ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-05-28 / 96. szám

XXXV. évfolyam, 96. szám. Ara köznap 10, vasárnap 16 fill. Szerda, 1930 május 28 Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előhzetéíek Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. Szent Imrének hódoltak szombaton este Esztergom város középfokú iskoláinak tanulói, másnap pedig az ország fővárosának és környékének asszonyai, anyái és leányai. Felejthetetlen impozáns hódolatnyilvánítás volt a vasárnapi, de nem kisebb jelentőségű a szombatesti sem, amikor „az első esztergomi bencés diák" emléke előtt az esztergomi szülők, a tanügy esztergomi munkásai és az esztergomi diákság hajoltak meg s tettek a nagy magyar szent centenáris ünnepén szent fogadást a szentimrés szellemű nevelőmunkára. Minden méltatásnál szebben beszél az a tény, hogy a centenáris ünnepségek sorozatának megindulása Esztergomban hatalmas lendületű volt s országosan demonstrálta, hogy Esztergom város Szent Imre városa, hogy Esztergom földje ma is termékeny talaja azoknak a nagy eszméknek, amelyek Szent Imrét nevelhettek s Szent Imréhez hasonló lelkeket szökkentenek virágba Isten nagyobb dicsőségére. r A lefolyt ünnepségekről beszámolónk a következő : Az ifjúság hódolata. Az esztergomi középfokú iskolák május 24-én, szombaton d. u. 6 órakor a gimnázium nagytermében tartották közös ünnepségüket. A nagyterem fődísze ez alkalommal a néhai Mayer István püspök által adományozott, drapériákkal diszített és villanyfénnyel megvilágított bájos olajfestmény volt, amely azt a jelenetet ábrázolja, midőn Szent István király átnyújtja intelmeit szeretett fiának, k A nagyterem ez alkalomra teljesen megtelt előkelő közönséggel. Pontban 6 órára megérkezett dr. Serédi Jusztinián biboros-hercegprimás is, amidőn a műsort nyomban megkezdték. Az első szám Weber C. M.: Jubileumi nyitánya volt, amelyet az érseki tanítóképző intézet zenekara adott elő Nemesszeghy István zenetanár vezetésével. Az ünnepi érzelmeket ébresztő nagyvonalú zeneszám méltó hangulatot keltett a közönség lelkében a precíz előadás eredményeként. Utána Reusz Sándor főreáliskolai VIII. o. t. szavalta el Németh István kiváló kath. papköltőnek „Alázatos invokáció Szt. Imréhez" c. szép költeményét mély átérzéssel. A gimnázium cserkészzenekara ezután Verdi: „Troubadur" c. operájából adott elő részletet id. Zsolt Nándor zenetanár vezetése mellett. A nehéz darabot a kis cserkészek teljesen kifogástalanul adták elő a közönség megérdemelt tapsaitól követve. Az ünnepély legkimagaslóbb műsorszáma dr. Csonkás Mihály reáliskolai tanár ünnepi beszéde volt. A szónok Szent Imrét a világtörténelem fényénél mutatta be és bebizonyította, hogy Szent Imre váratlan halála Magyarországra nézve valóságos nemzeti katasztrófa volt, mert a szent herceg jelleme, politikai tervei, uralkodásratermettsége és az akkori diplomáciai lehetőségek a magyart Európa élére állíthatták volna. A szónoki és gondolati szépségekben egyaránt gazdag beszéd mély hatást tett a hallgatóságra, A sok tapssal fogadott beszéd után az'érseki tanítónőképző intézet énekkara adta elő Radványi-Buchner : „Szent Imréhez" c. női karra írt énekszámát Béres István theológiai tanár vezénylése és Büchner Antal főszékesegyházi karnagynak, a mű szerzőjének zongorakisérete mellett. A szépen előadott hatásos énekszámot meleg siker koronázta. Nagy figyelemmel kisérte a közönség Pohárnok Jenő: „Fehérvári csoda" c. két rövid felvonásban előadott színművét, amelyet a főszereplő kivételével a gimnázium alsó osztályú növendékei játszottak őszinte lelkesedéssel. A főszerepben Odor Imre VI. o. t. a bűnös Konrádot alakította, akinek vezeklő láncai csak Szent Imre sírjánál hullanak le. Az angyal szerepében Szatzlauer Gyula, a Piroska szerepében Gróh József I. é. t., a fehérvári magyar gyerekek alakításában Machala József, Perneczky Tivadar, Gőgös Antal, a harangozóéban