ESZTERGOM XXXIII. évfolyam 1928

1928-10-07 / 77. szám

XXXIII- évfolyam, 77. szám. Ar» SO fillér Vasárnap, Í928 október 7. ESZTERGOM Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és vasárnap. Előfizetési ára egy hónapra 1 P 20 f. Névtelen közleményt;;nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő : Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajosutca 30. szám alá küldendők. Hirdetések^felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A nagy katholikus-hét kezdetét jelentette Száznál több ház épült az idén Esztergomban csütörtökön délután a bazilika nagyharangja Szombat estére ötvenezer vidéki és nyolcvanezer pestkörnyéki zarándokot várnak a fővárosba Budapest, 1928. október 6-án (Saját tudósítÓDktől.) A fővárosban lázas lüktetés vett erőt az embereken. A magyar katholikueok I. Nemzeti Eucharisztikus Kongresszusa és a XX. Országos Kath. Nagygyűlés megkezdődött. 4-étől 10-éig bezárólag minden este tündéri fénybe varázsolják a Gellérthegyet, a Halászbástyát és a Mátyástemplomot, A grandiózus kivilágításra több mint ötezer villanykörtére van szükség. A rendezőség'központi irodájában, az Országos Kath. Szövetségben közel száz hivatalnok és rendező dolgozik éjjel-nappal, hogy minden zavaró incidens nélkül, legsimábban tudják levezetni a magyar nemzet katholikusságának e két nagy manifesztációját. Magától értetődik, hogy abban a pillanatban a rendezőség munkája megkétszereződött, amikor a Vatikánból, Rómából megérkezett a hivatalos sürgöny, hogy XI. Pius pápa Serédi Jusztinián dr. biboros érseket, Magyarország hercegprímását pápai legátussá nevezte ki. A magyar katholikusság a kitüntető jóságra és figyelemre felfigyelt és a jelentkezések száma attól a naptól megszázBzorozódott. A rendezőséghez beérkezett jelentések szerint a vidékről szombat estig közel ötvenezer ember felutazását, Pest környékéről pedig nyolcvanezer ember érkezését várjak a fővárosba. Ehhez az óriási számhoz csatlakozik még a főváros katholikus lakossága és az Eucharisztikus Kongresszus országos körmenetén közel félmillió ember fog résztvenni. Színpompás, felemelő ünnepség volt már csütörtökön 6 órákor, amikor a biboros-hercegprimás érkezett a bazilika elé, mint a pápa legátusa. Ekkor megszólaltak az esztergomi bazilika harangjai is, amelyek szintén a nagy Veni Sanctét jelenlették. Legkiemelkedőbb fénypontja lesz a kongresszusnak a vasárnapi Eucharisztikus körmenet. Százezrek fognak föl vonulni a főváros fellobogózott és kivilágitott utcáin. A disz emelésére a rendőrség teljes létszámmal, 2000 emberrel fog kivonulni. A parlamentet kivilágítják. Az Országház képviselőházának főbejáratára díszes baldachint emelnek. Kivilágítják ezenkívül villanytrar.szparensekkel a kúriát és és földmivelésügyi minisztériumot. Mikor a pápa legátusa a térdreborult félmillió sokaságra az Oltáriszentséggel áldást fog adni, ebben a pillanatban 26 reflektor fénye fogja megvilágítani az Oltáriszentséget. Ä város szabályozási terve Olyan kérdéssel foglalkozunk, amely már régóta vár megoldásra : Esztergom város szabályozási tervével. A napokban alkalmunk volt a város szűkebbkörü építési bizottságával helyszini szemlére menni. Jártunk a Ripárián, Tabánban, §zenttamáson és a Primásszigeten. Mi, esztergomiak nem igen vesszük észre, hogy a város mennyire fejlődött az utóbbi években. Ha idegen jön városunkba és fejlődésről beszél, figyelmességnek vesszük dicséretét. Nem akarjuk hinni, hogy Esztergom többet fejlődött az utolsó két évben, mint azelőtt 20 óv alatt. Az