ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-04-06 / 76. szám

XXXV. évfolyam, 76. szám. Ára köznap 10, vasárnap 16 fill. Vasárnap, 1930 április 6 ESZ Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. Szent Imre Év hozzon új f Esztergom, 1930. ápr. 6. Külföldet járó ember állandó összehasonlítást végez az itt­honi és a másutt látott álla­potokkal. Az összehasonlítás bizony legtöbbször az itthoni állapotok hátrányára történik. Sok haszon származott már abból, hogy a másutt látottak alapján itthon új intézmények, szokások, intézkedések szü­lettek. A tökéletességre való tö­rekvés olykor bizonyos túlzá­sokra is ragadtat bennünket. Minden jót és szépét, amit máshol láttunk, egyszerre sze­retnénk megvalósítani. Pedig minden túlzásnak megvannak a visszahatásai, mert nem min­den újítás szükségszerű, nem minden intézmény válik be a mi körülményeink között s ahány ház és város — annyi szokás ! Külföldet járó ember bizo­nyos idő múlva megtanulja, hogy minden népnek, vidék­nek, sőt helynek is megvan a maga külön lelke, amelyet alakítani belsőleg kell és nem külsőségekkel. Hiába akaszt­juk az angol gentleman öltö­zetét a bugaci gulyásra, az továbbra is sercinteni fog pi­pája mellől, s mélységesen el­itéli a fehér plasztron kényel­metlenségét. Erőltetett újítá­sok csakhamar szánalomra­méltóan visszafejlődnek, ha­csak nem gondoskodtak a lé­tesítők arról is, hogy az újí­tások lelki szükségletekké vál­janak, hogy azokat mindenki 'megszeresse és büszke legyen rájuk. A lélek erőinek, az emberi méltóság tudatának semmibevevésével, lebecsü­lésével csak a fáraók tudtak nagyokat alkotni, s az egyip­tomi emlékeken mindenütt korbáccsal is ábrázolták őket. A „milliók egy miatt" jelszava ma már abban a formában többé meg nem valósítható. De igenis, lehet sokat alkotni, sokra^ rávenni embertársain­kat, ha a leiküknél, önérze­tüknél, jobb belátásra való hajlandóságuknál fogjuk meg őket. Legyen szabad ráirányíta­nom a közfigyelmet egy, talán nem is egészen külföldi, de nálunk még eléggé ritka kü­lönlegességre, amelynek hoz­zánk való átültetése nem is volna nehéz, ha az anya­giakra gondolunk, de annál nehezebb, ha arról van szó, hogy megvalósításához lélek kell, sok szeretet lakóhelyünk iránt, sok tapintat az intéz­kedésekben és sok jóakarat az egyéni áldozat meghoza­talában. Ha az északi népek váro­saiban járunk, de már több hazai kisvárosban és község­ben is, rendkívül kellemesen hat reánk a házak, utcák gon­dosan őrzött tisztasága, A házak ablakai állandóan ra­gyogva fénylenek, még a leg­szegényebb viskóké is, az ut­cákon pedig keresve sem ta­lálunk gyomot, eldobott sze­metet, széltől összehordott pa­pír-, szalma- és szénahulladé­kot. A városkában nincs semmi nevezetesség, nincs kü­lönösebb néznivaló, mégis kel­lemes emlékekkel gondol rá mindenki, aki ott járt, mert a tisztaság szeretete benne van a művelt, nemes gondolkozású emberek lelke mélyén. Nem tűrjük a pecsétfoltot, a port ruhánkon, nem a felfordulást, rendetlenséget házunkban, nem nézhetjük el a szemetet, gyomot utcáinkon sem. A magyarság keletről elsza­kadt és nyugat felé törekvő nép, amelynek van érzéke a tisztaság iránt. Ázsiában nem érezte jól magát; európai ke­resztény kultúra lett az élet­eleme Legyen hát minden magyar város és község a tisztaság kultúrájának hirde­tője. Ezidén, a liliomos Szent Imre évében nyugati, művelt népek jönnek el hozzánk. Lássák meg a külső tisztaság kultuszán, hogy házaink, ut­cáink is belső, szentimrés lel­kületünk visszatükrözői. i ~j i _m>pr ii|ii">ii('Vl»_|iw'UfiMii'>iij