ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-06-11 / 101. szám

XXXV. évfolyam, 101. szám. Ara köznap 10, vasárnap 16 fill. Csütörtök, 1930 június 11 Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. Esztergom sz. kir. megyei város tiltakozó népgyűlése a trianoni békekötés aláírásának tizedik évfordulója alkalmából Esztergom, sz. kir. megyei város közönsége, mint jeleztük, a Társadalmi Egyesületek Szövetsége kezdeményezésére pünkösdhétfőn d. e. 11 órakor a Széchenyi-téren lelkes népgyűlést tartott, amelyen ünnepélyesen tiltakozott a trianoni béke ellen, amely Esztergom város közönségét nemcsak legszentebb hazafias érzelmeiben sértette vérig, hanem gazdaságilag is annyira lesújtotta, hogy méltán tekinthetjük mai szerencsétlen állapotát a trianoni békekötés lehetetlen volta legnyilvánvalóbb iskolapéldájának. A tiltakozó népgyűlés a Széchenyitéren, a Szentháromság-szobor előtt folyt le nagyszámú közönség jelenlétében. A közönség soraiban társaealnmnk minden rétege képviselve volt. A tűzoltóegyesület, a Move sportegyesület és a Kath. Legényegyesület gyásszal bevont zászlók elővitele mellett jelent meg a népgyűlésen. Az ünnepi színezetű népgyűlést a Kath. Legényegyület kitűnő férfikarának „Magyar Hitvallás" c. éneke nyitotta meg Ammer József karnagy vezetése mellett; majd vitéz SZÍVÓSWaldvogel József ny. tábornok, a TESz kerületi elnöke lépett a szószékre és lelkes szavakkal magyarázta meg a népgyűlés célját és jelentőségét, majd felkérte dr. Antóny Béla polgármestert, a népgyűlés ez alkalomra felkért ünnepi szónokát beszédének megtartására. A polgármester beszéde Esztergom város közönségének lelke legmélyéből fakadt tolmácsolása volt mindazoknak az érzelmeknek, keserűségeknek, panaszoknak és méltatlankodásoknak, amelyek Trianon miatt minden esztergomi embert eltöltenek. Keserű igazságok és történelmileg igazolt megállapítások egész sora hirdette, hogy Trianon egész Magyarországgal együtt jobb sorsra érdemes vármegyénket és városunkat mennyire tönkretette, s hogy mennyire jogosult ajkunkon a tiltakozó szó, amely szertekiáltja a világba panaszunkat, elkeseredettségünket. Az értelemhez és a fogékony szivekhez egyaránt szóló lelkes beszédet gyakran szakította félbe a közönség zajos tetszésnyilvánítása. Különösen kikelt a szónok az ellen a hit ellen, hogy minket a külföld, a „művelt" Nyugat fel fog szabadítani Trianon nyomasztó járma alól. Ha nem segített rajtunk a kommunizmus idején, amikor a végveszedelem nemcsak minket, hanem egész Nyugatot fenyegette s nem segített a csehekén sem, amikor a vörös hadsereg átlépett a trianoni határokon s kezdte ott terjeszteni társadalombontó eszméit, nem segít rajtunk most sem, mint ahogy nincs ország, nincs nép, amely miértünk vérét áldozná, ha mi nem teszünk semmit önmagunkért. Egyedül magunkban bizhatunk, s mi magunknak kell kiáltanunk a világba mindaddig tiltakozásunkat, mig az a nemzetek köztudatába át nem megy. A közönség nagy lelkesedése mellett emiitette fel az önerejéből újjáéledt Törökország példáját; a legendás Mussolini megújhodott itáliai népét, s a nemes angol lord igazságos megállapításait revíziónk jogosságát illetően. A beszédet a közönség hosszantartó tapssal és éljenzéssel jutalmazta. Majd Köhalmy László lépett aj szószékre s a közönség egyetértő helyeslése mellett olvasta fel a következő tiltakozó határozatot: „Esztergom szab. kir. megyei város közönsége a trianoni békeszerződés aláírásának tíz éves évfordulója alkalmával 1930 június 9-én tartott tiltakozó nagygyűlésén a nemzet egyetemes gondolatának és érzésének ad kifejezést, amikor a világtörténelem példátlanul álló, legigaztalanabb ténye, az átkos trianoni békediktátum ellen emeli