ESZTERGOM XXXIV. évfolyam 1929

1929-09-29 / 139. szám

r kialakult felfogás alapján tesz intézkedést, vagy tesz javaslatot a közgyűléshez. A városi képviselőtestület milyen szerepet fog betölteni a megyei város kormányzatában ? A tanácsi javaslatok helyett miféle javaslatok fognak elhangzani a közgyűléseken ? Általában milyen lesz a tárgyalási mód és hogyan hajtják végre a közgyűlési határozatokat? A képviselőtestület működési köre, eljárása, ügyrendje semmiben sem változik. Az összehivást a polgármester végzi; ő elnököl s mondja ki a határozatokat. Előadókként az eddigi tisztviselők (főjegyző, tanácsnokok, főmérnök, főügyész) működnek s a javaslatokat mint polgármesteri és bizottsági javaslatokat terjesztik elő. A hozott határozatok végrehajtásáról a polgármester gondoskodik tisztviselői útján. Hogyan érvényesül az uj városi ügyvitelben a közigazgatásnak az élettel való szorosabb kapcsolata és a túlzott bürokratizmus kiszorítása ? Az élettel való közvetlenebb kapcsolatot nem a törvény betűi, hanem szelleme eredményezik. Maga az új törvény a városokban más ily irányú szervezeti változást nem igen idéz elő, mint csupán a tanácsnak megszüntetését s a polgármesteri egyes hatóság rendszeresitését. Hogy az eddig sokat kifogásolt bürokratizmus csökkentessék, azt a törvényhozás előreláthatólag inkább a szerkesztés alatt levő egyszerűsitési törvényben kívánja végrehajtani. Minden bizonnyal az, hogy a kissé nehézkes testületi (tanácsi) rendszer helyén az egyes hatósági (polgármesteri) intézkedés rendszeresítése kiküszöböli azt az időveszteséget, mely eddig az egyik tanácsüléstől a másikig eltelt. Az egyes rendszer amellett a legnagyobb fokú felelősségérzetet váltja ki azzal, hogy a több ember tanácskozása közös felelősségvállalása megszűnik ; igy minden tisztviselő az eddiginél is fokozottabban viseli a saját ügyintézésének terhét s a legteljesebb fokban azon van, hogy mind szóbeli, mind írásbeli intézkedésénél a leg jobbat, a leglelkiismeretesebbet s leg gondosabbat vigye az ügybe. Természetes, hogy az új törvénybe az igazi lelket az élet fogja önteni, s aki ismeri az ország buzgó tiszt viselő karát, az nem kételkedhetik benne, hogy az új törvény keretei közt is, miként eddig, a legjobbat fogja nyújtani s mindenben rajta lesz, hogy polgártársai, városa, nemzete ügyét előbbre vigye. Teremtsünk középiskolai sportot! Irta: Hautzinger Sándor. Vándorüléseink célja a fővárosi és vidéki evezőssport közt évtizedek óta fennálló kapcsolatok megerősítése, Az esztergomi vándorgyűlés alkalmából szolgáljanak e sorok a sport legmagasabbrendű tartalmának megvilágítására és különösképen az evezőssport értékének kidombor.tására. Közönségesen a sportok, a testgyakorlás célja a test ápolása, a testi kultúra fejlesztése. A sportok legfőbb támasza mégsem az ily módon megfogalmazott eszmei tartalom, hanem sokkal inkább ama ösztöncsoport, amelyet játókra, küzdelemre és érvényesülésre késztető ösztön-elemekre bonthatunk. Ez ösztönök ősidők óta megvannak az emberben ós az évezredek során mit sem vesztettek intenzitásukból, nem kell félnünk, hogy a sportolási hajlam rugói elernyedhetnének. Mindamellett a technika hatalmas és meglepő fejlődésével kapcsolatban azt tapasztaljuk, hogy az ember szívesen pótolja fizikai erejét gépekkel, és a versenyzés izgalmait, valamint a győzelem mámorát mind gyakrabban keresi oly sportágakban, amelyekben — motor helyettesitvén az emberi erőt — legföljebb idegfáradalomról lehet beszélni. Az automobilizmus rohamos fejlődése, élet és munkaberendezéseink elmotorizálódása, a repülőgépszárnyakon rohanó élet mindinkább és inkább teszik feleslegessé az egészséges testmozgások egész sorát, úgyhogy