ESZTERGOM XXXIV. évfolyam 1929
1929-09-29 / 139. szám
XXXIV. évfolyam, 139. szám. Arn lO fillér. Vasárnap, 1929. szeptember 29. GOM KERESZTÉNY POLITIKAI ES TÁRSADALMI NAPILAP. Megjelenik hétfő- és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Előfizetési ára egy hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre nég / pengő. Főszerkesztő : Felelős szerkesztő Homor Imre. Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos-utca 30. szám alá küldendők. —. Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Esztergom város az lij közigazgatási törvény szerint Beszélgetés Esztergom megyei városról, kormányzásáról, adminisztrációjáról, új ügyvezetéséről, űj képviselőtestületéről és egyebekről Esztergom, 1929. szept. 29. Bizonytalan szóbeszéd tárgya a polgárság körében, hogy a közigazgatási reformtörvény végrehajtása folytán milyen változások érték Esztergom szab. kir. város jellegét, szerepét, közigazgatási életét, önkormányzatát és általában hogyan él a közigazgatási törvény szerint megújhodott Esztergom. Érdeklődő polgártársainknak kivántunk szolgálatot tenni, amikor ebben a fontos és aktuális ügyben a legi!létékes bb helyen tájékozódtunk és kérdéseket intéztünk. Hiszen minden esztergomi polgárnak érdeke, hogy városa belső közigazgatási életét is ismerje, mert csak így kaposolódhatik bele a való élet a közigazgatásba és így válik a hivatalos élet a polgárság életének javára, boldogulására, és megíorditva. Az interjút teljes részletességgel az alábbiakban közöljük olvasóközönségünkkel : Az új közigazgatási törvény milyen szerepet szán a városnak a vármegyében ? Hogyan illeszkedik be a megyei város a vármegye útján az ország közigazgatásába? A közigazgatási reform, mely m'nt az 1929. ó. XXX. t.-c. került a magyar törvénytárba, a városokat illetőleg nem tartalmaz annyi mélyreható újítást, mint azt sokan gondolják s mint amennyit az új törvény a törvényhatóságokra né/.ve alkotott. Általában változatlan maradt a hatáskör is, melyet a város be'ölt s amelyet az 1886. ó. XXII. t.-c 2. § a körülír. E szerint a város hivatása továbbra is, hogy a törvények korlátai között ellássa a saját autonom ügyeit"s végrehajtsa a törvénynek, kormánynak és a törvényhatóságnak az állami és törvényhatósági közigazgatásra vonatkozó rendelkezéseit. Úgynevezett politikai hatásköre ezentúl nincs, tehát országos ügyekkel nem foglalkozhatik ; ilyenekben legfeljebb kérelmeket intézhet felettes hatóságai útján a kormányhoz. Mi a jelentősége a megyei város elnevezésnek ? Mit jelentett eddig a szabad királyi jelleg és mit jelent ezentúl a szabad királyi megyei város elnevezés Esztergomnál? A megyei város elnevezés külső kifejezője annak a jogviszonynak, hogy e városok közvetlenül a vármegye törvényhatóságának felügyelete alatt vannak. A szab. királyi cim a régi nagyság emléke, mert a történelem szerint Esztergom, mint szab. kir. város 4—5 más várossal különleges jogállást foglal el a többiek között s tulajdonképen mint egyik legelső városi törvényhatóság volt tekintendő. Ezt a törvényhatósági jogállást az 1876. XX. t.-c. szüntette meg, még pedig főként azon okból, hogy lakos sága száma nem üti meg a most idézett törvény komtemplálta szamot. Az érnek folytán előállott helyzetet az 1886-os törvény szabályozta, melyhez képest most változás annyiban van, hogy mig eddig, mint volt törvényhatósági jogú szab. kir. város, vagyonszerzési, elidegenítési s kölcsönfelvételi ügyekben közvetlenül a belügyminiszter alá volt rendelve és városi választói jog szempontjából is különleges helyzete volt, ezt a kiváltságot az uj törvény megszüntette s ma a város közvetlen felügyelő hatósága mindenben a vármegye. Megjegyzendő, hogy a törvény 39. §-a módot ad arra, hogy a belügyminiszter a törvényhatóság meghallgatása után a fejlettségüknél fogva arra alkalmas városokat kiveheti a vármegye vagyonfelügyeleti hatósága alól s közvetlenül a saját hatósága alá rendelheti. Esztergom ősi jogállásából ezek szerint tulajdonképpen csak a szabad királyi városi cim használata maradt meg. Mennyiben és milyen keretek között bi/tositja az uj közigazgatási törvény a megyei város önkormányzatát ? Az autonom ügyek intézése továbbra is a város joga. Korlátozást most is csupán az jelent, hogy az önkormányzati ügyekben hozott határozatok nem ellenkezhetnek a törvénnyel, kormányrendelettel ós a törvényhatóság szabályrendeleteivel; ennek megállapítása céjjából az autonom ügyben hozott határozatokat jóváhagyás végett a törvényhatósághoz kell felterjeszteni. Hogy aztán mi az az autonom ügy, annak fejtegetése kivül