Szabó Jenő IV. o. t. adták tehetségük legjavát. A műsor bevégzése előtt felállott a biboros-hercegprimás és a következő beszédet intézte az egybegyűlt közönséghez : A hercegprímás beszéde. — Valóban stílszerű dolog volt, hogy az esztergomi ifjúság Szent Imre-diszünnepélyét éppen Szent Benedek rendjének gimnáziumában tartotta, mert Szent Imre nemcsak esztergomi diák, hanem esztergomi bencés diák volt. Midőn e szép díszelőadást végignéztem, mikor Csonkás tanár úr beszédét végighallgattam, mikor éreztem azt, hogy az esztergomi szülők büszkeséggel tekintettek gyermekeikre, egy öreg édesanyára gondoltam, aki közel állott hozzám. Megkérdeztem egyszer, ha rágondol 80 éves korára, mi volt az, aminek legjobban örült a lefolyt 80 év alatt ? Ez az édesanya minden habozás nélkül ezt válaszolta : — Annak örültem legjobban, hogy az Úr tizenegy gyermekkel áldott meg s egynek sem volt testi fogyatkozása s mindegyikből járavaló embert neveltem. A szülők legnagyobb boldogsága, ha gyermekeikben saját jövőjüket mintegy előrelátják. Legnagyobb áldás a szülőre, ha gyermekeiket áldják s a legnagyobb átok, ha gyermekeiket átkozzák. Nóé a tiszteletlenül viselkedő gyermekét annak gyermekeiben átkozta meg s áldását is jó gyermekeinek gyermekeire adta. Ilyen gondolatok közt hallgattam e szép előadást, melyen együtt látom a szülőket, a tanárokat és az ifjúságot. Nem fejezhetjük be méltóbban ezt a szép ünnepélyt, mintha azt kívánom, hogy minden esztergomi szülő Szent Istvánt és boldog Gizellát, minden esztergomi tanitó és. tanár Szent Gellértet kövesse a nevelés nagy munkájában s az itteni ifjúság oly fogékonysággal és lelkiismeretességgel fogadja be a tanításokat, mint Szent Imre tette. Úgy legyen! A közönség örömmel, megilletődve fogadta a főpásztor szeretettől áthatott, közvetlen szavait, melyeket Radványi—

König: „Szent Imrehimnus" c. vegyeskara követett a reáliskola ifjúsági énekkarának dr. Rayman János tanár által vezényelt előadásában. A szép ünnepély első fecskéje volt városunk sorozatos Szent Imre ünnepségeinek, amely már előre hangulatot keltett a másnapi országos ünnep bensőséges élvezéséhez. A város közönségének ünnepe június 15-én lesz. Esztergom város, mint Szent Imre városa külön is rendez nyilvános Szent Imre-ünnepélyt június 15-én, amelynek programmját a helyi öszszes társadalmi egyesületeket magában foglaló TESz külön e célra egybehívott bizottsága szombaton d. u. 5 órakor beszélte meg a Kath. Kör nagytermében. A kiszemelt napon, amely Szentháromságvasárnapra esik, d. e. 9 órakor ünnepi mise lesz a Szentháromság-szobor előtt, utána pedig a városháza előtt folyik le az ünnepély, melynek sorrendjét annak idején közölni fogjuk olvasóinkkal. Az országos női zarándoklat hat külön hajóval érkezett Esztergomba. Esztergom, Szent István és Szent Imre városa általános érdeklődés központja volt vasárnap az Országos Katholikus Szövetség és a Szent Imre jubileumi-év női nagybizottságának rendezésében nagy sikerrel lefolyt országos női zarándoklás révén. Budapestről hat külön hajó indult el reggel 7 órakor, melyeken a lelkivezetést P. Bőle Kornél domonkosrendi prior, Brisits Frigyes cisztercita tanár, Kemenes Illés bencésigazgató, P. Simicza Sebestyén ferencrendi vikárius, Aubermann Miklós budaőrsi plébános és P. Juhász Irén kapucinus házfőnök látták el. Az egymásután vonuló hajókat a Dunaparton végig mindenütt lelkesedéssel üdvözölték. Különösen emlékezetes fogadtatás volt Vácnál, ahol a hadiárvaházak növendékeinek fúvószenekara üdvözölte az elvonuló hajókat rengeteg közönség jelenlétében. Megható volt a párkányiak kendőlengetése is. Végig az újonnan feltöltött párkányi Dunaparton némán, de teljes velünkérzéssel osztoztak e napon a párkányi Szent Imreplébánia-templom hívei, akik körében a Szent Imre tisztelet nemcsak . Bérma ruha WTSÍ Ä'tÄ VERMES-nél. Fehér ruhaanyagok, divatöltönvök. §P^ legelőnyösebben Balognál.