ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-05-28 / 96. szám

a centenáris alkalomból fejlődött ki erősebben, hanem évszázadok óta él s apáról-fiúra száll szent hagyományképen. Az esztergomi dunagőzhajózási állomáson délben már ezrével állott a felsorakozott esztergomi és a külön vonatokon érkezett fővárosi közönség. Itt várakozott egyházi ornátusban dr. Lepold Antal prelátus, főszékesegyházi plébános, ide hozták ki Szent István, Szent Imre és Szent László ereklyéit is, amelyeket a menet élén vittek. Fél egy óra tájban megszólalt a bazilika „Nagyboldogasszony" harangja, mert feltűnt a láthatáron az első hajó, a „Leányfalu." De ugyanakkor híre jött, hogy az a MFTR. állomáson köt ki. A közönség a helyén maradt, a vezetők azonban a másik állomásra siettek, ahová azalatt a hajó is kikötött az éljenző zarándoksereggel. A hajóból elsőnek Huszár Károly volt miniszterelnök szállott ki, utána dr. Antóny Béla polgármester a város közönsége, dr. Lepold Antal a papság nevében mondottak üdvözlő szavakat az érkezőkhöz. Az egymásután kikötő hajókból ezután mindkét állomáson tódult ki a zarándoklók tömege, amely azonban a legpéldásabb rendben, hatos sorokba állott fel és a zene áhítatot keltő hangjai, valamint szent énekek zengedezése mellett követte a szent ereklyéket a főszékesegyházba, Emberemlékezet óta nem volt Esztergomban ehhez hasonló nagyságú népes körmenet, de ilyen példás fegyelmezettségű sem! A főszékesegyházban a bibornokhercegprimás déli 1 órakor megkezdte a pontifikális ünnepi nagymisét, melynek első részében még mindig tódult a templomba a népsokaság. A misén magyar egyházi népénekeket énekeltek. Kezdetre a „Bemegyek szent templomodba ...", offertoriumra a „Boldogasszony Anyánk" és a mise második felében az „Üdvözlégy Oltáriszentség" kezdetűeket. Felejthetetlen volt ennyi ezer ember ajkáról e szépen folyó dallamokat hallani. Evangélium után dr. Lepold Antal prelátus szentbeszédet mondott, amelynek mély gondolatai, lelkes hangja a szivek mélyéig hatottak. — Sok ezer magyar nőnek szivén keresztül megszólal ma ennek az örök halomnak kivánsága Szűz Szent Imre herceg után, aki e helyen született, megkereszteltetett, az Űr Jézus Krisztus tökéletes követésében élt, erőszakos halállal fiatalon meghalt, s azután mint szent. titokzatosan feltámadott, eddig 900 éven át mint példakép és pártfogó élt a magyar nép között s élni fog a világ végezetéig — hirdette a szónok. A szentbeszédet és az egész szentmisét hatalmas megafonok közvetítették a templomba be nem fért kívülálló nagyszámú közönségnek, akik részére dr. Lacza István hercegprímási titkár az oszlopcsarnokban tábori misét mondott. A megafonok hangja a bazilika körzetében mindenfelé, de különösen Szenttamás és Szentgyörgymező varosrészekbe egészen tisztán hallható volt, nem is szólva a főszékesegyház belsejéről, amelynek minden kis részében tisztán, visszhang nélkül volt hallható a beszéd. Szentmise végeztével a zarándokok szerteszéledtek a városban s délután fél 5 órára gyülekeztek ismét össze a primási palota előtti téren, ahol azonban csak egy kis hányada fért el a beláthatatlan sorokban odasiető tömegnek. Óriási éljenzés közben lépett ki a bíboros-hercegprímás a palota kapuján és helyet foglalt egy emelvényen. Midőn a zaj lecsillapult, a hatalmas orgánumú P. Bőle Kornél köszöntötte a zarándokok nevében a főpásztort, mint a krisztusi tekintély hordozóját. A hercegprímás hosszabb beszédben mondott köszönetet a megjelent zarándokoknak, akik az egész ország magyar anyáinak, hitveseinek és leányainak képviseletében jelentek meg a Magyar Sión falai között, hogy Szent Imre emlékének hódolva hitet tegyenek hazájuk és vallásuk mellett. A