ESZTERGOM XXXIV. évfolyam 1929

1929-06-29 / 64. szám

2 ESZjTERGOM 1929, június 29. A honvédtemetőben nyugszik továbbá az élte utolsó napjait Garamkövesden leélt vitéz magyar tábornok Bátori Schulz Bódog és a szabadságharc ideje alatt Esztergom vármegye volt kormánybiztosa szenkvici Palkovics Károly, a nemzeti ügy mellett mindvégig példásan kitartott hazafi is ; — ekkép a kegyelet által megszentelt eme helyen már megörökitve találjuk mindazt, ami a nemzeti önvédelemmel tárgyi vagy személyi öszszefüggésben bennünket legközelebbről érdekel. Van azonban egyéb is, ami megörökítésre érdemes. Ilyen az akkori idők két vezéregyéniségének : gróf Széchenyi Istvánnak és Kossuth Lajosnak Esztergomban való tartózkodása, illetve egy-egy éjjel törtónt megszállása. Gróf Széchenyi István Buda felöl 1848. év szept. 5-én kocsin érkezett orvosával Esztergomba, hogy innen másnap hajón folytassa tovább útját Bécs felé. Ennél sokkal emlékezetesebb és nagyobb mozgalmat keltő esemény volt Kossuth Lajosnak ittléte, Jaki 1848. év október 10-én, egy borús őszi napon, este 6 órakor érkezett egy honvéddandár | kíséretében Esztergomba. A régi magyar agenciánál hajóból kiszállott nemzetvezért, Besze Jánossal az élén, az esztergomi nemzetőrök ós lakosság nagy örömmel fogadták ós égő fáklyákkal kisérték a Fürdőszállodába. A velejött 1500 emberből álló dandár a városban nyert elszállásolást ós a honvédeket a lakosság megvendégelte. Megérkezése után Kossuth Lajos a szállóban a városi és megyei nemzetőrségek parancsnokaival és a tisztviselőkkel megbeszélést tartott, miközben fogadta a nála tisztelgő főkáptalani tagokat is. A nép sűrűn vette körül a szállót, lelkesen éltette a haza atyját és helyéről akkor sem mozdult, amikor az eső megeredt. És ekkor született meg az esztergomi nép ajkán a Kossuth-nóta eme rögtönzött strófája: „Esik eső karikára, Kossuth Lsjos kalapjára. Valahány csepp esik rája, Annyi áldás szálljon rája! Éljen a magyar szabadsági Éljen a haza!" Kossuth Lajos másnap, október 11-én d. e. 9 órakor folytatta útját Komárom felé dandáréval, amelyhez Palkovics Károly parancsnoksága alatt 800 esztergomi nemzetőr is csatlakozott. A szabadságharc két vezéregyéniségének emez esztergomi látogatását megörökítő márványtábla a Fürdö-szálloda Ferenc József-úti bejárója fölött lenne, eléggé feltűnő helyen elhelyezhető és ennek elkészítését úgy véljük, a szálló jelenlegi tulajdonosa az Esztergomi Takarókpénztár szívesen vállalja. Egy másik márványtábla Esztergom vármegye közgyűlési termében volna elhelyezendő annak megörökítésére, hogy a magyarság dicső szabadságharcában Komárom várának felszabadulása után, 1849. évi április 30-án, ezen vármegyeház régi közgyűlési termében hirdette ki szenkeviczi Palkovics Károly, Esztergom vármegye kormánybiztosa a magyar nemzet függetlenségi nyilatkozatát és helyezte el Kossuth Lajos arcképét, a megalkuvást nem ismerő hazafiságnak ós tántorithatlan honszeretetnek örök példájára. A harmadik márványtábla a városház folyosójának erkély alatti részén volna elhelyezendő annak emlékére, hogy 1848. évi április 25-én ezen városház előtt lévő térségen esküdött fel a szabadság zászlajára Besze János őrnaggyal az élén az esztergomi nemzetőrség Innen indultak mindannyian augusztus 10- én Komárom felszabadítására és a következő évben, a vár felszabadulása után, ezen városháza erkélyéről hirdette ki szenkviczi Palkó vics Károly, Esztergom vármegye kormánybiztosa, a magyar nemzet függetlenségi nyilatkozatát 1849. évi április 30-áa. Végül egy negyedik márványtábla a Dunagözhajózási