ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930
1930-06-11 / 101. szám
este Reviczky Elemér főszolgabírót, aki azonban a táti tűzoltók majálisán volt. Ez kapóra jött Fráternek, autóba ült és kikerekezett a majálisra a táti rakodó csárdájához. A többi már magától értetődik. Hegedű és vonó Fráter kezébe került és hangja ott zengett a Duna felett, de mélyen, nagyon mélyen verődött be a tátiak muzsika, dal iránt fogékony lelkébe is. Ennek a dalnak, muzsikának kőbe vésett emléke a tábla. Szombaton, szerény, de annál bensőségesebb keretben folyt le az emléktábla leleplezésének ünnepélye. Halm Antal községi főjegyző felkérte Reviczky Elemér főszolgabírót az emlékmű leleplezésére és az ünnepi beszéd megtartására. Reviczky Elemér a dalköltő emlékét méltatva leleplezte az emléktáblát. Dr. Frey Vilmos országgyűlési képviselő szintén Fráter költészetét méltatta. A két szép beszéd után, teljesen méltóan a magyar dal költőjéhez, — a jelenlevők több Fráter népdalt énekeltek el. Az emléktábla szövegét Czettler Ede kántortanító irta, a márványtáblát pedig Schreck Jakab kőművesmester készítette. A vasárnapi esztergomi csillagfára út programmja. Mindenfelé nagy érdeklődéssel várják a „Terézvárosi Torna Club" Automobil és Motorkerékpár Szakosztálya által automobilok, motorkerékpárok és cyclecarok részére f. hó 15-én rendezendő esztergomi IV-ik országos propaganda csillagtúraút lefolyását és eredményeit. A túra-út célja: A magyar motorturisztika fejlesztése, az autós és motoros társadalom közötti barátság és érintkozés mélyítése, az automobil és motorizmus népszerűsítése, valamint a magyar vidék és városok megismerése. A csillagtúra végcélja : Esztergom, Széchenyi-tér. A túra útvonala és távja tetszés szerinti, benevezhető kategóriakülönbség nélkül bármely szóló, vagy oldalkocsis motorkerékpár, valamint háromkerekű cyclecar-, túra, sportos versenyautó, mely a hatósági forgalmi szabályoknak megfelel. Bárki benevezhet, kinek hatósági vezetői igazolványa van. A pótülés mellékocsi és automobil utasai is benevezhetők, kik beérkezés esetén szintén részesülnek díjazásban. Beérkezettnek számit azon nevező, ki a túra napján déli / a ll és 7« 12 óra között az esztergomi célvonal alatt áthalad. Idő előtt vagy idő után beérkezők díjazásban nem részesülnek. A beérkezettek a TTC emlékserlegét nyerik. Nevezési dij 10 P. Az emlékserlegek kiosztása a beérkezés után a helyszínen a társas uzsonna alkalmával történik. Nevezési zárlat: 1930. június 13-án, pénteken este 10 órakor. Nevezések a Terézvárosi Club titkárságához (Budapest IV, Szegfű-ü. 5.) intézendők. A türaút programmja a következő: 7,11- V 8 12 óra között befutás. 12 órakor ebéd a Fürdő Szálloda kerthelyiségében. 1 órakor autós motoros hódoló felvonulás a bíboros-hercegprímás , elé. V 2 2 órakor a Bazilika, kripták, a képtár megtekintése. 3 órakor fürdés a Szent István Strandfürdőben. 4 órakor társas uzsonna a Fürdő Szállodában és díjkiosztás. Egyesített vármegyénk törvényhatósági bizottsági kisgyülése kedden mindkét vármegye ősi magyarságához méltóan, nemzeti létünk megvédésében önmagához híven tárgyalt és hozott határozati javaslatot, melyről a következő tudósításunkban számolunk be. Baráti Huszár Aladár dr. főispán megnyitotta a kisgyűlést és szót adott a napirend előtt felszólalni kívánó Frey Vilmos dr.