ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-04-06 / 76. szám

Hortobágyijuhtűró MINDENÜTT KAPHATÓ! TERMELI: Orsz. Magy. Tejszövetkezeti Központ Budapest, I., Horthy Mikaos-út 119 121. Szob és Zebegény községgel szerződést kötött a részvénytársaság és mindkét községben megépítette az elosztó hálózatot és berendezéseket. Mindkét községben október hó 1-étől kezdte meg az áramszolgáltatást. Az év végén Szob községben 87 fogyasztó volt 1167 lámpahellyel és 46 közvilágítási lámpával, Zebegény községben 63 fogyasztó 574 lámpahellyel és 32 közvilágítási lámpával. Kondor és Feledi-cég kőzúzdájában világítási és erőátviteli fogyasztás céljaira vonalat és transformátorberendezést épített a rt. A Gizella-telepi szanatórium gazdasági épületeinek világítása végett egy 16 KVA-oszlop olajtransformátort szerelt fel. A Duna jégzajlása elsodorta a visegrádi távvezeték Duna melletti részét, helyette a község felső szakaszán új vonalat kellett építeni. Továbbá az rt. túlfeszültség levezetőkészüléket iktatott be Dömösnél a távvezetékbe. Ezen eddig említett beruházások 136,872*14 pengőbe kerültek, amely összeget a Salgótarjáni Kőszén bánya rt. bocsátotta rendelkezésre. Az év végén a távvezeték hossza 53*271 fm., a községi háló?:atok hossza 25.299 fm. Majd az egyéb üzemekre tér át a jelentés. Az autóbusz-üzem fenntartása nehéz feladat volt az elmúlt évben is. Mindent megtett a rt. a kocsik karbantartására, a forgalom zavartalan lebonyolítására és bár az üzletév eredménnyel záródott, még sem tartják aránybanállónak a végzett nagy munkával és kiadásokkal. A város vagyonát és jövedelmezőségét új beruházásokkal növelte a rt., ami természetesen nemcsak vagyoni gyarapodást, hanem terhet is jelent. Miután a szükséges összegeket a város nem tudta rendelkezésre bocsájtani, kölcsön után kellett nézni. Itt hálásan emlékezik meg a jelentés a Salgótarjáni Kőszénbánya rt.ról és az Esztergomi Takarékpénztárról, amely intézetek a legnagyobb megértéssel voltak a város fejlődését és anyagi előbbrevitelét jelentő munkában. Kívánatos volna egy hosszabb lejáratú kölcsön felvétele, amire talán a pénzpiac további javulása lehetőséget fog nyújtani. A bevételek örvendetes emelkedése céltudatos munka eredménye. A visegrádi vonal fogyasztása állandóan emelkedik és ennek arányában a bevételek is. Ennek a körülménynek köszönhető, hogy bár Párkány községet fogyasztóink sorából kiléptették — az elmúlt év eredménye jobb volt mint az előző évé. Szerződésbeli kötelezettségeinek a várossal szemben eleget téve, a villamos üzemből bér és 5 °/

0 részesedés címén 65.729* 12 + 18.710*43 P-t, összesen 84.439*55 P-t fizetett be az rt.; a közvilágítás értéke pedig 21.118 P-t tesz ki. Az előírt tartalékolás és leírások után a mérlegben 13.759*57 pengő tiszta nyereség mutatkozik. Történelmi séta Esztergomban Irta: Dr. BALOGH ALBIN. A Uuna felőli oldalon a fürdő kiugró bástyája mellett elhaladva, a várfok mögött kis kertet vesszük észre, melynek belső falán kőtábla látható törökbetűs fölírassál, alatta pedig kőboltozat. Ez azt a helyet, azt a kaput jelöli, ahol II. Szulej mán szultán 1543. aug. 10-én Esz tergom várába bevonult. Ezzel meg kezdődött Esztergom török rabsága és rövid megszakítással, — mely azonban a nagy magyar lírikus, Balassa Bálint életébe is került (1595.) — 140 esztendeig tartott s Esztergom virágzásának nemcsak véget vetett, hanem úgy tönkre tette, hogy a legújabb időkig sem birta kiheverni a nagy csapást. Ezzel be is fejezhetnők az esztergomi történelmi sétát, hiszen a várról és a bazilikáról immár eléggé gazdag irodalom tájékoztathatja az érdeklődőket. A