ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930
1930-05-04 / 86. szám
Hortobágyi juhtűró MINDENÜTT KAPHATÓ! TERMELI : Orsz. y^fí Magy. Tejszövetkezeti Központ Budapest, I., Horthy Miki os-út 119/121. A helybeli gyűjtés 802 P 35 f.-t, az esztergomi járásban pedig 160 P 40 f.-t, összesen 962 P 75 f.-t eredményezett. A gyűjtés sikerét a Szt. Erzsébet Női Egylet fáradhatatlan tagjai mozdították elő, akik a gyűjtés nehéz munkáját magukra vállalták.' Az egyesület 1929. |évben a következő működést végezte Első segélynyújtásban részesült 80 egyén, betegszállításban részesült 404 egyén, mozgóőrség "adatott 5 esetben, vaklárma volt 7 esetben. A ténykedések összes száma 1929ben 496, az állomásmegnyitása óta 527. A mentőautó 1929. évben 13.636 km.-t és az állomás megnyitása óta 14.666 km.-t tett meg. A mentőegylet a taggyűjtés terén eredményt nem tud felmutatni, mert a nyomasztó gazdasági helyzet és a megélhetés súlyos volta miatt a közönség — bár megértéssel Jviseltetik az egyesület működése iránt •— azt a tagsági dijával támogatni nem tudja. Eddig belépett 9 alapító és 48 rendes tag, ami a csekély 5 P évi tagsági dijat számítva igen szerénynek mondható. Ezután a pénztárnok terjesztette elő az 1929. évi zárszámadást, amely szerint az év végén a cselekvő vagyon 3.642 P 53 f., a szenvedő vagyon 2.239 P 81 f., tehát mutatkozó csel. vagyon 1.402 P 72 f., úgyhogy az 1928. év végén fennállott 680 P-nyi deficit — ami az egyesület rövid működével és felállításával kapcsolatban állott elő, — teljesen megszűnt és ezenfelül még 1.402 P 72 f. tiszta maradványt ért el az egylet. Kisebb ügyek letárgyalása után a közgyűlés végül hosszasan foglalkozott a jelenlegi mentőautónak erősebb mentőautóval való kicserélése tárgyában az igazgatósági ülésen felmerült indítvánnyal. A központi kiküldött véleménye szerint ezen lehet változtatni, de ehhez 2.000 P-re és a jelenlegi mentőautónak, mint tartalékkocsinak elhelyezésére van szükség és akkor erősebb motorral felszerelt kocsit kaphat a fiókegyesület. Végül ezen indítványt a napirendről levették, mert megfelelő fedezet rendelkezésre ez idő szerint nem áll. A közgyűlés vitéz SZÍVÓS Waldvogel József elnök zárószavaival ért véget, aki az egyesület további szives támogatását kérte a megjelentektől. Reviczky Elemér főszolgabíróval élükön a községi jegyzők és birok járdatanulmányozásúton voltak a vármegyében Járását szerető s annak érdekeit I esetre nagyon is elismerésreméltó Külön autóbuszjáratok a szentkereszti búcsúra. A városi autóbusz-üzem május 4-én (vasárnap) a szentkereszti búcsúra külön autóbuszjáratokat indít d. e. 6, 8 és 10 órakor. Viteldíj oda és vissza: Ülőhely 2 P 20 f., állóhely 1 P 60 f. Felszálló helyek : Prímás-tér, Központi kávéház, Magyar Király szálló, Hősök szobra. A nagy érdeklődésre való tekintettel a helyek mielőbb lefoglalhatok a Közüzemi R.