hatalmas lelkesedéssel fogadott beszéd után a hercegprímás áldást adott. Majd Huszár Károly lépett az emelvényre és arra kérte a fellelkesedett nőket, hogy augusztus 19és 20-án, amikor az egész világról jönnek Magyarországra zarándokok, minden nő még 10 más nőt hozzon magával a budapesti Szent István körmenetre, amelyen legalább félmilliónyi magyarnak kell felvonulnia. Végül a közönség elénekelte a pápai és a magyar himnust s ezzel megindult a hajókhoz, amelyeken példás rendben helyezkedett el. A Duna mindkét partján kendőt lobogtató tömegek állottak a zsúfolt hajók indulásakor. A primási palota ablakából a hercegprímás is integetett kendőjével az egymásután távozó hajók után. Esztergom felejthetetlen nappal kezdte meg a Szent Imre-évet. A piac ügye a legutóbbi városi közgyűlésen. A legutóbbi városi közgyűlésen — mint legutóbbi számunkban jeleztük — a megjelent városi képviselők a hetipiacok rendjére vonatkozólag kijelölt bizottság előterjesztésével szemben egyhangúlag követelték, hogy a baromfipiac a Vörösmarty-utcából helyeztessék vissza a Széchenyi-térre, míg a sertéspiac a Mária Terézia-utca iskolamögötti részén legyen. E tárgynál Mátéffy Viktor prépostplébános szólalt fel és kijelentette, hogy a mostani súlyos időkben nem tartja szerencsés gondolatnak, hogy a piac újabb rendezésével régi évszázados szokásokat megváltoztassunk. Nálunknál nagyobb és forgalmasabb városokban, így pl. Győrött, vagy külföldön a tisztaságukról és forgalmukról egyaránt híres német városokban a piac mindenütt a város főterén van. Ahol oly nyomor van, mint Esztergomban, ne izgassuk még ilyesmivel is a kedélyeket. A Rákóczi-tér elejének kiürítését sem indokolja a nagy kocsiforgalom, mert ilyen hetivásárokon nincsen, hiszen a kocsik legnagyobbrésze a város külső részein marad s így az árúsok ottani felsorakozása sem életveszélyes. Nem is fordult még elő arra sohasem kocsiforgalomból eredő szerencsétlenség. A Vörösmarty-utcai piac ellen nemcsak az a kifogás, hogy rossz a kövezete, hanem hogy mai állapotában tisztítani nem lehet úgy, mint az aszfaltozott Széchenyi-teret. Arra, hogy az utcát most ennek a kedvéért megjavíttassuk, ezidőszerint gondolnunk sem lehet. A sertéspiac is maradhat a Szegényház környékén. Jakobek Jenő a Széchenyi-téri üzlettulajdonosok nevében kéri a piac visszahelyezését. Addig, mig a piac itt volt, volt némi forgalom is az üzletekben. A magas boltbérek megmaradtak, de a forgalom a piac elhelyezése folytán úgyszólván megszűnt. Lenkei Emil bizonyítja* hogy nem egy-két, hanem 59 kereskedő kérte memorandumhan a piac visszahelyezését. Ez azonban nemcsak a kereskedők, hanem a közönség érdeke is. Ha a szabályrendelet már a piac elhelyezet véglegesítette volna, meg kell változtatni. Dr. Antóny Béla polgármester rámutat arra, hogy Dorog mily nagy versenytársa ma piac dolgában Esztergomnak. Ha a piacunk forgalmát alkalmatlan elhelyezéssel is nehezítjük, önmagunknak ártunk vele. A felszólalások nyomán a közgyűlés a piaci szabályrendelet újabb módosítása mellett döntött s a régi évszázados rendet kivan ja újból életbeléptetni. A katonaság és a csendőrség kávé helyett bort kapjon — kívánták a sző ösgazdák vasárnapi gyűlésén. Vasárnap tartotta Budapesten a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete idei közgyűlését Kosinszky Viktor elnöklésével. Az elnök rámutatott a szőlősgazdák kedvezőtlen helyzetére. A legnagyobb bajt abban jelölte meg hogy úgy a bortermelés, mint a borkereskedelem hitelkérdése rendezetlen és hogy az értékesítési piac isteljesen szervezetlen. A probléma megoldását nem a kivitel fokozásában, hanem a belföldi fogyasztás megerősítésében látja. Lukács Ödön miniszteri tanácsos