önkéntelenül felmerül a kérdés : Milyen lesz az emberiség jövendő fejlődése ? Vájjon néhány évszázad elmultával valóban puhányokba rejtett agyvelők, testileg elkorcsosodott lények, mai szépségfogalmainktól messzetávozott, a gépi berendezésekhez differenciálódott lények fogják-e helyettesíteni a teremtés koronáját. Ha már nem kell a helyváltoztatáshoz az egészséges gyaloglás, ha már drótkötélpályák visznek bennünket a hegyek ormaira, ha csónakjainkban motor helyetttsiti az evezőt) ha gombnyomásra nyílnak előttünk kapuk, ablakok, ha továbbá figyelembevesszük, hogy még mindezekhez égbenyúló házóriások veszik el tőlünk a levegőt ós napfényt, hogy a legkülönbözőbb élvezeti mérgek gyilkolják testünket és lelkünket, mi más lehetne az emberiség sorsa, ha nem az elpuhulás és biztos elpusztulás ? Az egészséges sportszellem ápolása tehát egyetemes emberi létérdek ! Álljunk meg azonban itt egy pillanatra és kérdezzük: mi is az egészséges sportszellem ? Önkéntelenül érezzük, hogy ezen a ponton kell az általános emberi célkitűzésnek a nemzeti gondolat felé elágaznia. Azt kell éreznie a különböző sportokban testüket fejlesztő egyéneknek, hogy munkájuknak lényegileg nincs más célja, mint a szépség — legyen az egyetlen mozdulat, vagy hosszantartó jelenség elérése, gyönyörködtető belső és külső megjelenés és a nyomábanjáró lelki megnyugvás. Magának a győzelemnek dicsősége legyen a sportok legmagasabb jutalma. Mihelyt testgyakorlataink mögött megjelenik a pénz, az üzlet, mihelyt az egyén sportbéli kiválóságát pénzzel lehet megváltani, abban a pillanatban az illető egyén köztulajdonná válik, nemzeti karakterét elveszíti és többetfizető áFamba vándorol. Mint ahogy a Nemzeti Bank őrködik aranyfedezetünk épségbenmaradásáról, úgy kell a legmagasabb sporivezetőségnek gondoskodnia a szép és egészséges, testileg kitűnő tulajdonságokkal rendel kező minél nagyobb számú egyén kitermeléséről és azok megtartásáról. Az egészséges sportszellem imperatívuszát ezek után a következő két mondatban fogalmazhatnék : Igyekezzünk a társadalom minél szélesebb rétegében az ifjúság számára lehetővé tenni testének játékszerű ápolását ós fejlesztését, (nem aréaákat és egyes fényes berendezésű sporttelepeket kell létesíteni, hanem sok játékteret, ingyenuszodát és evezősházakat) és istápoljuk az amatőrszellem fennmaradását. Meg vagyunk győződve arról és számtalan példával igazolhatnók, hogy csak ez a szellem menti meg az ifjúságot a pubertás viharaiban és az azokat követő súlyos lelkiválságok idején a zülléstől, csak a mindennapi és erőteljes testgyakorlás vezeti le a fölös energiákat ós teszi nemzetünk értékes elemeivé ifjúságunkat. Tegyük plauzibilissé ifjúságunk előtt, hogy mihelyt testük sportértókeit árubabocsátják, nem sokban különböznek a parkettáncostól, és hogy az ily módon keresett pénz a legritkább esetben vándorol a ta karókba, sokkal többször a silány élvezetekre támaszkodó lejtőre sodorja az embert. Bármilyen mértékben nagyrabecsüljük is a sportot, ne tekintsük célnak, hanem csak a szellem frissentartásának, a cselekvőképesség fokozásának, az akarat erősítésének és mindezen át az emberi faj egészséges továbbfejlődésének eszközéül. Ha a legelvontabb tárgyilagosság gal tekintünk is végig a sportok hosszú során, meg kell állapitanunk, hogy a fentvázolt célok elérésére evezősportunk kiválóan alkalmas. Már az a tény, hogy a test minden porcikáját egyenlően foglalkoztatja, hogy szabadtéri sport, hogy az óv legnagyobb részében gyakorolható, hogy az élethez annyira nélkülözhetetlen uítraviola sugarak, melyek a vízfelületről bőrünkbe áradnak, sehol sem érhetnek bennünket nagyobb bőségben, kivételes helyzetet biztosítanak az evezősport