-T. irodájában. (Kossuth Lajos-u. 2.) mindenkor lelkénviselő esztergomi járási főszolgabíró: — Reviczky Elemér mindenkor arra törekedett, hogy községeiben rend és csend legyen. Fáradságot nem sajnálva, mult hó 29-én módosabb községeinek elöljáróságát Pestvármegye néhány rendezett községébe vitte el tanulmányozni a gyalogjárók ügyét. Dorogról és Csolnokról a községi főjegyzők, Tokod, Tát, Piszke, Sütt és Nyergesújfaluról pedig a községi birok és főjegyzők vettek részt tanulmányúton. A gyalogjárók kénti megépítését tanulmányozták Tétény, Békásmegyer, Csillaghegy és Pomáz községekben. Érdeklődésünkre a főszolgabíró elmondotta, hogy egyes községekben az állam azokon keresztülvonuló állami útszakaszt a többitől eltérően építteti meg, helyesnek találná, ha az állami munkálatokkal egyidőben az ott építést teljesítő vállalattal tárgyalásokba bocsájtkoznának az érdekelt községek. Gondoskodó figyelme kiterjedt a mostoha gazdasági viszonyokra is. Elgondolása szerint a gyalogjárók megépítésének költségei csak a legminimálisabb részben terhelnék a gyalogjárómenti háztulajdonosokat, aminek különösen nagy jelentősége volna ott, ahol nagyobb vállalatok vannak. A gyalogjárók költségeit öt évi részletben tervezi megfizetni. A községeken múlik most már csupán a járdák kiépítése. MindenReviczky Elemér főszolgabíró dulatú gondoskodása. joinA katonai laktanya tatarozása és a munkanélküliség A mult héten — mint már írtuk dolgozniakaró emberek jártak város polgármesterénél és munkát értek. Sajnos, a város nincs abban ajía helyzetben, hogy munkát tudjon mMadni. Ugy tudjuk, hogy a honvédelmi kincstár már november óta megegyezés alapján visszatartja laktanyatatarozás cimén a házbért. Amikor városunkban oly óriási a munkahiány, miért marad el a laktanya tatarozása ? Sajnáljuk, hogy szóvá kellett tennünk ezt a dolgot, de elvégre ott kell keresnünk a szociális bajok orvoslását, ahol mód van hozzá. (V. I.) Üres lakások tulajdonosainak figyelmébe! Az idegenforgalmi hivatalnál többen üres és bútorozott lakások iránt érdeklődtek. Az üres és bútorozott lakások tulajdonosai saját, de a város idegenforgalmának érdekében is cselekesznek, ha az idegenforgalmi hivatalnál (Közüzemi r.-t. irodájában) kiadó lakásaikat bejelentik. Äz .„Esztergom" táreájB. Benkő M. Szeréna 50 éves jubileumára £h\ Lepold Antal ünnepi beszéde. Nt Tartományfőnöknő! Juditot Joakim főpap és a nép vénei úgy üdvözölték Betuliában: Tej Jeruzsálem dicsősége, Izrael öröme, népünk tisztessége vagy, mert férfiasan cselekedtél és szived megerősödött. (Jud. 15, 10—11.) Nt. Főnöknő szerzetességének és tanítói működésének ötvenéves jubileumát üli. 24 éve működik Esztergomban mint főnöknő és 10 év óta helyettesíti Csonka-Magyarországon a szatmári irgalmas nővérek általános főnöknőjét. Ez alkalomból eléje járulunk a főegyházmegyei hatóság, Esztergom város közönsége, rendtársai és számtalan tanítványa nevében s üdvözöljük: Te, Esztergom dicsősége, Magyarország öröme és népünk tisztessége vagy, mert férfiasan cselekedtél és szived megerősödött. Magyarország alatt nemcsak a trianoni határok közé szorított országot értjük, hanem a magyar szent korona területét. Különösen Szatmárra gondolunk, ahol lelkében megszólalt az Űr Jézus hívása s ahol szent Vince szellemében a Megváltó szelíd és irgalmas lelkének szellemét szívta magába, Selmecbányára és Gyulafehérvárra, ahol működött, de majdnem az egész Nagymagyarország városaira és községeire, ahol az irgalmasság szatmári angyalai laknak, vagy valamely volt tanítványa, vagy növendéke éli áldásos életét, akik ma mindnyájan meggyújtják a hálás szeretet mécsesét egy kedves kép előtt, Ntséged képe előtt. Férfiasan cselekedtél, azaz, hogy ugyancsak bibliai nyelven, de nőnemben mondjam: Erős asszonynak találtattál, becses, mint aki messziről jő és a végső határokról való. (Példab. 