ESZTERGOM XXXIV. évfolyam 1929

1929-09-29 / 139. szám

r kialakult felfogás alapján tesz intéz­kedést, vagy tesz javaslatot a köz­gyűléshez. A városi képviselőtestület milyen szerepet fog betölteni a megyei város kormányzatában ? A tanácsi javaslatok helyett miféle javaslatok fognak elhangzani a közgyűléseken ? Általában milyen lesz a tárgyalási mód és hogyan hajtják végre a közgyűlési határozatokat? A képviselőtestület működési köre, eljárása, ügyrendje semmiben sem vál­tozik. Az összehivást a polgármester végzi; ő elnököl s mondja ki a hatá­rozatokat. Előadókként az eddigi tisztviselők (főjegyző, tanácsnokok, főmérnök, főügyész) működnek s a javaslatokat mint polgármesteri és bizottsági javaslatokat terjesztik elő. A hozott határozatok végrehajtásáról a polgármester gondoskodik tiszt­viselői útján. Hogyan érvényesül az uj városi ügyvitelben a közigazgatásnak az élettel való szorosabb kapcsolata és a túlzott bürokratizmus kiszo­rítása ? Az élettel való közvetlenebb kap­csolatot nem a törvény betűi, hanem szelleme eredményezik. Maga az új törvény a városokban más ily irányú szervezeti változást nem igen idéz elő, mint csupán a tanácsnak megszünte­tését s a polgármesteri egyes ható­ság rendszeresitését. Hogy az eddig sokat kifogásolt bürokratizmus csök­kentessék, azt a törvényhozás előre­láthatólag inkább a szerkesztés alatt levő egyszerűsitési törvényben kí­vánja végrehajtani. Minden bizonnyal az, hogy a kissé nehézkes testületi (tanácsi) rendszer helyén az egyes hatósági (polgármesteri) intézkedés rendszeresítése kiküszöböli azt az időveszteséget, mely eddig az egyik tanácsüléstől a másikig eltelt. Az egyes rendszer amellett a legnagyobb fokú felelősségérzetet váltja ki azzal, hogy a több ember tanácskozása közös felelősségvállalása megszűnik ; igy minden tisztviselő az eddiginél is fokozottabban viseli a saját ügy­intézésének terhét s a legteljesebb fokban azon van, hogy mind szóbeli, mind írásbeli intézkedésénél a leg jobbat, a leglelkiismeretesebbet s leg gondosabbat vigye az ügybe. Természetes, hogy az új törvénybe az igazi lelket az élet fogja önteni, s aki ismeri az ország buzgó tiszt viselő karát, az nem kételkedhetik benne, hogy az új törvény keretei közt is, miként eddig, a legjobbat fogja nyújtani s mindenben rajta lesz, hogy polgártársai, városa, nemzete ügyét előbbre vigye. Teremtsünk középiskolai sportot! Irta: Hautzinger Sándor. Vándorüléseink célja a fővárosi és vidéki evezőssport közt évtizedek óta fennálló kapcsolatok megerősítése, Az esztergomi vándorgyűlés alkal­mából szolgáljanak e sorok a sport legmagasabbrendű tartalmának megvi­lágítására és különösképen az evezős­sport értékének kidombor.tására. Közönségesen a sportok, a test­gyakorlás célja a test ápolása, a testi kultúra fejlesztése. A sportok legfőbb támasza mégsem az ily mó­don megfogalmazott eszmei tartalom, hanem sokkal inkább ama ösztön­csoport, amelyet játókra, küzdelemre és érvényesülésre késztető ösztön­-elemekre bonthatunk. Ez ösztönök ősidők óta megvannak az emberben ós az évezredek során mit sem vesz­tettek intenzitásukból, nem kell fél­nünk, hogy a sportolási hajlam rugói elernyedhetnének. Mindamellett a technika hatalmas és meglepő fejlő­désével kapcsolatban azt tapasztal­juk, hogy az ember szívesen pótolja fizikai erejét gépekkel, és a verseny­zés izgalmait, valamint a győzelem mámorát mind gyakrabban keresi oly sportágakban, amelyekben — motor helyettesitvén az emberi erőt — leg­följebb idegfáradalomról lehet be­szélni. Az automobilizmus rohamos fejlődése, élet és munkaberendezése­ink elmotorizálódása, a repülőgép­szárnyakon rohanó élet mindinkább és inkább teszik feleslegessé az egész­séges testmozgások egész sorát, úgy­hogy önkéntelenül felmerül a