fel szavát és felterjesztéssel él a magyar Kormányhoz, hogy a Nemzetek Szövetsége előtt a békerevizió sürgősnapirendretűzésétkérje. A békediktátum tíz esztendeje eleven, megdönthetetlen bizonyíték, hogy a szövetséges és társult hatalmak által szerkesztett békeszerződés — mely Magyarországot, mint háborút vesztett országot kezeli, — az elvakultság, a felületesség és izzó gyűlölet diktálta papirrongy, mely Középeurópából tűzfészket rakott, egész Európa gazdasági és politikai életét tönkretette, egyensúlyát felborította és további fejlődését megbénította. Követeljük a történelmi határok visszaállítását, mert a földrajzilag egységes Magyarország feldarabolása nemcsak megcsúfolása a nemzetközi jogelveknek, hanem az ország ezeréves államiságának,középeurópai szerepének és a szomszéd államokra gyakorolt hatásának megtagadásával a nemzetek közötti békés egyetértés és fejlődés útját is elzárja. Követeljük az állam szuverenitásának teljes elismerését, mert a trianoni békeszerződés a legkiáltóbb igazságtalanságot azzal a Magyarországgal követte el, mely évezredes múltjában Nyugáteurópa védőbástyája volt a török és tatár hordák nemzeti államokat és ezek kultúráját pusztító törekvései, majd a huszadik század legrémesebb veszedelme, a bolsevizmus ellen. Nemzeti hivatását nehéz és elszánt küzdelmek árán teljesített ország egyeteme tiltakozik a nemzetközi jogtiprás, állami élet ellen való merénylettel szemben. A gazdasági életerejétől megfosztott, nemzeti vagyonából kirabolt ország nemzetközi feladatait integritásának teljes helyreállításával,szuverenitásának elismerésével tudja csak teljesíteni, melynek elengedhetetlen feltétele, hogy a trianoni békediktátum revízió alá vétessék." A határozatot v. SZÍVÓSWaldvogel József elnök a közönség újból megismétlődő éljenzése közben mondotta ki elfogadottnak. Majd dr. Csárszky István prelátus-kanonok, a TESz társelnöke szólalt fel és indítványozta, hogy a népgyűlés táviratilag üdvözölje Mussolinit és Rothermere lordot. Majd lelkes beszédben arra figyelmeztette a közönséget, hogy a revízióhoz nem elég a tiltakozás, hanem türelem is kell, mert az isteni Gondviselésnek is megvannak a maga útjai, de türelmünk ne tétlenség, hanem erős, céltudatos munka legyen jobb jövőnk érdekéken. A dolgos, munkás nemzet meg fogja érdemelni a várvavárt nagy jutalmat, igazságának diadalát. Legyünk ék tmódunkban szerények, pártoljuk a magyar ipart és felebaráti szeretettel segítsünk tönkresújtott, segítségre szoruló polgártársainkon! A tetszéssel fogadott szavak után a Kath. Legényegylet dalárdájának vérpezsdítő „Nem, nem, sohá"-ja, majd a Himnus hangzott fel s ezzel a népgyűlés a haza és a revízió éltetése mellett emelkedett hangulatban oszlott szét. Fráter Loránd emléktábláját szép ünnepség keretében leplezték le Taton. A magyar dalnak, muzsikának örökké élő apostola: Fráter Loránd talán az első emléktáblát kapta az országban Taton. Amikor Tát község derék polgársága kőbe véste Fráter Loránd nevét, önmagáét zengte bele valamennyinek fülébe, akik vigadnak és vígadni fognak, vagy búsulnak, feledni akarnak Fráter nóta mellett. A táti rakodónál van egy csárda. Ennek a falába illesztették be az emléktáblát eme szöveggel: „Öszi rózsa, fehér őszi rózsa..." Itt játszoítad Fráter Loránd. Száz szál gyertya világítson Neked. Táti rajongóid. Az emléktábla története pedig a következő: Fráter Loránd váratlanul Esztergomba érkezett és felkeUnln-wnl/l llrol/l A legszebb nyári ruhaanyagok, a legízlésesebb női kész modellruhák, UpirmpQ npl Kossűtl1 nUlgydK! Uíal\! fürdőköpenyek, uszótrikók stb, legjobb minőségben, legolcsóbb ár VGMiirjo IIGI Lajos-u. Harisnyák, öltönyök, fürdőfelszerelés ^ legolcsóbban Balognál