ESZTERGOM XXXIV. évfolyam 1929
1929-06-29 / 64. szám
ESZTERGOM KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI NAPILAP. Megjelenik hétfő- és ünnep utáni nap kivéte- Főszerkesztő : Homor Imre. Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos-utca lével mindennap. Előfizetési ára egy hónapra • 30. szám alá küldendők. — Hirdetések fel1 pengő 40 fillér, negyedévre négy.' pengő. Felelős szerkesztő : Gábriel István. vétetnek a „Hunnia 4 * könyvnyomdavállalatnál. Ä magyar dal Esztergom, 1929. június 28. Mire e sorok napvilágot látnak, két lelkes dalosegyesület, a Turista Dalárda és a Kath. Legényegylet Dalárdája már Debrecen utcáin jár és jelzőtábláik szerte hirdetik a Magyar Sión nevét a Kálvinista Rómában. Magából Esztergombői mintegy 80 ember jelenik meg az orszagos dalünnepen, s alig van város és nagyközség, abonnét egyegy daloscsapat e napon ide ne zarándokolna. Tizenegy ezerre becsülik a jelentkezett dalosok számát s húszezernél többre azokat a lelkes dalbarátokat, akiket tisztán csak £a magyar dal iránt való rajongás vonzott e páratlanul impozáns tömegmegmozdulásra. A magyar dal iránt való rajongó szeretet a kristálytiszta magyar lélek szeretete. A magyar nemzet lelkébe sem az intézményeken, sem a tetteken át nem látunk oly világosan, mint a magyar dalon keresztül. Ami szépség, nemesség, vidámság, érzelmesség, őszinteség, dac. önérzet van a magyar ember bensejében, mindannak megvan a maga dalos megnyilvánulása. A dal az ircdalom nagy erdejében a virág, a lélek tengerének mélységeiben a drágagyöngy. Nagy kincse van annak, akinek dalos kedvet adott az Isten s hála a Mindenhatónak, hogy van tizenegyezer olyan magyar dalosunk, aki a dalért kényelmet, pénzt, munkát tud áldozni, aki képes elhagyni nyugalmas otthonát, hogy egykét nap dalolhasson és dalt hallgathasson! Dalolva, fütyörészve, kedvvel szántogat, vet, arat a magyar földmivelő s munkáján istenáldás fakad. Iparosember műhelyében a felhangzó dal a megelégedés jele. A kereskedő, aki boltzárás után hangversenyre siet, vagy rádióhoz ül, tudja, hogy egész napi gondjai nem vesztek el hiába; lelkének harmóniát a nap száraz számoszlopai után a zene és dal varázsa biztosít. Ugyanígy a hivatalnok embernek is . . . Mily szomorú az a ház, ahonnét dal soha nem hangzik! Mily szánalomraméltó az az ember, aki soha nem dalolt, soha nem énekelt! Az ajkakról ilyen helyen atok, káromkodás, szidalom, örök panasz fakad ; élete végén nincs egy derűs perce, amelyre megelégedéssel visszatekinthetne. Aki megtanítja dalolni a népet szép magyar dalokra, nagy jót tesz; a dal megtanít örömet felismerni, bánatot elcsitítani, Istent, hazát szeretni, embertársat embertárshoz közelhozni, egymást megbecsülni. A magyar dal nagy ünnepét ezidén Debrecenben tartják. A nagy, végeláthatatlan hortobágyi puszta mellett, ahol a legtöbb szép magyar dal született és születik ma is, — az alföldi rónaságon . . , Laptársunk sajtópört eredményező híradása nyomán az érdeklődés felkelt az esztergomi tiszti üdülőtelep csatornázásának kérdése iránt, melyre vonatkozólag illetékes helyről a kö vetkezőket sikerült megtudnunk : A tiszti üdülőtelep vezetősége mintegy másfél év óta foglalkozik a csa tornaépités gondolatával. Engedélyt is kért a várostól, hogy létesítendő csatornáját a MáriaTerézia-utcainyelőnél a hegyivizlevezető csatornába bevezethessa. A külső és belső csatornázás ily értelmű megoldásának céljaira a budapesti I, honvéd vegyesdandárparancsnokság szakközegeinek javaslatára a hadikincstár költségvetésileg 11 ezer pengőt irányzott elő. A csatornázásra való engedélyt a város feltételesen megadta azzal, hogyha a környék szennyvízcsatornája elkészül, ezen — ideiglenesnek minősíthető — csatornát ebbe kell majd bekötni. Időközben a város is kidolgoztatott egy csatornázási tervet, mely egy részt a Tabán éa a vasút környékének rendezése kapcsán vált szükségessé, másrészt a tiszti üdülőtelep csatornázását is meg akarta oldani egy, az Erzsébet királyné-utcán keresztül vezetendő csatorna megópitésóvel. Mivel a tiszti üdülőtelep ekkoriban még nem építette meg a kérelmezett csatornát, a város megkeresést intézett a vegyesdandárparancsnoksághoz, hogy a Mária Terézia-utcai bekötés helyett a tiszti üdülőtelep is az ezen terv szerint készülő csatornahálózatba kapcsolódjék bele, melyet a város fog megépíteni és kérte, hogy az előirányzott költségeket, vagyis a 11.000 P t bocsássa a város rendelkezésére. Egyidőben folytak a tárgyalások a Helyiérdekű vasúttársasággal és az erdészeti szakiskolával is. A vasút 1500 P hozzájárulást ki is fizetett a városnak. A vegyesdandárparancsnokság részéről azonban a döntés késett és csak szóbeli