szomszéd Szent györgymező azonban még kivan egy röpke pillantást. Ez nevét attól a hegytől kapta, melyet a bazilika építése alkalma val a várhegy környékének planí rozásához jórészt lehordtak. Ostromok alkalmával innen lőtték a vá rat, de sem a katonai műveknek, sem a Szent Györgyről nevezett prépostságnak, mely a hegynek s a mellette elterülő beépítetlen hegyoldalnak és sík területnek nevet adott, ma már semmi nyoma. (A kettős kanonoki ház egészen új építmény). Történelmi szempontból érdekes ugyan, hogy ezen a tágas mezőségen szállottak meg pl. Barbarossa Frigyes császár keresztes vitézei (1189.), de Esztergomra nézve jelen tősebb az a kelta telep, melynek nyomai ma is élénken előtűnnek a Dunapart lősz falában, különösen a Duna áradásai alkalmával, amikor is, sajnos, a víz sodra az itteni telkek földjének egy-egy jókora darabját a Dunába szakítja, nagy kárára a magyar földnek és a magyarországi régészetnek. E telep ugyanis gazdag lelőhelye a La Téne-kultúra agyagiparának. (Néhány csinos emléke, nevezetesen három óriás gabonatartó edény a régészeti múzeumban látható). Még érdekesebb azonban, hogy innen származik Esztergom római-kori neve. A régészeti múzeumban van egy sírkő, mely Solvának, Jucundus azal (kelta) főnök leányának emlékét őrzi. Van vélemény, mely erről a kelta leányról származtatja Esztergom római nevét (Solva, Salva mansio); a valószínűség azonban amellett szól, hogy mindkettő csak alkalmazott nevet vett magára, hiszen Ausztriában Graztól délre, a Mura kanyarulatánál is volt egy Solva nevű kelta — római város (Flavia Solva), mely föltétlenül hamarább keletkezett, hamarább lett római és nagyobb is volt, mint a mi telepünk. (Ebből azonban éppen nem következik, hogy Esztergom attól a Soívától kapta volna nevét.) Befejezésül érdemes lesz megemlíteni, honnan származik Esztergom mostani és középkori neve. Schünermann berlini egyetemi tanár nyelvészeti alapon kimutatta, hogy mind a latin Strigonium, mind a magyar Esztergom a szláv strega őrhely) szóból alakult. A szó első és nagyobb felének eredete el ís van döntve. A második rész azonban — régi kiejtéssel Esztergám, más középkori néven Stigran csak úgy magyarázható meg, ha tényezőnek hozzávesszük a Garam nevét, mely mint Granua már a rómaiak idejében is ismeretes volt, két századdal ezelőtt még az esztergomi várheggyel szemben ömlött a Dunába és német ajkon kezdettől fogva nevet adott városunknak (Gran). így Esztergom már neve szerint is elválaszthatatlanul összekapcso lódik azzal a területtel, mellyel egy ezredév történelme, az ott lakók vére és nyelve, a természetnek a vízrajzi egységben megnyilatkozó parancsa egy egységbe foglalja. Hálátlanság volna azonban, ha történelmi sétánk befejezésével nem emlékeznénk meg azokról, akiknek Esztergom történelmi emlékeit kö szönjük, akik mint építő-, vagy szobrászművésznek alkotó tehetségük bizonyságait reánk hagyományozták Nevüket jórészt nem ismerjük. Hiszen a középkor szerzetese csakúgy, mint világi művésze nem hiúságos földi hírnévért dolgozott, éjt nappallá tevő türelmes odaadással, hanem az örök javak után való vágyódásban felolvadva azért adta minden munkájában tehetsége legjavát, hogy ezzel az áldozatos munkával nevét az örök élet könyvébe írhassa. Nem ismerjük legnagyobbrészt azokat sem, akik a török-német dúlások után újra építették Esztergomot. A katonaépítők a várban voltak lekötve, a városra nem sok idejük maradt. Krey János mérnökkari főnök nevét sem mint építőét ismerjük, hanem mint annak a katonai fölmérésnek végrehajtóját, mely Esztergomnak 1756. évi állapotát térképein rögzítette s ezzel megbecsülhetetlen tárházat hagyott ránk Esztergom történelmi helyrajzára vonatkozóan. (Vége köv.) Az Esztergomi Közüzemi r.