ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-08-10 / 125. szám

XXXV. évfolyam, 125. szám. Ára köznap 10, vasárnap 16 fäll. Vasárnap, 1930. augusztus 10 Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. Esztergom és a ségek Esztergom, 1930. aug. 10. Mind a budapesti, mind az esztergomi Szent Imre ünnepségek jelentőségükben egyenrangú országos ünnepek, — azonban mivel a külsőségeket ott a főváros és a lelkes budapesti nép teszi, itt pedig a szegény Esztergom és a trianoni határ kedvetlen népe, nem csodálkozhatunk rajta, hogy a méretek, a fény, pompa és reprezentáció tekintetében a mi hátrányunkra különbségek lesznek. Ne csodálkozzunk rajta,hogy Esztergomot nem kapcsolták be a budapesti Szent Imre ünnepségek sorrendjébe, hiszen Esztergom szintén országos ünnepet rendez külön programmal. A fővárosi ünneprendezőség csupán mint az esztergomi nevezetességek mindenkori megtekintését vehette be programmjába Esztergomot, s ezt minden egyes alkalommal, minden az országba érkező külföldi zaránOherammieraaii 1930. augusztus hó. Ha azt kérdezné tőlem valaki, melyik jelenet tetszett a legjobban, kétségtelenül azokat jelölném, melyekben a Szűzanya is szerepel, ilyenek: Jézus búcsúja anyjától, találkozása vele a keresztúton, testének ölébehelye

1

' ése a keresztről levétel után. E jeleneteknél szem nem maradt szárazon. A Máriát megszemélyesítő Anni Rutz (kereskedő leánya, ki az angolkisszonyoknál nevelkedett) egyszerűen, minden szinészkedés nélkül játszott. Lágy, jól érthető hangja igen alkalmas volt a mély fájdalom kifejezésére, nem sikoltozott, nem ájuldozott, mégis éreztetni tudta a szivét átjáró tőr okozta szenvedést. Idézem a búcsűjelenetet. Jézus Bethániában van, Lázár házában. Oda jön jámbor asszonyokkal az anyja is. — Jézus, édes Fiam, vágyva siettem utánad társnőimmel, hogy még doklatnál és csoportos látogatásnál el is várjuk. Mindazonáltal az esztergomi ünnepségek is sikeresek lehetnek, csak a rendezőség leleményessége, ügyessége, buzgósága és intenzív munkája, továbbá az ünnepség aktív szereplőinek odaadása mellé az esztergomi közönség élénk érdeklődése és lelkesedése is szükséges. Nevezetességeink megtekintésénél a nálunk járó idegenek talátják ott minden alkalommal az esztergomiak érdeklődő, lelkes csoportját, amely ismeri és nagyrabecsüli városa értékeit. Az esztergomi ünnepi kiállításoknak zsúfolt termekben és helyiségekben kell lezajlaniok és ehhez szükság van a lelkes helybeli látogatókra is, mert az idegenre nézve ís lehangoló lenne az esztergomi érdeklődők hiánya. A sportjátékok és versenyek Esztergomban többnyire egyoldalú érdeklődéssel és lelkesedéssel szoktak lefolyni, azaz csak maguk a játékosok és a rendezők lelkesednek, de hiányzik a lelkes érdeklődő, sportnevelő közönség. Most ennek a közönségnek az esztergomiak részéről nem szabad hiányoznia az ünnepi sportversenyről. A nagyboldogasszonynapi díszfelvonulás sikere pedig nagyrészt tőlünk függ, mindnyájunk részvételétől. Itt az esztergomiaknak nem a néző, hanem a felvonuló szerepét kell betölteniök. A sopánkodás és a kishitűség minden siker halála. Az ünnepség programmjának kitöltéséhez és keresztülvitelének sikeréhez járuljon hozzá minden esztergomi ember azzal, hogy — aki egyebet tenni nem tud — legalább lelkes érdeklődésével és megjelenésével segítsen és emelje az ünnepi hangulatot. Ma, vasárnap nyílik meg a Szent Imre-év esztergomi kiállítása a főszékesegyházi könyvtár nagytermében. Esztergomi képek a XVI. század első felétől kezdve napjainkig. Kegy érem és történelmi éremgyüjtemény F. hó 10-én, vasárnap d. e. fél 11 órakor nyitja meg dr. Lepold Antal prelátus-kanonok, főtanfelügyelő, a főszékesegyházi könyvtár prefektusa az esztergomi Bibliotéka nagytermében rendezett metszet- és kép- valamint kegy- és történelmi éremkiállitást, amely f. hó 25-ig marad nyitva és naponkint d. e. 12 és d. u. 3—5 óra között díjtalanul megtekinthető. Az Esztergomot látogató nagyközönség, de meg az esztergomiak is kevesen látták még belülről a Bibliotékát, sőt még azok is, akik már jártak benne, meglepetve veszik észre, mily értéke lett ez az épület városunknak nemcsak a benne felhalmozott ritka értékes könyvek és gyűjtemények nagy száma révén, hanem mint látványosság is. Az épület lépcsőházából már eltűntek azok a hatalmas állványok, amelyeken Magasi Németh Gábor festőművész megfestette a Titkos Jelenések Könyvének egyik egyszer lássalak, mielőtt elmégy... ó! . . . — Anyám, útban vagyok Jeruzsálem ielé. — Jeruzsálem felé! Ott van Jehova temploma, hová egykor karjaimon vittelek, hogy az Úrnak bemutassalak. — Anyáin! Most eljött az idő, midőn Atyám akarata szerint magamat fogom bemutatni áldozatul. Én kész vagyok az áldozatra, melyet Atyám kíván tőlem. — Ah! Sejtem, mily áldozat lesz ez ... Ó Simeon! Simeon ! Tisztes aggastyán! Most be fog teljesedni, mit egykor jövendöltél: tőr fogja lelkemet átjárni! — Anyám! Az Atya akarata mindig szent volt előtted! — Most is az. Én az Úrnak szolgálója vagyok .. . Csak egyet kérek tőled, édes Fiam! — Mit kérsz Anyám? — Hogy a szenvedések forró küzdelmébe, igen: a halálba is veled mehessek. — Jó Anyám, velem fogsz szenvedni, a halálharcot velem fogod végigharcolni, de azután a győzelmet is velem fogod ünnepelni. Azért vigasztalódjál! — Óh Isten, adj erőt, hogy szivem meg ne szakadjon! . . . Úgy hát veled megyek, édes Fiam, Jeruzsálembe . . . A katholikus Máriatisztelet egész szépsége és mélysége és apológiája benne van e jelenetekben! Szűz Mária mellett igen kedvesen alakítja Magdolna szerepét Johanna Preisinger, a postamester leánya. A megtisztult lélek finomságával közeledik Jézushoz, hogy megkenje lábait és alázatos szerénységgel borul lábához feltámadása után. Ez nem a színpadok és regények szenvedélyes Magdolnája, hanem a hálás szeretetből ragaszkodó alázatos nő, ki szolgálni kívánván, Jézus anyja mellett a vigasztaló szerepét tölti be. Ugyancsak Szűz Mária támaszaként jelenik meg Szt. János, kit Johannes Lang, egy 20 éves szép szőke ifjú játszik kedves közvetlenséggel. Az az áhítat, mellyel az utolsó vacsorán a Krisztus testét veszi, megkapó ellentétben van a közvetlenül előtte áldozó Júdás hideg közömbösségével. Júdás viszont a legdrámaibb szerep az egész darabban. Guido Mayr, ki már 1922-ben adta e szerepet, monológjában megrendítően tud kifejezést adni a lelkiismeretfurdalásnak és kétségbeesésnek, viszont bosszantóan hideg-rideg k