31.) Erős elhatározással követte az evangéliumi tanácsot s Krisztust követte. S szerzetesi hivatásában 50 évet eltöltött példás szigorúságban, az alapító szabályaihoz való ragaszkodásban. Krisztus követése e földön nem elmélet, hanem valóság. Krisztus köztünk van. Valóságosan az Oltáriszentségben, tekintélyileg az apostolok utódaiban és szenvedőleg a szegényekben és szenvedőkben. Mind a három jelenlétet ő maga bizonyítja. A valóságos jelenlétet bizonyítja az utolsó vacsora miséje: Ez az én testem. Ez az én vérem. Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre! A tekintélyi jelenlétét igazolja, hogy Krisztus azonosítja magát apostolaival: Aki titeket hallgat, engem hallgat. Aki titeket megvet, engem vet meg. A szenvedő jelenlét igazolása: Amit egynek a legkisebb atyámfiai közöl cselekedtetek, azt nekem cselekedtétek. A fehér Oltáriszentséget imádva követte fehér tisztaságban, a tekintélyes Krisztust a hitben és engedelmességben, a szenvedő Krisztust szegénységben és irgalmasságban. Szent Vince különösen az utolsó Krisztuskövetést hangsúlyozta, mert a szeretet hősiessége föltételezi a szív ártatlanságát és a hit erejét. A hármas Krisztuskövetésben a szive megerősödött. Nemcsak önmaga lelki fegyelmezésére volt ereje, hanem egy ország rendtársaiba tudta a jó szellemét lehelni s azokat a legnagyobb veszedelem idején: a kommün alatt megőrizni. A keresztény nők ezreit tudta fölnevelni, akik az úgynevezett „nők századában" az emancipáció, a szabadság, a régi tisztes családi fegyelem lazulása idejében a nők, a szeplőtelen Szűz Mária nemének méltó képviselői tudtak lenni. Szive megerősödött az alkotásra. Nagyot alkotni nem lehet csak észszel, az embereknek ezzel a külsőleg megcsodált tehetségével. Sokkal fontosabbak azok a titokzatos tehetségek, amelyek tulajdonképen soha egészen nem jönnek öntudatra, mert belenyúlnak a nagy Ismeretlenbe, az Istenbe, akinek adományai. A művész, a festő, az építész, a szobrász, a zenész, a szónok ismeri ugyan a maga foglalkozását, ameddig az mesterség, de nem tudja, miképen válik a mű a kezében műalkotássá. Csak valami bátortalan sejtelem van benne, hogy ő tud.. S minden művéhez bizonyos félelemmel nyúl, hogy sikerül-e. Az alkotó ember szellemiessége visszanyúlik a folyton alkotó Űristen akaratába. S azért termékenyek azok a korok, amelyekben az emberek elmerülnek a mindenható akarat kifürkészhetetlen útjaiba. Profánul ezeket a korokat mágikus századoknak hívjuk, mi pedig sacrális nyelven vallásos koroknak nevezzük. Ntdő Főnöknő élete az Isten akaratára való hagyatkozás, a benne bízás kora. S ez a rendületlen bizalom a szemlélődő erő, amellyel az Isten műhelyébe beletekintünk s megtanuljuk az alkotást. Megépítette Istenben nyugvó Rajner püspök segítségével a vízivárosi zárdának azt a szárnyát, amely még a polgári iskola azóta, elévült föliratát viseli. Megépítette a boldogult hercegprímás, mostani uralkodó bíboros főpásztorunk, Klebelsberg SCHEIBER-nél a legolcsóbbak Hatalmas válaszlék!