ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-05-04 / 86. szám

XXXV. évfolyam, 86. szám. Vasárnap, 1930 május 4 Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" kiönyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. Mit vétett Esztergom ? Esztergom, 1930, május 4. Ó mi boldog nép ez az esztergomi nép! — gondolhatná valaki, aki az útszéli pázsitok és a virágos kertecskék körüli szelid tusakodásokat látja. Istenem, mily kedves hangulat és interior : csöndesebb estén valaki pöröl velem, hogy ablakomban nem nyilik a muskátli, és „haragszom rád", mert udvarodban nincsen rózsaillat. Mi pedig, jó esztergomiak kapálgatunk, öntözgetünk, fűmagot vetünk, muskátlit szaporítunk, begóniát duggatunk, kertecskéket ápolgatunk . . . Hát egyéb bajunk és gondunk nincs is. Mi könnyű volt erről meggyőznünk kormányköreinket, ahol bizonyára azt mondották: ezt a boldog várost pedig hagyjuk meg egyenlőre jódolgában és ne háborgassuk a negyedik lakbérosztályban. Hadd mulasson benne. Vagy azt mondják: ne alkalmatlankodjunk ennek a szelíd jó városkának közepén kaszárnyatatarozással. Avagy bizonyára azt mondják : a biboros-hercegprimás székvárosában pedig legyen tisztelettudó csönd és szűnjön meg minden profanizáló közmunka. Vagy azt mondják: e gyönyörű, vadregényes nyaralóvároska levegőjét kár elrontani holmi csendőriskolákkal s egyebekkel, vigyünk el onnan ilyenféléket. Avagy: ne zavarjuk fönséges és méltó bánatóban a trianoni határvárost. Alighanem így gondolkoznak rólunk odafönn, amíg mi titokban szenvedünk és meghalunk. Amíg mi titokban tele vagyunk keserűséggel, — hogy iparosaink 60 százaléka kenyér nélkül van, — hogy a munkanélküliek csapata nőttön nő és hiába kérnek munkát és kenyeret a városházán, bajukon segíteni nem tudnak, — hogy a havárosunk nyomorog tehetetlenül, mi pedig lakbérünket megfizetni, gyermekeinket felnevelni, betegeinket gyógyíttatni nem bírjuk. Igen, tele vagyunk keserűséggel és vádoló kérdéssel fölfelé: hogy mit vétett ez az Esztergom, mit vétett Szent István szülővárosa, mit vétett a magyar Róma, mit vétett ez a szegény trianoni Esztergom, amely önhibáján kivül reászakadt nyomorúságos helyzetében inkább különleges pártfogást, mint különleges mellőzést érdemelne. Tele vagyunk keserűséggel és jogos panasszal — de csak titokban. Mert ahelyett, hogy szembekiáltanánk az igazat és komoly életkérdéseink ügyében próbálnánk egyakarattal munkálkodni, — inkább kertecskéinken kösönködünk és ibolyát szagolunk. Mintha önmagunkra alkalmaznánk a „Vakulj magyar !"-t . . . Idegenforgalmunk akadályai Nincs és nem is lehet a városnak egyetlen egy polgára sem, aki ne kívánná a nehéz sorsba jutott ezeréves városunk boldogulását. Egyesek, hatóságok, társas-intézmények anyagi és szellemi erejükkel, tettekkel iparkodnak valami módon előmozdítami Esztergom sorsának jobbrafordulását. Elvitázhatatlan, hogy sok és nagy áldozatot hoztunk a „fürdőváros" ért. — Az „iskolaváros" — érdekében megtettünk annyit, amennyit anyagi erőnk megengedett. Idegenforgalmunk emelésére nagy gondot fordítottunk és fordítanunk kell a jövőben is. Eme, a városra nézve rendkívül fontos kérdéssel szeretnék bővebben foglalkozni. Lehet, hogy egyeseknek kellemetlen dolgokat, de [feltétlenül igaz tényeket fogok felhozni. Az igazságnak mindig megvan az alkotó, cselekvő, eleven ereje még akkor is, ha fájdalmat okoz. Idegenforgalmunk érdekében, eltekintve a különféle költséges, de feltétlenül szükséges beruházásoktól, — idegenforgalmi bizottságot is létesítettünk. A bizottság szorgalmasan ülésezik, tárgyal, új eszméket vet fel, cselekszik. Nagy reményekkel néz a jövőbe és különösen sokat vár a Szent Imre Évtől. Isten ne adja, hogy csalódás érje eme eleven bizottságot s rajta keresztül mindnyájunkat. A mult azonban nem sok reményre jogosít fel. Ha igazságosak akarunk lenni, be kell vallanunk, hogy nagy áldozataink, fáradozásaink dacára is idegenforgalmunk eddig csak döcögött. Mielőtt komoly tárgyalás alá venném idegenforgalmunk nehézségeit, engedtessék meg, hogy három klasz szusba sorozzam