épitési bizottság helyszini szemléjére most nem térünk ki, bár igen értékes tapasztalatokat szereztünk. A helyszíni szemlével ós a szerzett tapasztalatokkal kapcsolatban csupán a sokat hangoztatott városszabályozási terv szükségéről kívánunk néhány szót mondani. Amikor az épitési bizottsággal az említett helyeket végigjártuk ós az egyes építkezésekről beszéltünk, mindig és mindenhol egy vonalat, az úgynevezett piros vonalat kerestük, amely szerint az építkezéseknek haladniok kellene. A városszabályozási tervre gondoltunk, amely a jövő építkezéseinek irányt szab. Miért van szükség városszabályozási tervre ? Értsük meg először a lényegét. A városszabályozási terv meghatározza az építkezés rendjét, az utcák és terek vonalozását, a városrészek fejlesztését, továbbá a lebontandó házakat, a vasút, a középületek, a közművek, gyárak és hidak helyét, végül az utak irányát. Ez a szigorúan vett városszabályozás. Eanek főkellóke a terv, a térkép. Erre van szüksége Esztergomnak, Több vidéki város még a háború előtt elkészítette városszabályozási tervét ós minden építkezésnek ez a terv szab irányt, formát és nagyságot. Amint emiitettük, Esztergom igen sokat fejlődött az utóbbi két év alatt ós még többet fog fejlődni a következő esztendőkben. Kérdés most már, milyen irányban történik majd a fejlődés ós szükség van-e a városszabályozási tervre ? Megkérdeztük erre vonatkozólag Antóny Béla dr. polgármestert, aki ezeket mondotta: Mindenesetre nagy mulasztás volt, hogy a múltban nem készítették el Esztergom város szabályozási tervét, de mivel a mai építkezéseknek az épitési szabályrendelet a mérnöki hivatal, továbbá az építési bizottság amúgy is szab bizonyos irányt, egyelőre nem foglalkozhatunk a terv elkészítésével, mivel legalább 30.000 pengőbe kerülne. Erre pedig Esztergomnak jelenleg fedezete nincs. Meg kell elégednünk tehát a mérnöki hivatal ós az épitési bizottság munkájával, amelyet még a Szépítő Egyesület is támogat, továbbá bíznunk 'kell a város programmjában és a vezetőség előrelátásában. Most folynak a lejtméretezósek is, amelyek szintén irányt és rendet fognak szabni az építkezéseknek. Ha meggondoljuk Antóny Béla dr. polgármester szavait, valóban nem tehetünk mást, mint a rendszeres ós gondos munkában bizni. A geodéziai felvételek ós mérések horribilis öszszegre rúgnak és lehetetlen lenne kikerülni a város megterhelését. Talán lehetséges lenne állami támogatást nyerni, de erre jelenleg kevés remény van. Más alapot pedig bajos találni. Az „Esztergom" tárcája Várday Pál, Oláh Miklós és hrancsics Antal prímások emléke a kincstárban Várday Pál primás (1526—1549.) a mohácsi csatában elesett Szalkay László utóda. Az ő idejéből a kincstárról két leltár maradt ránk. Az egyik 1528-ban kéS7Üit. A másiknak évszáma nem ismeretes. Címe: Regestrum super restantiane rerum Ecclesiae Strigoniensis in Castro Drégel depositorum, vagyis: az esztergomi egyház megmaradt ós Drégely várában elhelyezett tárgyainak jegyzéke. Tehát a jegyzéket már akkor irták, mikor az egyházi kincseket a török veszedelem elől Esztergomból elvitték és három ládában a drégelyi várban biztonságba helyezték. Drégelyből a kiucsek Nagyszombatba kerültek, ahol a székesegyház jellegével fölruházott szent Miklós templomban őriztettek. 