számára. Ne feledkezzünk meg azután arról sem, hogy a nagy világon szerteszórt annyi meg annyi evezősegyletben szinte egységesen fellelhető az önzetlen versenyzőszellem. Azért nevezzük e szellemet önzetlennek, mert evezősversenyzőinket név-1 3zerint alig ismerik, páratlan tréninget folytatnak és hallatlan erőfeszítéseket tesznek j pusztán a győzeleaj dicsőségéért. A tréninggel az önfegyelmezés oly nagymérvű szükségszerűsége jár együtt, hogy az evezősklubokban nevelt ifjúságra mindenkor számítani**; lehet. Nevelő ^értékünket mindenki kénytelen elismerni, mert köztudomású, hogy sorainkban azoly szigorú tréningfogadalom] megszegése alig fordul elő, de, ha előfordul, a szószegő elveszett az evezösport számára, mert más clubba sem mehet. Nálunk nincs vándorlás, nincs vesztegetés, nincs burkolt professzionizmus, evezőstársadalmunk tagjai egymást nemcsak formailag, hanem lénye gileg is megbecsülik, nálunk a sport valóban testi kultúra ós ideális szépségápolás. Sportunknak ez a helyzeti energiája) azonban a jelen nehéz időkben kötelességeket is rá reánk ! Engedjük be klubbjainkba a magyar ifjúságot, igyekezzünk szeretetteljes szigorral nevelve a fenti célok] szolgálatába állítani ós az egészséges sportszellem fenntartására képessé] tenni I A Magyar Evezős Szövetség f. hó! 22-iki vándorülésével kapcsolatban! intézzük az Esztergomi Csónakázó Egylet nagyrabecsült elnökségéhez azt| a kórdóst, hogy fektessék le városuk ban a középiskolai evezősport egyik alapkövét, éppen itt e kényszerű határvárosban, mert azt hisszük, hogy ezzel hazánknak nagy szolgálatot tesznek. Aki érezte, hogy viharban, veszélyben mint kovácsolta össze a csapat tagjait az a tény, hogy egy hajóban ültek, aki hajnalhasadáskor hallotta a mély vizek fölött suhanó hajójában ülve a távoli harangszó Istenhez vezérlő szózatát, aki fogadta és megértette a kókbeboruló hegyek mögé hanyatló nap utolsó üdvözletét, az tudja, hogy ez az a sport, amely kulturólvezetekre szoktat ós keménnyé tesz. Mire van ma nagyobb szükségünk, mint kultúrára és vasszilárdságra ? ! Amikor az eljárás megindul a maga szokott utján. Tálasz egy tiszteletteljes kérdésre. Illetékes helyről a következő^sorokat kaptuk: „Szabad-e dalolni a Kárpátok alatt" — kérdi Ady Endrével az „Esztergom és Vidéke" cimű lapban a Czuczor Gergely utca lelkes barátja. Mindenkinek szabadságában áll úgy „városrendezési, mint közegészségi és köztisztasági kérdésekkel foglalkozni a magyar Sión tövében .. csak ha már nyilvánosságra jöa, nézzen először a „szennyvizeken" túlra is. Akkor bizonyára látni fogja, hogy ha a polgármester augusztus hó 1 én 30 napos határidőre kiad egy rendeletet, közigazgatásilag még nen olyan bizonyos, hogy 6 hót alatt az végre is lesz hajtva. Különösen nem oly kérdésben, mely néhány száz év óta vár ugyanazon helyen megoldásra. A jelen esetben — miként a cikkíró észrevette — az érdekelt háztulajdonosok egyszerűen nem teljesítették a polgármesteri rendeletet és nem csatolták szennyvizet JevezetŐ nyilt házi csatornájukat zártan az utcai fővezetékbe. Mi történik most? Megindul a közigazgatási eljárás a maga megszokott utján, amely bizony ma még elég hosszadalmas szokott lenni, mert nemcsak a hatóságokon, de a CSAK..Eternit" VÉDSZÓVAL JELÖLT PALA ÉS CSÖ VALÓDI. ETERNIT MÜVEK HAYSCKSK LAJOS. BUDAPEST. AN0RÁSSV-ÚTS3;6YÁR'.HVER6ESUJFAIU. Elárusítóhelyek: Loránd Sándor ópületfa-, tűzifa- ós szénkereskedő Esztergom. Telefon : lOl. Ehrenfeld Mór A. fakereskedő és vállalkozó Nyergesujfalu. Putz Ágoston vegyeskereskedő és vendéglős, Dág. WW Virág és S a megszokott nagy választék juta- és gyapjú-bucié, velvet, velour, axminster, argaman, magyar-, német- és pamut-perzsaszönyegekből.