J ln_i»T\jfiiji IIJTHJ i jfi ii j • ~> I jilt Az Esztergomi Közüzemi rt. 84.439 pengőt szolgáltatott be a városnak a villamos üzemből A mult évi eredmény jobb volt az előző évinél, noha Párkány kilépett a fogyasztók köréből Az Esztergomi Közüzemi Részvénytársaságot a város részvénytársaságának mond­hatjuk nemcsak azért, mert a város egyik legnagyobb üze­mét, a villamos üzemet bérli egyéb kisebb városi üzem mellett, hanem azért is, mert a részvénytársaságban Esz­tergom város közönsége többségi arányban érdekelve van. Ezért, városgazdasági és vá­rospolitikai szempontból egy­aránt figyelemreméltó a rész­vénytársaság munkája, mű­ködése, hiszen a Közüzemi rt. boldogulása, fejlődése a város fejlődését is jelenti. A Közüzemi rt. f. hó 10-én, csütörtökön délután 6 órakor tartja rendes közgyűlését, amely elé érdeklődéssel te­kint a város közönsége. A részvényesek és érdekel­tek részére megküldött meg­hívók, amelyek az igazgató­sági jelentést, továbbá a mér­legszámlát, továbbá a nyere­ség-veszteség számlát tartal­mazzák, elénk tárják a rész­vénytársaság küzdelmes és eredményes 1929-es eszten­dejét. A mérlegszámla végösszege 1,691.899*88 P, a nyereség-veszteség számláé 635.391*05 P. A villanyáramból 496.506*60 P-t, az autóbuszból 58.485­21 P-t vett be a részvénytársaság. Különben az igazgatósági jelentés részletesen számol be az elmúlt üzleti év történetéből. A részvénytársaság Esztergom városában szerződése értelmében tovább foly­tatta az átalakítási munkálatokat, amelyek során a telefon vonalak keresztezési helyein megfelelő vé­delmi berendezéseket létesített, több utcában hálózatot bővített, a Kos~ suth L.-utcában a Rudnay-térig vas­oszlopokat állított és középvilágítást szerelt fel és az itt futott primer vezetéket a Simor- és Jókai-utcákba szerelte át. A hálózat karbantartását új osz­lopok kicserélésével, gyámoszlopok állításával, szigetelők cserélésével, transí'ormátor-állomások átszerelé­sével és kicserélésével, a vonalak állandó javításával és vizsgálásával, az árammérő órák cseréjével és felülvizsgálatával biztosította a rész­vénytársaság. A közvilágítási lámpákat az elmúlt évben is szaporította 61 drb. új lámpahely fölszerelésével. Az év végén 550 drb. lámpa látja el a közvilágítást, amely 105.590 Kwó áramot fogyasztott el 21.118 pengő értékben. A közvilágítást a szerződés értelmében ingyen adja a városnak a részvénytársaság. A fogyasztók száma 67-el emel­kedett és az esztendő végén 2914 volt. A fogyasztás azonban mintegy 70.000 Kwórával csökkent, mert Párkány község május 12-én lekapcsolta a párkánynánai vasútállomást, okt. 2-án pedig a község összes fogyasz­tóit. Ezen időtől a Délszlovenszkói villamossági rt. Komáromban lévő telepe szolgáltatja az áramot Pár­kánynak. Ezen fogyasztás megszű­nése érzékeny anyagi veszteséget jelent az üzemnek. Párkány községből a város tulaj­donát képező anyagokat és áram­mérő órákat és egyéb felszerelési tárgyakat vámmentesen visszahoz­ták és leltárilag kezelik. A visegrádi távvezetéket Dunabogdány községig hosszabbí­totta meg a részvénytársaság és kiépítette a községi elosztó hálóza­tot. Január 31-e óta szolgáltat ára­mot és év végén itt 112 fogyasztó 286 lámpahellyel és 21 közvilágítási lámpahely volt. Kiépítette a M. kir. Kincstár és Spát-féle kőbányákig a távvezetéket és a szükséges beren­dezéseket. 1885. Óta jó árú, olcsó ár fogalma Balog László divatárúháza. KVETLE ASÁROLJON S a VERMES-cég nagy méreteket öltött 20 napos Jubileumi Vásárán, mely olcsóságánál a legnagyobb meglepetést kelti!

Next

/
Oldalképek
Tartalom