kér­dés : Milyen lesz az emberiség jö­vendő fejlődése ? Vájjon néhány év­század elmultával valóban puhányokba rejtett agyvelők, testileg elkorcsoso­dott lények, mai szépségfogalmaink­tól messzetávozott, a gépi berende­zésekhez differenciálódott lények fog­ják-e helyettesíteni a teremtés koro­náját. Ha már nem kell a helyvál­toztatáshoz az egészséges gyaloglás, ha már drótkötélpályák visznek ben­nünket a hegyek ormaira, ha csónak­jainkban motor helyetttsiti az evezőt) ha gombnyomásra nyílnak előttünk kapuk, ablakok, ha továbbá figye­lembevesszük, hogy még mindezekhez égbenyúló házóriások veszik el tő­lünk a levegőt ós napfényt, hogy a legkülönbözőbb élvezeti mérgek gyil­kolják testünket és lelkünket, mi más lehetne az emberiség sorsa, ha nem az elpuhulás és biztos elpusztulás ? Az egészséges sportszellem ápolása tehát egyetemes emberi létérdek ! Álljunk meg azonban itt egy pilla­natra és kérdezzük: mi is az egész­séges sportszellem ? Önkéntelenül érez­zük, hogy ezen a ponton kell az ál­talános emberi célkitűzésnek a nem­zeti gondolat felé elágaznia. Azt kell éreznie a különböző sportokban tes­tüket fejlesztő egyéneknek, hogy munkájuknak lényegileg nincs más célja, mint a szépség — legyen az egyetlen mozdulat, vagy hosszantartó jelenség elérése, gyönyörködtető belső és külső megjelenés és a nyomában­járó lelki megnyugvás. Magának a győzelemnek dicsősége legyen a spor­tok legmagasabb jutalma. Mihelyt testgyakorlataink mögött megjelenik a pénz, az üzlet, mihelyt az egyén sportbéli kiválóságát pénzzel lehet megváltani, abban a pillanatban az illető egyén köztulajdonná válik, nemzeti karakterét elveszíti és többet­fizető áFamba vándorol. Mint ahogy a Nemzeti Bank őrködik aranyfede­zetünk épségbenmaradásáról, úgy kell a legmagasabb sporivezetőségnek gon­doskodnia a szép és egészséges, tes­tileg kitűnő tulajdonságokkal rendel kező minél nagyobb számú egyén kitermeléséről és azok megtartásá­ról. Az egészséges sportszellem im­peratívuszát ezek után a következő két mondatban fogalmazhatnék : Igye­kezzünk a társadalom minél szélesebb rétegében az ifjúság számára lehe­tővé tenni testének játékszerű ápolá­sát ós fejlesztését, (nem aréaákat és egyes fényes berendezésű sporttele­peket kell létesíteni, hanem sok já­tékteret, ingyenuszodát és evezősháza­kat) és istápoljuk az amatőrszellem fennmaradását. Meg vagyunk győ­ződve arról és számtalan példával igazolhatnók, hogy csak ez a szellem menti meg az ifjúságot a pubertás viharaiban és az azokat követő súlyos lelkiválságok idején a zülléstől, csak a mindennapi és erőteljes testgyakor­lás vezeti le a fölös energiákat ós teszi nemzetünk értékes elemeivé ifjúságunkat. Tegyük plauzibilissé if­júságunk előtt, hogy mihelyt testük sportértókeit árubabocsátják, nem sok­ban különböznek a parkettáncostól, és hogy az ily módon keresett pénz a legritkább esetben vándorol a ta karókba, sokkal többször a silány élvezetekre támaszkodó lejtőre sodorja az embert. Bármilyen mértékben nagyrabecsüljük is a sportot, ne te­kintsük célnak, hanem csak a szel­lem frissentartásának, a cselekvőké­pesség fokozásának, az akarat erősí­tésének és mindezen át az emberi faj egészséges továbbfejlődésének eszkö­zéül. Ha a legelvontabb tárgyilagosság gal tekintünk is végig a sportok hosszú során, meg kell állapitanunk, hogy a fentvázolt célok elérésére evezősportunk kiválóan alkalmas. Már az a tény, hogy a test minden porci­káját egyenlően foglalkoztatja, hogy szabadtéri sport, hogy az óv legna­gyobb részében gyakorolható, hogy az élethez annyira nélkülözhetetlen uítra­viola sugarak, melyek a vízfelületről bőrünkbe áradnak, sehol sem érhetnek bennünket nagyobb bőségben, kivéte­les helyzetet biztosítanak az evező­sport számára. Ne feledkezzünk meg