ész női átmene

ti kabá

tok és kész női model ruhákbóí már nagy választé

k magatartásával, gúnyos nézésével az apostolok közt, azzal a pénzért reszkető kalmárszellemmel, mellyel a főtanácsos előtt Jézus részére alkuszik, szinte kihívja az ellenszenvet maga ellen. A legfőbb szerep, a Jézus szerepe, ez évben Alois Lang szobrászra esett. Arca nem az a szép Krisztus-arc, ami elődjéé, Anton Lángé volt. Hangja is érdesebb. Megjelenése, mozdulatai azonban méltóságteljesek, hangjában van valami fölény: úgy beszél, mint akinek hatalom adatott; az utolsó vacsoránál áhítatos hangulatot tud teremteni maga körül; legnehezebb jeleneténél, a vérizzadásnál megrendítő és szivet rázó . . . Legvontatottabb (majdnem azt írtam: leglaposabb) részletek azok, mikor Krisztust az egyik főpaptól a másikhoz, Pilátustól Heródeshoz hurcolják és mindenütt egy tárgyalást tartanak vele. Még hozzá a részletek épen ebéd után vannak, mikor az ember hajlandó elaludni. Hogy ez ne történjék, arról gondoskodik Hugó Rutz, a falu kovácsmestere, aki Kaifás szerepében szenvedélyesen agitál, rábeszél, intézkedik, csakhogy halálát keresztülvigye. Szívós kitartással, mondhatni szemtelen merészséggel száll szembe IKHNBGUIHHMiMUHBnMMHIK Kossuth L.-u. szám. Vermesnél Yd