Társaság jelenlegi állomásépületének falába lenne elhelyezendő annak megöéökitésére, hogy a magyarság dicső szabadságharcában, Budavár visszafoglalása után, 1849. év május 28-án és 29-én ezen jelenleg állomásul szolgáló régi hídfőnél kiinduló hajóhídon keltek át Nagy Sándor, Asbóth Lajos és Knozich Károly magyar tábornok I, II., III. honvéd hadtestei Párkányba, hogy onnan Érsekújvár felé előre nyomulva, a magyar nemzet letiprására szövetkezett osztrák-orosz haderőt feltartóztassák. Ä Mária Terézia-utca rendezése. Az elesett hősök emlékfái. A Mária Terézia-utca rendezését, parkírozását, befásitását és ezzel kapcsolatban az elesett hősök emlókfáinak kérdését nagyon szépen oldja meg az a tervezet, amelyet Balázs Emil m. kir. erdőtanácsos, az erdészeti szakiskola igazgatója készített el és bocsátott a város rendelkezésére. A terv a hősök szobra mögötti tér parkírozásánál számolt azzal, hogy amennyiben az új iskola itt felépülne, az iskola és a szobor közötti parkírozott rész az iskola céljaira jól felhasználható lenne. Ezért a parkban széles utak, nagy terek lesznek az iskolásgyermekek számára. Nem volna helyes — mondja a tervező erdőtanácsos — hogy az iskola közvetlenül a hősi emlék mögött épülne, mert a közelben emelt épület a nagy térre szánt emlékmű hatását lerontaná. A terv szerinti megoldás esetén az iskoláig elterülő fákkal szegélyezett park kellő hátteret adna az emlékműnek. A Simor János-utca torkolatától felfelé eső rész nyilvános sétatér lenne sok fával és cserjével ligetszerűen beültetve. Természetesen mindkét parkot az arra járó állatok miatt be kell keríteni. A Mária Terézia utca két oldalán hársfasor futna nagyobb térközökkel: itt lesznek a kormányzó úr Őfőméltósága által felvetett eszmének megfelelően — az elesett hősök fái. A város nehéz anyagi helyzetére való tekintettel kevés díszfát és díszcserjét vett fel a tervező, aki művéhez részletes költségvetést is csatolt, amely szerint a Mária Terézia-utca rendezése 7984 pengőbe kerülne. Dr. Antóny Béla polgármester meleghangú levélben köszönte meg a város szépítése érdekében kifejtett önzetlen fáradozását. A szép terv, amely különben igen tetszik a városházán, sajnos, pénzhiány miatt csak később kerülhet kivitelre. Elsősorban a hársfasor ültetése lenne megvalósítandó. Az állami adók kivetése megtörtént, a pótadók kivetése most folyik a városházán. Uj adókönyvecskéket kapnak az adózók. — A borfogyasztási adó eltörlésére, amely évi 100.000 P-t hoz a városnak, nem lehet számítani. Mind a bel-, mind a pénzügyminisztérium a kormánytól nyert felhatalmazás alapján az új 1930-as községi előirányzatokhoz való hozzájárulás során a költségvetési előirányzatokat a legszigorúbban fogja felülbirálni és főleg a megállapított 50 %-on túl terjedő pótadózást a lehetőséghez képest törölni fogja. Ez az intézkedés pénzügyi szempontból mintegy előkészítője a községi háztartásról szóló új törvényjavaslat pénzügyi és adóztatási rendelkezéseinek. Teljesen bizonytalan, hogy a kereseti és házadójövedelmek átengedésével knpcsolatos kombinációk megvalósulhatnak. A szándékolt újítások miatt kétséges, hogy a jövő költségvetési év során a tervezett törvényjavaslat életbe! ép. Szoros kapcsolatban áll ezzel a kérdéssel a borfogyasztási adó évek óta húzódó ügye és minden más hivatalos indokolástól eltekintve oly pénzügyi nehézségek merültek fel, hogy ennek az adónemnek eltörlésére alij? lehet számítani. Aktuális adózási ügyekben ós a fenti kérdéseknek Esztergomot érintő kérdéseit illetően megkérdeztük László István városi pénzügyi tenácsnokot,