-nak. Közös szérűk. Háznál való cséplés. Frey Vilmos dr. abból indult ki, hogy a mai általánosan nehéz gazdasági viszonyok rendkívül sújtják a kisgazdákat, külö lösen az olyanokat, mint amilyenek itt Esztergom közvetlen környékén vannak. Néhány holdnyi földjük a dimbesdombos-határban szanaszét van szórva. Közös szérű hiányában nagy anyagi veszteség és veszély nélkül szinte lehetetlen, hogy ne a háznál végezzék el a néhány keresztből álló szegényes termésük cséplését. Az országos rendelkezésben gyökeredző tűzrendészeti szabályrendelet pedig szigorúan tiltja a háznál való cséplést, ami büntetendő kihágást képez. Arra kéri az alispánt, hogy mindaddig, amíg közös szérűk nincsenek, utasítsa a főszolgabírókat, hogy a körülményeket méltányolva kezeljék ezeket a kényszerkihágási ügyeket. Palkovics László alispán elismeri dr. Frey felszólalásának méltányos voltát, a rendelkezést azonban felfüggeszteni módjában nem áll. Esetleg bekövetkezett tűzvész esetén felelősséggel tartozik, de, ha a kisgyűlés hozzájárul, utasítani fogja a főszolgabírókat a legméltányosabb eljárásra. Frey Vilmos dr. kerülete nevében köszöni meg az alispán jóindulatát és egyben ajánlja, hogy ahol nincs a községnek közös szérűre alkalmas területe, vegye igénybe ellenszolgáltatás mellett a természetbeni járandóságos földeket, vagy béreljen uradalmaktól megfelelő területet. Az elnöklő főispán felkéri az alispánt, hogy minél,előbb adjon ki megfelelő rendelkezést a közös szérűk létesítésére. A környei eset. Sontagsblatt és a Neues Wiener Journal. Wandervogel. Palkovics László alispán az utolsó előtti közigazgatási bizottsági kisgyűlésen vitéz SzívósWaldvogel József bizottsági tagnak a környei, állítólagos germanizáló akcióban történt interpellációjára leghelyesebbnek véli, ha a lefolytatott vizsgálatról felvett jegyzőkönyvet felolvastatja. Karcsay Miklós vármegyei főjegyző egész terjedelmében felolvasta a községben felvett roppant terjedelmes jegyzőkönyvet, mely szerint az ottani nyugalmazott kántortanító, aki ma a szövetkezetnek elnökigazgatója, kijelentette, hogy a községben pángermán és a maA polgármester felkéri a háztulajdonosokat, hogy vasárnapra házaikat fellobogózni szíveskedjenek. gyar állameszmétől elidegenítő akció nem folyik és a község lakossága, ha német nemzetiségű is, de jó hazafi. Elismeri azonban azt, hogy a magyarság érdekében kifejtett munkásságot a forradalom alatt a községben megjelent agitátorok felborították és a nép kimondotta a német tanítást. Arról is tud, hogy Haniker Illés burgenlandi születésű káplán pángermanízálás gyanújába keveredett és az egyházmegyei főhatóság onnét elhelyezte. Weisz József plébános, a község elöljárósága, az iskolaszék és a tantestület tagjai mind tiltakoztak a pángermanízálás vádja ellen. Eichardt István tanító állásától fel van már régebben függesztve, de egészen más természetű dolgok miatt. Egyhangúlag megállapítják, hogy a vádnak alapja nincs. Iskolákban magyar és német nyelven folyik a tanítás. A világi énekeket magyarul tanítják és az iskoláknak reggel 7 órakor tartott miséin, amennyiben nem rendelt misék, az egyházi énekek magyar nyelven hangzanak el. Van ugyan a községben egy német kultúregyesület, melynek kevés a tagja, de az sem fejt ki államellenes, pángermanizáló akciót. Mind a főszolgabíró, mind a kir. tanfelügyelő az egyházmegyei főhatóságtól is a fentiekhez hasonló információt kapott. Vitéz Szívós- Waldvogel József: Amikor a törvényhatósági bizottsági kisgyűlésen szóvátette a környei ügyet, a községet egyáltalán nem bántotta, állításait azonban fenntartja, mert azokat a jegyzőkönyvben megdöntve nem látja. Kijelenti, hogy Környével csak egy községet ragadott ki és itt mutatott rá ama pángermán veszedelemre, mely hol titokban, hol nyíltan viszi üzelmeit. Felszólalásának az is volt a célja, hogy megmentse a hazafias németséget a közéjük betolakodott elidegenítőktől. . Nagy figyelem között és állandó megütközés hangjaitól kisérve. felhozza az állam által szubvencionált So7itagsblatt kijelentéseit. Graner komitátnak nevezi megyénket, ahol a környei esetet tárgyalták. A cikkből szemelvényeket olvas