattal közli, hogy annak az útépítési programúinak a keretében, amelynek során a város az állam részéről már is jelentős támogatásban részesül a dorogi állami útszakasznak végleges burkolattal történt ellátása révén, további útszakaszok átépítését a rendelkezésre álló pénzügyi keretek lehetetlenné teszik, a város kérését azonban előjegyzésbe vette, s amint az építés végrehajtására a pénzügyi előfeltételek módot nyújtanak, az elől nem fog elzárkózni. Hozzáteszi még a miniszter, hogy az állam részéről csupán a régi dorogi vámházhoz csatlakozó mintegy 600 m. útvonal átépítéséről lehet szó, miután az említett második útrész nem állami közút s így annak megfelelő jókarbahozatala az állam feladatát nem képezheti, A Szobieszky-emlékmű leleplezése alkalmával és az előtte való napon a bíboros-hercegprímás vendégként Esztergomban tartózkodott miniszterek és kormányférfiak maguk tapasztalták a kérdéses útak elkészítésének szükséges voltát és erről szó is esett legmagasabb helyen, ezért a város vezetősége mégis reméli, hogy állami körökben módot találnak az útszakaszok megépítésére, és új memorandumban fordul a miniszterhez. Osztrák és magyar gazdasági kapcsolatok. Iria : Dr. Bud János, m. kir. kereskedelemügyi miniszter. Az alsóausztriai iparegyesület — Niederöesterreichische Gewerbeverein — Ausztria egyik nagyipari érdekképviselete, most ünnepelte fennállásának kilencvenéves jubileumát és az országos ünnepség alkalmából az egyesületet a magyar ipar és kereskedelem reprezentánsai is meleg rokonér/éssel köszöntötték. Ismét felmerült az osztrák és magyar gazdasági együttműködés erőteljesebb kiépítésének gondolata. Ennek útját a Niederöesterreichische Gewerbeverein, az osztrák közgazdasági életnek e nagytekintélyű tényezője, azzal próbálja előkészíteni, hogy folyóiratában cikksorozatot indít az osztrák és magyar közös gazdasági érdekeknek erőteljes szolgálatára. Melegen ödvözlöm ezt a lelkes akciót, mert nem kétséges, hogy a volt monarchia összeomlása után is baráti kapcsolatok fűzik össze a két nemzet fiait és hogy a két ország között a gazdasági érdekszálak sűrűn egybefonódnak. A gazdasági érdekközössség a két ország között ma is fönnáll, mert Magyarország főként nyerstermelő ország, Ausztria pedig túlnyomó részben iparállam. A volt monarchia két országának fővárosait egybeköti a nagy nemzetközi vizi út, a Duna ezüst szalagja és számos nagy forgalmú vasútvonala, amely a két ország egymásközötti áruforgalmát bonyolítja le, de ezeken közvetíti a Kelet és Nyugat tranzité-forgalmának jelentékeny részét is. A gazdasági egymásrautaltságnak r és kiegészülésnek csalhatatlan jelei a külkereskedelmi adatok vizsgálatánál tűnnek szemünkbe. A volt monarchia csodálatosan kiképezett gazdasági egészének szétbomlása után Magyarország külforgalmában Ausztria ma is szinte változatlan jelentőséggel áll azoknak az államoknak sorában, amelyeknek Magyarországgal a legélénkebb árucseréjük van. A háború előtt 70—75% volt a magyar behozatalban az osztrák eredetű áru és Az új model kész n ői átmeneti kabátok és kész noi model ruhákból már nagy választék Verme snéf Yatzám"