esik egy beszélgetés keretein. Hogyan folyik a megyei város kormányzása az új közigazgatási törvény szerint ? Mi a megyei város közigazgatásának lényege, eszközei ós módja ? — volt a következő kérdés. A város ügyeinek intézésére most két hatóság van, a képviselőtestület s a polgármester. A képviselőtestület hatásköre nem változott; ma is odatartozik minden ügy, melyet valamely törvény kifejezetten odautal ; a képviselőtestület tárgyalja mindazokat a kérdéseket, mellek a város életében vagy nagyfontosságúak s tárgyalja általában mindazt, miben a polgármester szükségesnek látja a közgyűlés elhatározását. Minden más ügyben a polgármester határoz, aki mellett terméá'zetesen megmaradaak az eddgi ügyosztályok, szak- és segédhivatalok. , Üjitása a törvénynek, hogy bár a tisztviselőket általában a képviselőtestület választja, a városi számvevőség egész személyzetét ezentúl a főispán nevezi ki. Ezzel is biztosítani kívánja a törvény a számvevőség függetlenségét, mely tudvalevően az anyagi ügyekkel kapcsolatos intézkedéseket törvény ós számszerüsóg szempontjából ellenőrzi. Amennyiben a tanács mint ilyen az új törvényrendelkezés szerint megszűnik, mi lesz ezzel a hatáskörrel és szereppel ? Az új törvény a tanácsot megszüntette s kimondotta, hogy ezentúl minden oly ügyben, mely eddig a törvény vagy szabályrendelet szerint a tanács hatáskörébe tartozott, most egyéni hatóságként a polgármester intézkedik é3 határoz. Mi a polgármester hatásköre, munkaköre, és mi a felelőssége a megyei város élén ? A városi közigazgatás súlypontja ma a polgármesteren nyugszik. Nélküle s elhatározásán kivül — kivéve a képviselőtestület határozatait — senki nem intézkedhetik, aminthogy hatósága is csak neki van, ő a szervező s az irányitó : ő szabja meg az egyes tisztviselők munkakörét; gondoskodik arról, hogy az ügymenet zavartalan legyen. G-yakorolja a hatósági jogokat s gondoskodik arról, hogy a törvény, rendeletek, közgyűlési határozatok végrehajtassanak. Természetes, hogy a felelősség is mindenben reá hárul, melyet csupán az előadói felelősség oszt meg. Az adminisztráció egészére kiterjedő hatáskör ugyanis lehetetlenné teszi, hogy a polgármester minden egyes ügyet személyesen intézzen, személyes rendelkezést adjon ; ily esetekben az ő általános rendelkezései az irányadók és az előadó tisztviselőé a felelősség, hogy az intézkedést valóban az általános utasítás szerint hozta meg. fei a tanácsnokok, a vezetőtisztviselók dolga, szerepe és felelőssége az új rendben ? A főjegyző, tanácsnokok, főmérnök s az ügyintézéssel megbízott má3 tisztviselők ma a polgármester előadói. Természetes, hogy egyéni felfogásukat, meggyőződésüket beviszik az ügyintézésbe, de ha a polgármester vtlamire konkrét utas : tást ad, ahhoz kötelesek alkalmazkodni. Az ügyiratokat most is ők intézik; az ügyfelekkel is ők tárgyalnak ; ők készítik elő a polgármesteri intézkedéseket, — minden intézkedésük azonban csak a polgármester nevében és jóváhagyásával történik. A törvény ugyan módot ad rá, hogy a polgármester személyes felelősségének érintetlensége mellett egyes ügyek ós ügycsoportok intézését a főjegyzőre s tanácsnokokra rábízhassa ; dr. Antóny Béla polgármester azonban nem él ezen felhatalmazással s az egész adminisztrációban a legintenzívebben vesz részt. Hová és kihez intézendök a beadványok a városházán az uj rendben ? — kérdeztük tovább. A beadványok most a város polgármesteréhez intézendök még akkor is, ha azok érdemi elintézése a képviselőtestület hatáskörébe tartozik. A közigazgatás egyszerűsítéséről szóló törvény szerint ugyanis a testületi hatósághoz tartozó beadványok ahhoz nyújtandók bs, aki a testületet kifelé képviseli ; a várost pedig kifelé a polgármester képviseli. Leghelyesebb tehát minden várost illető beadványt a polgármesterhez címezni, igy nem fordulhat elő, hogy a kérelem illetékesség, vagy helytelen benyújtás okából vis^zautasittassék. Ha így a polgármesterhez címezve befut — mondjuk — egy építési engedély iránti kórelem, ezt a polgármester beiktattatja ; kiosztja a műszaki ügyosztálynak, mely a szomszédok s az építési bizottság bevonásával megtartja a helyszíni szemlét; a főmérnök ezek után megszövegezi a maga javaslatát, elreferálja a polgármesternek s az engedély, vagy egyéb intézkedés a polgármester aláírásával megy ki írásban a kérelmezőnek. Természetesen vannak más természetű ügyek is, melyekben a polgármester nemcsak egy szaktisztviselőt hallgat meg, hanem többeket is, valamint több szakbizottságot is, s az igy jpp** Szép és jó télikabátok igazán olcsón csak It a 8 o g n á i.