tárgyalások alapján leNagyon szomorúak volnánk, ha a magyar dalnak ebből a nagyszerű glorifikálásából az esztergomiak hiányoznának. Ott vannak ők is és ezzel demonstrálják, hogy a Magyar Sión bércein szintén otthon van a szivet-lelket vidámító, felemelő magyar nóta, amelynek hangjai immár közel ezeresztendőn át felhangzottak itt, a Duna partjain. H. betett számítani mintegy 6000 P hozzájárulásra. Azonban a városi közgyűlési határozatot, amely ezen csatornázási tervet elvben elfogadta, az Erzsébet Királyné-utcai lakósok megfellebbezték a csatorna hozzájárulási dijak miatt. A következő közgyűlés pedig úgy döntött, hogy az Erzsébet Királyné-utcai csatornaszakasz egyelőre ne kerüljön kivitelre, mivel a lakosság a vele járó költségeket a mai nehéz viszonyok között nem tudná viselni. Ezután törtónt, hogy a vegyesdandárparancsnokság egyik kiküldött mérnöke szállt ki a városhoz ós érdeklődött az ügyek állása iránt. Ugyanő közölte, hogy a hadikincstár által előirányzott Összegből 5000 P az, amit a városnak mint hozzájárulást át tudnának utaltatni. Mivel a vegyesdandárparancsnokság kiküldött mérnöke szerint is az Erzsébet királyné-utcai csatornaszakasz megépítése mintegy 10.000 pengőt vesz igénybe, az erdészeti szakiskolával ugyanekkor folytatott tárgyalások szerint pedig a legjobb esetben innen ez évben 1500 P-t lehet csak remélni, a tárgyalások eredménye az lett, hogy még 3500 P bevételről kell a városnak gondoskodnia. Mivel a városnak erre a célri ezidőszerint semmiféle fedezete nincsen, Ja honvédelmi minisztériumhoz fordult egy újabb kérelemmel, hogy az üdülőtelep csatornázásának megvalósítása érdekében még 3500 P kiutalását engedélyezze. A honvédelmi minisztériumtól sem az előző, sem a pótlólag küldött kérvényre — a kiküldött mérnök szóbeli nyilatkozatain kivül — írásbeli válasz nem érkezett. Ily módon az üdülőtelep csatornája az idei üdülési szezon megkezdése előtt nem volt elkészithetö. Vslószinű, hogy a minisztérium jövő évi költségvetésébe veszi bele ezen tételt, tehát ezóvi előirányzatából valószínűleg törli, vagy törölte is a csatornázásra szánt összeget. Hol jelöljük meg Esztergomban a szabadságharc emlékeit ? Dr. Antóny Béla polgármester közölte az Esztergom-Vidéki Régészeti ós Történelmi Társulat vezetőségével a Magyar Hadtörténeti Múzeum megkeresését arra vonatkozólag, hogy a város területén is meg kellene jelölni a dicsőséges magyar szabadságharc emlékeit. A szabadságharc hőseinek emlékét meg kell jelölni a megkeresószerint mindenütt, amerre csak megfordultak a honvédek ós a szabadságharc történetének egy-egy mozzanata, jelenete lejátszódott, hogy összefüggően megörökíttessék a magyar hadak útja a szabadságharcból. A megkeresésre Sinka Ferenc Pál társulati igazgató a történelmi társulat nevében a következő tartalmú javaslatot terjesztette a város polgármesteréhez : A Hadtörténelmi Múzeum által közölt adatok csupán osztrák csapatmozdulatokról szólnak ós azok is hiányosak. Esztergomban nemcsak Jablovszky, Veigl, Wyss ós Colloredo csapatai, hanem Neustädter, Götz seregei, báró Weiden ós Wohlgemuth osztrák tábornokok hadai is megfordultak vagy tartózkodtak rövidebb-hoszszabb ideig a szabadságharc alatt. Bennünket esztergomiakat a nemzeti önvédelem ideje alatt csupán a városunkban vagy közelében történt események érdekelvén, ezek kőzött Esztergomtól nem nagyon távol, a barsvármegyei Nagysalló mellett 1849. óv április 19-én vívott nagy ütközet ós 1849. évi április 20-án a túlsó járásban lévő Kéméndnél vívott csata volnának azok, amelyek maradandóbb emléket érdemelnek. Nagysallónál Klapka, Damjanich, Pöltenberg, Nagy Sándor ós Gáspár András magyar hadvezérek hősi honvéd csapatai arattak nagy diadalt Wohlgemuth tábornok összevont osztrák hada fölött. Kéméndnél Gráspár András magyar serege verte meg Wyss osztrák dandárát. Örömmel emiithetem fel, hogy e két kiváló eseményt elődeink már 1861-ben megörökítették, amikor az esztertjom szentgyörgymezói hon védtemetóben lévő monumentális kőemléket felállították. Az ott lévő tömegsírokban többnyire a Nagysallónál és Kéméndnél elesett honvédek nyugosznak. A hősi halottak nagy részét hajókon hozták át a Dunán, azért temették el a folyam közelében. Másrésze a kanonoki épületekben berendezett tábori kórházakban halt meg, ahová Buda ós Komárom ostrománál vagy a csallóközi csatában megsebesülve kerültek. A magyar "nagylelkűség a honvédtemetöben a 604 honvéddel együtt temette el a nagysallói és kómóndi ütközetekben megsebesült, Esztergomban ápolt és meghalt 175 osztrák katonát is. Miért nincs még mindeddig csatornázva a tiszti üdülőtelep? 1885. óta jó árú, olcsó ár fogalma = Balog László divatárűháza!