1 aki mindezekről a következőket mondotta : — Tudvalevő, hogy az állam takarékossági szempontból az összes városok és közságek háztartásait szigorúan felülvizsgá^'a és ahol csak teheti, a pótadó kulcsát lenyomja. Ezt — mint legutóbb az esztergomi vá rosi költségvetésnél is tette — úgy éri el, hogy egyes kiadásokat töröl. Azonban, amikor a pénzügyi vagy belügyi kormány a városi költségvetést vizsgálja, látnia kell azt a rengeteg kiadást is, ami a város háztartását terheli és amelynek Jköltségeire jövedelmi források kellenek. Igy történik azután, hogy az állam igen nehéz helyzetben van, amikor a városok jövedelmi forrásai közül akár csak egyet, a borfogyasztási adót is törülni szeretné. Esztergom városának a borfogyasztási adó évi 100,000 pengő' jövedelmet hoz. Erre az összegre, amely a város iskolai kiadásaira elég, égetően szükség van. Honnan venné elő a város ezt az aránylag nagy összeget, ha a borfogyasztási adó töröltetnék ? Ezért aligha kerülhet sor ezen adónem törlésére. Különben is a borfogyasztási adó nem igazságtalan, mert tetszőleges adónem. Az fizeti, aki bort fogyaszt. Ha a gazdától a kereskedő bort vásárol, akkor a kereskedő fogyasztási adót fizet. A gazda nem fizet fogyasztási adót, ha bort nem fogyaszt, — emellett a saját fogyasztásra 50%-os kedvezmény van egyéb engedmények mellett. Sokkal igazságtalanabb volna, ha a fogyasztási adóból nyert okvetlenül szükséges összeget az adónem esetleges eltörlése esetén pótadóba kellene kivetni ós igy a borfogyasztók helyett esetleg özvegyasszonyok, vagy vékonypénzű közalkalmazottak fizetnének — mondotta a tanácsnok. Nem a hét-nyolcfilléres fogyasztási adó az oka a mai esztergomi borkrízisnek, hanem Trianon, amelynek következtében elvesztettük fogyasztópiacunkat, a párkányi oldalt. Általában, a jövő évre az adókivetés az eddig érvényben levő rendeletek szerint történik. A jövő évre új adókönyvecskéket kap kézhez az esztergomi adózó polgár. •••••••••••••••••••••••••••• Prohászka-emlékünnepély a vízivárosi körben. Aki ismerte a magyar gondolat nagy keresztény apostolát, az tudja, hogy Prohászka Ottokár lelke sokat jár haza Esztergomba. Itt élte át papi ifjúságának s működésének tekintélyes részét. Itt történt a szárnybontás az ő „diadalmas világnézeté"nek terjesztésére s később az indítás „a magasságok felé". Az a 20 év nálunk, az esztergomi hitéletnek is megújhodó útmutatója volt. Lelkünk elé képzelve, láttuk, hogy a szeminárium után Szenttamásnak ólt itt az ő lelke. A szegénység könnyeit letörölve, Szenttamáson hagyta leginkább nyomait. Az emlékezés eme kegyeletes hatása alatt a Szenttamás-vízivárosi Katholikus Polgári Kör július hó 7-én,'* vasárnap d. \ e. x

/

2 12 órakor a kör nagytermében emlékünnepélyt tart a következő műsorral: * csAK.Stermt" VÉDSZÓVAL JELÖLT PALA is CSŐ VALÓDI. IfciáRNtT MÜVEK HAT3CHEK LAJOS. BUDAPEST. ANDRÁSSY-ÚT33;GYÁR:NYER6ESUJFAIU. Elárusítóhelyek: Loránd Sándor épületfa-, tűzifa- és szénkereskedő Esztergom. Telefon : 1 Ol. Ehrenfeld Mór A. fakereskedő és vállalkozó Nyergesújfalu. Pätz Ágoston vegyeskereskedő és vendéglős, Lág.