-t. értesiti a mélyen tisztelt közönséget, hogy a világhírű „His Master's Voice" beszélőgépek és lemezek árusítását bevezette, melyekből álandóan nagy választék áll rendelkezésre, a legolcsóbb árak mellett. Kaphatók továbbá különféle hálózati és telepes rádió vevőkészüléek, hangszórók, egyen- és váltóáramú csövek, rádió alkatrészek, az összes villamos háztartási cikkek és csillárok nagy választékban. Beszerezhetők igen kedvező fizetési feltételek mellett is 6—12—18 havi részletre. Munkanélküliség és az utca Szerdán az Országház előtt nagy tüntetést rendeztek a munkanélküliek. Tagadhatatlan, hogy a magyar munkanélküliség nagyon komoly, sok megfontolást és főleg nagy segítséget igénylő ügy. A munkanélküliek nagy szenvedő tömege érzi elsősorban ennek borzalmas súlyát. A nagy szerencsétlenséget azonban elhárítani sem az utca, sem azok, akik Í megrendezték a tüntetést nem fogják. Amennyiben igaz az, hogy a tüntetés kuliszái mögött Moszkva áll, nagyon veszedelmes terrénumra léptek a munkanélküliek. Még ha a szociáldemokraták rendezése folytán történt is volna a tüntetés, akkor is ott áll az utca veszélye, mely rejtett tömegeivel már egyszer átsikkasztotta a pártot a kommunizmusnak hatalmi körébe. Az utcának sajátságos lelkülete van. A legszelídebb arculata is vérengző, romboló, mindent felforgató szenvedélyeket rejteget. Hatalmas vonzó ereje is van, mert a legjámborabb tüntetésbe is olyan robbantó elemeket tud bedobni, melyek magukkal sodorják a józanokat is és rendesen tépett, szaggatott parton vetik ki s tovább nem törődnek sorsukkal. Az utca eme romboló erejétől egyformán kell félnie a munkaadó és a munkásnak s velük együtt az egész magyar társadalomnak. Nagyon rossz tanácsadó az utca. Vessünk csak néhány pillantást a közel múltba. Amikor a szorongatások idején mindenkinek helyén kellett volna lennie eszének és szivének, a megmozdult utca sodrába dobták magukat. Az utca lett az úr, az uralkodó. A micisapkás elvtársvezérek pedig elvesztették hatalmukat az utca felett és Kún Bélán keresztül eljuttatták a magyar munkásságot a répalevél és a gerstlihez. Az utcától kormányzott ország pedig eljutott a megszállás, szétdarabolás és kifosztáshoz. Nagyon helyén volna, ha a munkanélküliek kétségkívül sajnálatraméltó és jogosan segítségre számító tömege felismerné az utca rejtett veszélyét és az uszítók megbízhatatlanságát. Tudatára ébredne annak, hogy a munkanélkülésegnek, mint világjelenségnek, nálunk épen az utca egykori uralma nagyrészben az oka. Ha le nem romlanak ily rettenetesen gazdasági viszonyaink, nem kell összezsúfolódniok százezreknek a csonkaföldön, nem növesztjük meg Cseh-, Oláh- és Szerbországot, ipartermékeink és és mezőgazdasági terményeink kivitelének gátlóit, alig volna érezhető nálunk a munkanélküliség. Ezen a nyomorúságos helyzeten pedig az utca segíteni nem tud, csak rontíat. Egyetlen munkaalkalmat sem adott még az uteai tüntetés, ha csak nem számítjuk a kőtörők és üvegesek munkáját. A magyar munkásság önmagához méltón tárgyaljon kellő komolysággal az illetékesekkel, segítse elő a munkanélküliség leküzdését és tagadja meg azvkat, akik az utca veszedelmes karjaiba sodorják. (V. I.) Aki olcsón sír e mié ke t venni óhajt, WENDLER KÁLMÁN-nál (Petőfi-utca 4.) minden színben kaphat, aki a valódi arany befűzést ingyen készíti el. 1'80 P egy szoknya plissérozása, vagy hohlozása, SCHWACH-nál. SGHEIBER-nél elegáns nöi és leány tavaszi — . . . „ B - ,» « felöltők a.egoicsóbbak. Ä legnagyobb választék!