1528-ban a székesegyháznak még csak két monstranciája volt. Egy nagyobb, díszesebb és zománcokkal ékes s egy kisebb és egyszerűbb a közönséges használatra. Várday Pál még egy úrmutatót ajándékozott az egyháznak s ez az úrmutató fennmaradt napjainkig. Dankó József „Történelmi, műirodalmi ós okmánytári részletek" c- 1880ban megjelelt művében leírja ós fényképét is közli. Az 1553. évi leltár szerint Várday Pal úrmutatóját az úrnapi körmenet alkalmával használták. Aranyozott ezüstből készült gót toronyszerű baldachinos építmény fiálókkal, keresztrózsákkal ós szobrocskákkal. Fent oszlopon álló Krisztus kehellyel kezében, alatta kerek kis kápolna négy fülkéjében egy-egy szobrocska, alább kü'ön még a b. S^üz és ker. sz János öntött szobra. A kerek ós levólindás dísszel kereteit szentségház négyzetes száron áll. Négyzetes szára, gerezdes gombja ós nyolckarólyos talpa 1634-bői, Pázmány idejéből való munka, de a gótikus toronyépület a XV. századi magyar (valószínűleg nagyszebeni) ötvösművészet remeke. Várday Páltól az 1553. évi leltár még két kandelábert, az 1610. évi leltár pedig egy kézmosótálat kannával emlit, amely tárgyak ma már

1 nincsenek meg. Oláh Miklós (1553—1568.) 1553 ban új leltárt készíttetett a kincstárról. 1566. máj. 26-án a kincstárnak nevezetesebb darabjait sajátkezűleg aláírt jegyzék szerint a pozsonyi társaskáptalan őrúetére bizta. Nemcsak a régi anyag őrzésére volt kiváló gondja, hanem a Németalföldön fejlődött műizlése újabb műkincsek rendelésére is ösztönözte. 1530-ban II. Lajos özvegyét, Mária királynét Németalföldre kisérte s a művészetek hazájában, a műszerető és a műhimzést személyesen is gyakorié királyné mellett különösen a hímzést, a flandriai csipkéket és a szőnyegeket kedvelte meg. Az 1594, 1609. és 1610. évi leltárok szerint az esztergomi egyháznak diszes, vörös miseruhát, aranyrojtos díszinfulát, csipkéket, 14 drb zöidszinű drága szőnyeget, amelyeken a cimere volt látható, gazdagon hímzett tartóval bevont drága ostyatartót (viaticum), 2 hímzett ós 1 gyöngyös corporálét, arauykelyhet, gyöngyökkel kirakott arany mellkeresztet, egy keresztet, ampolnákat, nagy pergimenre írott misekönyvet, irott pontifikálét ós egy irott agendariust (rituálé) ós egy nyomtatott pontificálót hagyott. Azonkívül találtak a hagyatékát tartalmazó ládában egy rógi pásztorbotot, amelyrifek tetején Szűz Mária szobra törött. Ma a kincstárban már csak egy miseingcsipkét, egy 1543ban nyomott misekönyvet mutatnak, mint Oláh Miklós ajándékát. Lehet, hogy a meglevő rógi infulák ós miseruhák közt valamelyik Oláh Miklósé volt, de a leltárak szűkszavúsága miatt s a hagyomány megszakadása folytán ma már Oláh Miklós infuláját és miseruháját nem ismerjük föl. Az Oláh-féle miseinget (4*10 cm. hosszú ós 64 cm. szóles) Dankó József (L. idézett művében a XLII. képet) az 1609. leltár alapján tulajdonítja Oláh Miklósnak. Sajnos, az a brabanti csipkés miseing, amelyet az 160 9. évi leltározó leír, nem lehet azonos azzal, amelyet Dankó Oláh miseingének tart, mert enuek csipkéje a legelső csipkeszakértők egyhangú véleménye szerint nem régibb a 17. század végénél. Az igazi Oláh-féle miseing tehát már elpusztult. A XVIII. század leltárai nem tudnak Oláh-féle miseingről. Például a Barkóczy-fóle és különösen az 1791-es leltár igen alaposak, Jordánszky Elek 1818-as leltára pedig raütörtóneti érzékkel készült, de Olah-fóle miseingről vagy csipkéről nem beszélnek. Az Oláh-féle ősnyomtatvány, az 1543-ban a*velencei G-iunta-testvóreknól nyomtatott pontificále vörös bársony fedelén Oláh Miklósnak aranyozott ezüst cimere van, az egyik lap belső oldalán pedig ugyancsak Oláh Miklós nagy festett eimere található. Ez tehát kétségtelenül Oláh Miklósé volt s az utódai használták Pázmányig, aki a tintával