fel. Ugyancsak idéz a Neues Wiener Journalból is megbotránkoztató dolgot. Rá kívánt világítani ama aknamunkára, amit az úgynevezett Wandervogelek végeznek. Statisztikai adatokat hoz fel és összehasonlítást tesz az 1920. népszámlálás és a f. tanévben beírt tanulók anyanyelvi adatai között Környén. Kijelenti, hogy Haniker zárt ajtók mögött tartott gyűléseket és ott súlyos kijelentéseket tett. Haniker ma magyar plébános mellett magyar községben lett ártalmatlanná téve. Rámutat arra, hogy Eichardt tanító dr. Gündisch szász ügyvéd <iek védelmét vette igénybe, holott Tatán is talált volna ügyvédet. Kéri, hogy állíttassanak össze statisztikát, illetve összehasonlítást az 1920. népszámlálás és a f. tanévben beírott tanulók anyanyelvét illetőleg. Végül kijelenti, hogy ámbár az ő ereiben is van német vér, de minden idegszálával magyar és mindig fel fogja hívni a közfigyelmet a Wandervogel-ek aknamunkájára. Voltak, akik hazudtak a magyar hazafiságot és ma az utódállamokban magas pozíciókat töltenek be. — Tapssal és éljenzéssel honorálta a kisgyűlés az aknamunkába bevilágító beszédet. Ghyczy Elemér: A hallottakra felhívja a jelenlevő parlamenti tagok figyelmét, mert mégsem lehet, hogy magyar pénzzel szubvencionált lapban pocskondiázzák le a magyart és magyar pénzen fizetett emberek nemzetellenes politikát űzzenek. Az alsóházban ugyan már letárgyalták a költségvetést, de a felsőházban szóvá kell tenni az ilyen szubvenciókat. Báthy László: Kettéválasztja a kérdést. Környén nem lát veszedelmet. Bizonyos kényes helyzetre hívja fel a kisgyűlés figyelmét. Nem tartja hibának a vallásnak német nyelven való tanítását, de mélyen elitéli a felhozott és a magyar államiság rovására történteket. Vitéz Szívós- Waldvogel József: szintén nem híve az erőszakos magyarosításnak, de a mi lojális példánkat semmiesetre sem fogják követni az utódállamok a magyarsággal szemben. Ott továbbra is erőszakosan fognak csehesíteni, románosítani és szerbesíteni. A nemzetiségek ellen nálunk senkinek sincs kifogása, ha az olyan, mint Dorog derék német polgársága, de elitéli azokat, akik a német népközösségnek csinálnak propagandát nálunk. A kisgyűlés vitéz SzívósWaldvogel József indítványára elhatározta, hogy határozati javaslatot terjeszt a törvényhatósági bizottsági közgyűlés elé. írjon fel a kormányhoz, hogy a nemzetiségek jogainak tiszteletbentartása mellett minden hatalmával vessen véget az elidegenítő propagandának. Az elnöklő főispán kimondja határozatilag, hogy az interpelláló bizottsági tag kijelentése szerint is nem kívánta Környe községet a hazafiatlanság vádjával illetni, csupán a romboló munkára mutatott rá, j eszerint tehát a vizsgálat eredméínyét a kisgyűlés tudomásul veszi. HIRE KÉjjeli szolgálatot június 9-től 13-ig Rochlitz örökösök "Szent István" gyógyszertára (Ferenc József-ut) teljesít. Lapunk legközelebbi száma szombaton délután jelenik meg. 1047 bérmálkozó volt pünkösd vasárnapján a főszékesegyházban. Pünkösd vasárnapján délelőtt 9 órakor a főszékesegyházban dr. Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás csendes szentmisét, utánaj pedig szentbeszédet mondott, majd dr. Breyer István püspökkel együtt megkezdte a bérmálás szentségének kiosztását. Összesen 1047-en részesültek ekkor a bérmálás szentségében, köztük sokan Dömösről és több környékbeli községből. Pünkösdhétfőn Pilismaróton bérmált dr. Breuer István segédpüspök. A bíboros-hercegprímás még a vasárnap folyamán Répceszentgyörgyre, onnan pedig gróf Mikes János megyés-^ püspök társaságában Kőszegre utazott, ahol pünkösdhétfőn felszentelte az új missiósházat. Komárom - Esztergom vármegye közgyűlése. Tisztázták a környei ügyet. — A kisebbségi agitáció túlzásaira hívják fel a kormány figyelmét.