azután arról sem, hogy a nagy vilá­gon szerteszórt annyi meg annyi evezősegyletben szinte egységesen fellelhető az önzetlen versenyzőszellem. Azért nevezzük e szellemet önzetlen­nek, mert evezősversenyzőinket név-1 3zerint alig ismerik, páratlan trénin­get folytatnak és hallatlan erőfeszí­téseket tesznek j pusztán a győzeleaj dicsőségéért. A tréninggel az önfegyel­mezés oly nagymérvű szükségszerű­sége jár együtt, hogy az evezős­klubokban nevelt ifjúságra mindenkor számítani**; lehet. Nevelő ^értékünket mindenki kénytelen elismerni, mert köztudomású, hogy sorainkban azoly szigorú tréningfogadalom] megszegése alig fordul elő, de, ha előfordul, a szószegő elveszett az evezösport szá­mára, mert más clubba sem mehet. Nálunk nincs vándorlás, nincs vesz­tegetés, nincs burkolt professzioniz­mus, evezőstársadalmunk tagjai egy­mást nemcsak formailag, hanem lénye gileg is megbecsülik, nálunk a sport valóban testi kultúra ós ideális szép­ségápolás. Sportunknak ez a helyzeti energiája) azonban a jelen nehéz időkben köte­lességeket is rá reánk ! Engedjük be klubbjainkba a ma­gyar ifjúságot, igyekezzünk szeretet­teljes szigorral nevelve a fenti célok] szolgálatába állítani ós az egészséges sportszellem fenntartására képessé] tenni I A Magyar Evezős Szövetség f. hó! 22-iki vándorülésével kapcsolatban! intézzük az Esztergomi Csónakázó Egylet nagyrabecsült elnökségéhez azt| a kórdóst, hogy fektessék le városuk ban a középiskolai evezősport egyik alapkövét, éppen itt e kényszerű határ­városban, mert azt hisszük, hogy ez­zel hazánknak nagy szolgálatot tesz­nek. Aki érezte, hogy viharban, veszély­ben mint kovácsolta össze a csapat tagjait az a tény, hogy egy hajóban ültek, aki hajnalhasadáskor hallotta a mély vizek fölött suhanó hajójában ülve a távoli harangszó Istenhez ve­zérlő szózatát, aki fogadta és megér­tette a kókbeboruló hegyek mögé ha­nyatló nap utolsó üdvözletét, az tudja, hogy ez az a sport, amely kultur­ólvezetekre szoktat ós keménnyé tesz. Mire van ma nagyobb szükségünk, mint kultúrára és vasszilárdságra ? ! Amikor az eljárás megindul a maga szokott utján. Tálasz egy tiszteletteljes kérdésre. Illetékes helyről a következő^soro­kat kaptuk: „Szabad-e dalolni a Kár­pátok alatt" — kérdi Ady Endrével az „Esztergom és Vidéke" cimű lap­ban a Czuczor Gergely utca lelkes barátja. Mindenkinek szabadságában áll úgy „városrendezési, mint köz­egészségi és köztisztasági kérdésekkel foglalkozni a magyar Sión tövében .. csak ha már nyilvánosságra jöa, nézzen először a „szennyvizeken" túlra is. Akkor bizonyára látni fogja, hogy ha a polgármester augusztus hó 1 én 30 napos határidőre kiad egy rendeletet, közigazgatásilag még nen olyan bi­zonyos, hogy 6 hót alatt az végre is lesz hajtva. Különösen nem oly kér­désben, mely néhány száz év óta vár ugyanazon helyen megoldásra. A jelen esetben — miként a cikk­író észrevette — az érdekelt háztu­lajdonosok egyszerűen nem teljesítet­ték a polgármesteri rendeletet és nem csatolták szennyvizet JevezetŐ nyilt házi csatornájukat zártan az utcai fővezetékbe. Mi történik most? Meg­indul a közigazgatási eljárás a maga megszokott utján, amely bizony ma még elég hosszadalmas szokott lenni, mert nemcsak a hatóságokon, de a CSAK..Eternit" VÉDSZÓVAL JELÖLT PALA ÉS CSÖ VALÓDI. ETERNIT MÜVEK HAYSCKSK LAJOS. BUDAPEST. AN0RÁSSV-ÚTS3;6YÁR'.HVER6ESUJFAIU. Elárusítóhelyek: Loránd Sándor ópületfa-, tűzifa- ós szénkereskedő Esztergom. Telefon : lOl. Ehrenfeld Mór A. fakereskedő és vállalkozó Nyergesujfalu. Putz Ágoston vegyeskereskedő és vendéglős, Dág. WW Virág és S a megszokott nagy választék juta- és gyapjú-bucié, velvet, velour, axminster, argaman, magyar-, német- és pamut-perzsaszönyegekből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom