ESZTERGOM XXXIII. évfolyam 1928
1928-10-07 / 77. szám
Es7tergom érdeke, hogy jól kidolgozott és egységes tervek szerint fejlődjék. Az idén több mint száz új házat építettek városunkban és ez a tény értékes ós megbecsülésre méltó haladást jelent. Városszabályozási szempontból természetesen sok kivánni valót találunk a mai építkezésekben, de nem tehetünk semmit, mert megköti kezünket a pénzteienség. Reméljük, hogy a város, a mérnöki hivatal ós az épitési bizottság azon lesz, hogy nemcsak számszerűleg fog Esztergom fejlődni, hanem a jövő céljainak és szükségeinek megfelelően is. fla a forma, izlés, nagyság, hely és a jövő céljainak kihasználása lesz a zsinórmérték minden építkezésnél és a városrendezésnél, akkor ideig-óráig nélkülözhetjük a város szabályozási tervét. V. 0. Képek a régi Esztergomról A városi levéltár adatai nyomán közli: Kemény Miklós, levéltárnok A polgári katonaság A királyi katonasággal való viszony E témáról keveset szólhatunk adatok híján. Valószínű, hogy a rendes katonaság a hiányos fegyverzetű ós vegyes ruházatú polgári katonaságot semmibe sem vette. Minthogy szabályzata a rendes katonai volt, tehát a polgáriak a katonai dob- és kürt jeleket is használták. Ezért a helyőrség parancsnok*, Schuller alezredes átír a városhoz és tiltakozik ellene, mert megtévesztésre adhat okot, s megismétlődés esetén az őrségük nem fogja elnézni. A város elismeri ugyan igazát, de minthogy más rendelkezése nincs, a tiltakozást nem veheti fígye lembe s a jövőre nézve előre is kijelenti, hogy a ka+onaságtól semm féle függést ei nem ismer Később, 1820bati az itt állomásozó Colloredo ezredbő' Tanaszky zászlótartó szt-mélyesen megjelenve a tanács előtt, kifogá t emel a polgári lovasok fekete sárga forgója ellen. A tanács azonban elutasítja, mert az 1809. seregszemle alkalmával katonai személyek nem kifogásolták, ezért nem változtat •raita. Szolgálata és a fegyelem. A kütona-ág rendes gyakorlatozási id^-je vasárnapankint volt, de már 1809 ben olvassuk a tisztek panaszos jelentésében, hogy sokan mindenféle ürüggyel kivonják magukat alóla. Farbinger alhadnagy megtagadja a puskaviselóst, ezért a tanács megdorgálja, mire szolgálatát egyszerűen otthagyja. Naponkint fölváltva kétszázan sáncmuukát végeznek védelmül egy francia betörés esetére. Eckstein Ferenc, a fölkelő sereg főorvosa a felállítandó kórházhoz kér őrséget, melyet készséggel vállalnak is. 1813-ban fölkérik a Vízivárosban lé^ő kincstári éléstár (a mai új zárdaépitmény helyén) őrzésére, de a város nem engedi meg, mert Vízivároson is volt polgári katonaság és a hely hatáskörén kivül esett. Résztvett a katonaság ünnepélyes alkalmakkor is. A német század már 1809-oen fölajánlja, hogy az úrnapi körmenetre kivonul diszőrségül, de mert a ruhakérdés még nem volt szankcióaálva, a város nem merte megengedni. 1810-ben azonban már ez is lehetségessé vált; és mert a királyi kalouasag csak 12 embert volt hajlandó adni, ezt nem vették többé igénybe, hanem kirendelték a polgári katonaságot. A szent«ég előtt mentek a régi polgári fegyveresek, mögötte német-, melleUe pedig magyar egyenruhás katonák. Jó pár esztendeig igy ment ez szép rendben. 1818 ban a németek Ender Imre másodkapitányt, illetve száz dját a föltámadátkor rájuk tett csúfolkodás és gúnyolódás Diiatt bepanaszolták és kértek, hogy ezen kivonulás alól mentesítsék őket. A tanács nagy viz>gálat>t indit, s a föbÜQös Benitzky Máiyás káplárt lefokozza ; a rendet akként változtatja meg, hogy a szentsir mellett ezeatúl városi drabantok fognak állni, mig a többiek csak a kiséretben vesznek részt. Fegyelmetlenségre vall, hogy föltámadás után a megmaradt töltényekkel lődözni kezdtek, mire szigorú parancsot kapnak, hogy a megmaradt patronokat vissza kell szolgáltatni. irt följegyzés szerint véglegesen a székesegyháznak engedte át. A régi művű pásztorbot, amelyet Oláh hagyatékában találtak, kétségtelenül a székesegyház kincstárában ma is meglevő gótikus pásztorbot, amelynek görbéjében a gyermek Jézust karjain tartó Szűz Máriának fel holdon álló és sugaras szobrocskája áll. Ez a pásztorbot már az 1528. leltárban részletes hírást kapott. Tehát Oláh előtt már A tempómé volt. De a mostani szara Oiah idejéből s?árma^ik. Olah a régi pásztorbotot használatba vette s új szárat csináltatott hozzá. Igy ez az értékes régi tárgy az ő hagyatékával együtt került vissza a templomba. Néhány smaragddal ékített ezüst boglárt csak a 17. század folyamán alkalmaztak a gót rész függélyes vonalába. | Szűz Mária szobrocskája az 1610. leltár szerint Oláh halálakor le volt törve. A szobrocskát durva munkával, yasdróttal ertsítették kérőbb a hajlított ré>z levéldíszben végződő csúcsához. Egyébként a pásztorbot gótikus felső része a XV. század második feléből magyar munka. Verancsics Antal (l 569—1573 ) után marfdt a kincstárnak 1 fehér ós 2 vörös miseruha, 3 drb díszes ,ntipendium (1610. leltár). Dankó József (i. m.23- 1.) azt állitja: „Verancsics egy vörös ffi í" seruhája sz. Adalbert, György, Márton, Magdolna és a keresztrefeszített Üdvözítő alakjaival gyönyörűn diszít ve napjainkig megmaradt." Teljesen érthetetlen, Dankó hogyan jutott e megállapításra. Ilyen kazulat Dankó a kincstárban nem láthatott s iiyent a leltárak sem ismernek. Regi ka/ula a kereszt refesvíteit Krisztussal csak négy van a kincstárban; egy vörös, egy zöld, egy fekete és egy viola. A feketén a kereszten kivül egyéb dísz nincs. A violán két apostol, Szűz Mária, sz. János és Magdolna; a zölden sz. Péter, sz. Pál, Magdolna, sz. Maria és sz. János ; a vörösen a Szentháromság, két angyal, sz. Adalbert és sz. G-jörgy. Ez utóbbin elmosódott cimer is látható, amelyen még egy kulcsot tartó kar fölismt rhető. Tehát ez a cimer nem lehet Verancsicsé, akinek öt pajzsmezős címerében a két oldaipajzson három-három liiiom van, a többi mező üres. Egyébként az 1610. leltár tanúsítja, hogy Verancsics címeres vörös kazulaját elajándékozták, a másik vörös kazulának a keresztje pedig egyszerű volt minden hímzett dís£ nélkül. Bármennyire örvendetes volna, ha a nagy Veranc-ics egyik miseruhájat bírnék, a rendelkezésre álló történeti adatok ezt nem igazolják. Dr. Lepold Antal. HÍREK A „MAGYAR HÉT" Javítsuk meg passzív külkereskedelmi merlegünket A közgazdasági életnek nincsen ma nagyobb problémája, mint a külkereskedelmi mérleg folyvást növekvő passzivitása. Mig 1925. évben a behozatali többlet csak 45 millió aranykorona volt, 1926. évben már 83 milI Íróra emelkedett, hogy 1927. évben I 346 millióra szökjön fel. A folyó év I adatai a lezárt félévi adatok mellett még ennél is szomorúbbak lesznek. Ha ez igy megy tovább, országunk lassú elvérzését jéleti. Ez ellen tenni kell valamit és a tettek elseje lesz a november 3—11 között rendezendő „magyar hót" a magyar ipm termelésnek és a magyar keresüedelemnek nagyarányú zászlóbontása, propagan dája a közönség körében, hogy magyar árút vásároljon. Mi a cé'ja a Magyar Hétnek? Az, ami célja volt a hatalmasan fejlett Angliában az Old Englan W^ck-nek, az iparilag kiválóan fejlett Svájcban a Schweizer Wochenak, Ausztriában az Osterreiche Woche-nak. 1. Bemutatni az ország lakosságának, hogy mit termel a magyar gyári és kézműipar: ezzel egyidőben 2. Meggyőzni a közönséget a magyar ipari termékek ár ós minőségbeli versenyképességéről és igy 3. Rábírni a vevőközönséget arra, hogy elejtve a külföld' árukkal szemben tapasztalt, ma már indokolatlan előszeretetét, ezentúl fokozottabb mértékben keresse és vásárolja a Magyar gyártmányú árukat. Dicséretére legyen mondva, a magyar kereskedelem ezt a törekvést meleg szeretettel ós szívvel felkarolta és kirakataikat ezen a héten a kereskedők a magyar ipari termelésaek szolgálalába állítják. A november 3—11 közötti hét nem lesz más, mint egy óriási, sajtóban, filmen, rádión keresztül nyomtatványok tömegében, az iskolában, kirakatversenyeken megnyilvánuló propaganda Vásáro'jatok magyar árut! A győri kereskedelmi PS iparkamara területén a részleteket a győ'i kamara fogja intézni. Ne értsenek bennünket félre : nem kinai falakkal akarjuk magunkat körülzárni, nem ringatjuk magunkat abban a téves hitben, hogy minden szükségletünket a magunk termelésével fedezni tudjuk, hanem azt akar juk hogy azokban a cikkekben, amelyekben úgy minőé égben, mint árban kielégítő a magyar termelés, ott a fogyasztó közönségbe belegyökeredzett külföldi áru imádatát ügyes és okos propagandával megszüntessük és megszerettessük a magyar árut. A hercegprímás Budapesten. Dr. Serédi Ju*ztinián biboros hercegprímás szerdán délután Budapestre utazott az első Eucharisztikus Kongresszusra és az ezt követő Kath. Nagygyűlésre. A Kath. Nagygyűlés után püspökkari konferencia lesz a budavári primási palotában. A főpásztor csak ennek végeztével, csütörtökön érkezik újra vissza szókvárosába. Szerenád. Schiffer Ferenc prelátuíkanonokot, a Magyarországi Kath. Legényegyesületek Orsz. Szövetségének elnökét nóvünnepónek előestéjón, szerdán szerenáddal köszöntötte fel az esztergomi Kath. Legényegyesület dalárdája Ammer József karnagy vezetésével. A prelátust ez alkalom iaal az egyesület nevében Módoss Béla egyházi másodelnök üdvö zölte szép szavakkal. Az ősz főpapot mélyen meghatotta a legényegyesűleti tagok kedves figyelme, melyért meleg hangon mondott köszönetet. Változás a gimná-ium tanári testületében. Dr. Bardos Rémig pannonhalmi főapát Grass ánovits Leó bencés tanárt Esztergomból Pápára rendelte egy beteg rendtárs helyettesítésére. Helyére dr. Laky Vilmos küldetett Bakonybé'böl Esztergomba. Hymen. Turányi József és Csenke Boriska jegyesek. (Minden külön értesítés helyett.) Ezer dorogi bányász a katholikus nagygyűlésen. Az országos katholikus nagygyűlésre Dorogról ezer bányász utazott el ós ezenkívül még ezerre tehető azoknak a száma, ' akik mint Dorog lakosai utaznak a katholikus ünnepségekre. A bányászokat Schmidt Sándor bányafőtanácsos vezette. A dorogiak különvonattal és egy utána következő személyvonattal indultak. A budapesti felvonulás impozánssá télelére két zanekar is elkísérte a bányászokat. A „Páduai Szent Antal Egyesület"-be iratkozni minden kedden, a Ferencrendiek templomában ^tartott 9 órai szentséges mise után lehet a sekrestyében, ahol 80 fillérért átvehetők az imakönyvül is szolgáló tagsági könyvecskék is. Beiratási ós tagsági dij egyébként nincs. Gyászmise a belvárosi plébániatemplomban az aradi vértanukért. Szombaton, október hó 6-án reggel 9 órakor gyászmise volt a belvárosi plébánia-templomban az aradi vértanukért. A gyászmisón megjelent a város- és a vármegye vezetősége, a városi iskolák tanulóifjúsága ós számosan a kö zönség köréből. A misét Mátéffy Viktor prépost-plébános mondotta. A templomi énekkar Ammer József karnagy vezetésével lélekemelő gyászénekeket adott elő, melyeket mise végén a Himnus követett. Te Deum a vizivárosi plébánia-templomban. Vasárnap délután 4 órakor a vízivárosi plébánia-templomban Te Deum lesz abból az alkalomból, hogy a templom restaurálása befejezést nyert. Esztergom ismertetése idegenforgalmi lapokban. A város polgármesteri hivatalához több megkeresés érkezett, hogy különböző idegenforgalmi lapok részére a város Írasson ismertetést Esztergomról. Antóny Béla dr. polgármester Sántba József dr. városi tanácsost kérte fel, aki három ismertetést készített el Esztergomról. A kérdóses cikkek „Vidékre Budapest" akció, az „Esperanto Évkönyv" ós^az „Idegenforgalmi Közlöny" részére készültek. Sántha József dr. tanácsos a legkitűnőbb összeállításban küldte meg a cikkeket az emiitett lapoknak. Az esztergomi leventék az országos leventeversenyen. Az elmúlt héten országos leventeversenyek voltak Budapesten. Csütörtökön a céllövőversenyeket tartották meg. Erre a versenyre Budapestre utazott az esztergomi iparos- és kereskedőifjak cél lövő csapata is. A leventéket Jaksich Aladár testnevelési vezető kísérte el. Megjelent a versenyen Antóny Béla dr. polgármester is és gyönyörű tiszteletdijat adott át a verseny vezetőségének, valamelyik győztes csapat megjutalmazására. Az esztergomi leventék, akik már többizben küzdöttek magukat az első helyre, nagy lelkesedéssel és reménnyel vettek részt a versenyen és igen dicséretesen szerepeltek. Leventéink a járási lővőversenyen 3700 egységet értek el és most az országos versenyen 4100 egységet biztosítottak maguknak. Igy remény van, hogy szép dijat hoznak haza Esztergomba. SzOreti mulatság a Kath. Legényegyletben. Az Esztergomi Kath. Legényegylet székbáza összes termeiben tánccal egybekötött, műsoros szüreti mulatságot rendez október hó 7-ón (vasárnap) este 8 órai kezdettel, amelyen 3 vigj áték kerül szinre. A pulyka. Rajta, rajta, és a Göre Gábor biró úr fürdőúti tapasztalattyai. Ezenkívül az egylet dalárdája 5 énekszámmal szerepel Ammer József karnagy vezetése mellett. Belépődij személyenkint 1 50P, családjegy (3 személyre) 3"20 P.