idegenforgalmún , kat, mint komoly jövedelmet, fortárszéh Esztergomra szakadt Uaimat hozó gazdasági faktort. veckendező idegenforgalom, mely 1—2 nap alatt bonyolódik le. — Van azután, illetve kellene lenni fürdőző, nyaraló idegenforgalmunknak. — Harmadsorban meg kellene teremtenünk a letelepülő, nyugdijasokból rekrutálódó idegenforgalmat. Ámbár az elsőnek jelzett klasszist is fontosnak tartom, de fontosabb a második és még fontosabb a harmadik, mert eme kettő állandóbb és állandó forgalmat, idegen pénzt jelent a városnak Állandóan a látnivalókkal, remek vidékünkkel, pompás fürdőnkkel hozakodunk elő, ezekkel iparkodunk reklámot csinálni és nem méltánytalanul. Mindezek dacára, amikor a beköszöntő lucskos őszkor megcsináljuk nyári idegenforgalmi mérlegünket, bizonyos keserűség fogja el lelkünket. Idegenforgalomnak minden kellékével rendelkezünk és mégis nagyon, de nagyon összezsugorodva kell látnunk a kiránduló tömegeket, elenyésző kicsinek a fürdőző-nyaraló közönséget és a semmivel határosnak a letelepülőket. Egy nagy — Miért? lebeg mindenki szeme előtt. És erre a nagy —- miért ?-re senkisem akar sem önmagának, sem pedig a nagyközönségnek felelni. Az őszinte felelet és erélyes cselekedet, a jövőnek biztos megalapozása helyett siránkozunk, befektetéseinket hánytorgatjuk fel. Erre a nagy — miért ?re pedig az őszinte felelet az, hogy városunk minden tekintetben aránytalanul drága és nincsenek kiadó megfelelő bútorozott lakásai. Alig akad kiadó rendes bútorozott szoba, még kevésbé engedik át 1—2 napra fölös szobájukat s ha az előbbi vagy az utóbbi van is, annak kikiáltott fürdőhelyi ára van.~ Én, aki nagyon sokat érintkezem átvonuló idegenekkel, kivétel nél hallani, hogy az esztergomi vendéglők drágák. Egész őszintén megmondják, hogy kénytelenek elkeirülni Esztergomot, vagy pedig hozni faágukkal. Innét van azután az, liogy tömeges kirándulók után haszon helyett csak rengeteg zsíros papiros marad a városban. Több mint valószínű, hogy eme hírünk oka annak, hogy a fővárosi lapok rendezett veckend kirándulásokból Esztergom kimaradt és ha nem változnak meg áraink, a jövőben is ki fog maradni. A vendéglői árakkal egy színvonalon áll piacunk. Minden drágább mint Budapesten. A termelő a kereskedő, emez a termelő után igazodik, mind a kettő felette áU a napi áraknak. Hogy teljesen igazságosak legyünk, nyíltan meg kell mondanunk, kezdve a városi fogyasztási adók, különböző járulékoktól a bérbeadókig, mindenki drága s talán az egyedüli mentségük a piaci árakon kivül a vendéglők meglepő drágaságának. A kis vendéglőket az idegenek nem ismerik, de azok nem is birnak tömegeket ellátni. Addig, amíg megfelelő adagokat normális árakon nem tudnak tömeges kirándulóknak nyújtani vendéglőink, amig piacunk le nem száll az árak égbenyúló havasairól és nem tudunk tisztességes áron, tisztességes szobát adni a íttrdözőknek, nyaralóknak, addig itt letelepülésről, nyaralásról szó sem lehet, akár mennyit fog is ülésezni az idegenforgalmi bizottság. Ha Esztergom város polgárai komolyan óhaftják az idegenforgalom fellendülését, akkor ne karl8bádi árakon kezdjék, hanem 25—30 év múlva azokon és olyan nivón végezzék. ' (V. I.) súlyos gazdasági bajok miatti Szerintem van átvonuló, látogató, kül mindenkitől kénytelen vagyok Az esztergomi mentőegyesület közgyűlése Az esztergomi mentőegyesület április 24-én, d. e. 11 órakor tartotta II. évi rendes közgyűlését a városháza tanácstermében vitéz Szívós Waldvogel József elnökletével. A közgyűlésen a szabadságon levő dr. Gönczy Béla ügyvezető igazgató tartalmas jelentését dr» Hamza József helyettes ügyvezető olvasta fel, amelyből a következőket tartjuk megemlítendőknek: az esztergomi mentőegylet az elmúlt év folyamán csendben, minden feltűnés nélkül folytatta áldásos működését s az év egy napját, 1929. július 21-ét kivéve, amikor gyűjtőnapját tartotta, nem hívta fel magára a közönség figyelmét. Fehér ruhaanyagok, sötétkék fiúöltönyök a legolcsóbbak Balognál. Még csak 6 napig tart a nagy zsebkendövásár VERMES divatáruházában Esztergom, Kossuth L.-u. 10.