bejelentette, hogy a pénzügyminiszter a szőlősgazdák minden óhajával azonosítja magát. A borfogyasztási adó eltörlése érdekében megindított akció elől a miniszter nem akar kitérni és minden igyekezetével azon van, hogy ez a kérdés közmegnyug vasra nyerjen megoldást már a községi háztartások törvényének közeli tárgyalása alkalmával. Erdélyi Aladár dr. országgyűlési képviselő rámutatott, hogy az országban 304.000 katasztrális hold területen termelnek szőlőt és több, mint nyégyszázezer munkást foglalkoztat a szőlőtermelés. Reismann Zoltán dr. azt fejtette ki, hogy a szőlősgazdák érdekeivel ellentétben áll, hogy terményeiknek kizárólagos értékesítési jogát egy részvénytársaságnak adják oda monopolisztikus formában. Baross Endre dr., az egyesület igazgatója ismertette a magyar szőlőés borgazdság helyzetét, majd határozati javaslatát terjesztette elő, amelyben a borfogyaztási adó eltörlését kívánják. Kívánják továbbá a törvény oly módosítását, hogy saját termésű borukat állami és megyei tisztviselők is kimérhessék. Kívánatosnak tartják, hogy a katonaság, a vámőrség és csendőrség tagjai kávé helyett bort kapjanak. HIREK. Éjjeli szolgálatot május 28-től—30-ig Rochlitz örökösök gyógyszertára tel jesit. Áldozócsütörtök ünnepére való tekintettel lapunk legközelebbi száma szombaton délután jelenik meg. A hercegprímás pünkösdig Budapesten bérmál. Dr. Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás hét főn délután dr. Lacza István titkára kíséretében Budapestre utazott e kedden megkezdte a bérmálás szent ségének kiosztását a budapest-belvárosi plébánia-templomban. Május 28-án Lipótváros, 29-én Angyalföld, 30-án Thököly-út, 31-én Városmajor, június 1-én Zu*ló, 2-án a Koronázó templom, 3-án Krisztina-város, 4-én Kelenföld, 5-énÓbuda, 0-ánOrszágút, 7-én Békásmegyer plébániatemplomaiban bérmál, míg ugyanezeken a napokon a többi fővárosi plébánia-templomokban dr. Breyer István segédpüspök osztja ki a bérmálás szentségét. Június 8-án, pünkösd napján — mint már jeleztük — Esztergomban lesz a bérmálás. Főegyházmegyei hírek. Az egyházi főhatóság Mráz György sóshartyáni plébánost a szécsényi kerület rendes alesperesévé, s helyébe Druga László nógrádmegyei plébánost tanfelügyelő-alesperessé; Teplán Gergely kemencéi plébánost pedig a kemencéi esperesi kerület rendes alesperesévé nevezte ki, utóbbit megbízván a tanfelügyelőalesperesi teendők további végzésével is. Halálozás. Id. Nádler Józsefné sz. Haller Erzsébet hosszas szenvedés után f. hó 24-én d. u. 0 órakor életének 76-ik, házasságának 55-ik évében elhunyt. A megboldogultban Nádler István pápai kamarás, tanitónőképző-intézeti igazgató édesanyját gyászolja. A hétfőn délután 5 órakor lefolyt I emetésen nagyarányú részvét nyilvánult meg a kiterjedt rokonságot gyászbaboritó haláleset alkalmából. A temetési szertartást Dr. Lepold Antal prelátus-kanonok végezte a tanitóképző-intézet egyházi énekkarának közreműködése mellett. A sírnál a tanítónőképző énekkara énekelt Béres zenetanár vezetésével megható gyászéneket. A hősök emlékünnepe. Vasárnap délelőtt fél 11 órakor a város közönsége a hősök szobránál kegyeletes ünnepélyt tartott, melyen a vármegye és a város vezető férfiai, a honvédtisztikar tagjai, a helybeli katonaság, a középfokú iskolák ifjúsága, a leventék, a hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák nemzeti szövetségének helyi csoportja é.i nagyszámú közönség jelent meg. A műsort a Turista Dalárda nyitotta meg a „Magyar Hitvallás" preciz eléneklése vei. Majd Vajda József VIII. o. növendékpap szavalta el Radványi Kálmán dr.-nak „Magyar halottak" c. hatásos versét. Az ünnepi beCHEIBER-né női modell' kábától a legolcsóbbak Hátaim as választék!